Mennyibe kerül az iskolakezdés: kezdődhet a matekóra!

Szeptemberben több mint 1,3 millió diák számára indul el a tanítás, és további 300 ezer kisgyerek jár óvodába, akik számára mindenképp be kell szerezni a szükséges eszközöket. A legnagyobb kiadással valószínűleg az első osztályos gyerekek (ők idén több mint 97 ezren vannak) szüleinek kell számolniuk, hiszen ilyenkor kell beszerezni több olyan taneszközt, például iskolatáskát, tornaszereket, melyek több éven keresztül is használhatók.

A füzetek, ceruzák, festékek, ecsetek, táblák, gyurmák, vonalzók, körzők, és persze a divatos tornazsák és sportfelszerelésen túl ott vannak még a tankönyvek, melyek ára iskolánként, évfolyamonként, sőt akár osztályonként is eltérő lehet, hiszen minden iskola saját pedagógiai programjának megfelelően alakítja ki a tankönyvek listáját, amit a több mint 3500 példányt tartalmazó tankönyvjegyzékből válogathatnak össze.

Nehéz tehát meghatározni, hogy mennyi pénzre is van szükség iskolakezdéskor, különösen addig, amíg az iskola ki nem adja a szükséges eszközök listáját.

Tavaly az alsó tagozatos diákok szülei egy tankönyvcsomagért átlagosan 5 ezer forintot fizettek, míg 5-8. évfolyamosok esetén ennek közel dupláját, persze előfordultak ennél jóval drágább tankönyvcsomagok is.

Idén az oktatási tárca nem közölt adatokat a tankönyvcsomagok átlagos árairól, mondván, hogy azt az iskolák maguk állítják össze - igaz, nem volt ez másképp tavaly sem - annyi azonban bizonyos, hogy a kiadók 6,5 százalékos áremelést eszközölhettek a tankönyvek esetén.

A Nemzeti Tankönyvkiadó által összeállított tankönyvcsomagok árai, mint ahogy az a táblázatban is látszik, 4790 és 7880 forint között mozognak, ami az átlagot tekintve tehát 6000 forint feletti összeget jelent. Persze számos egyéb kiadó könyvei, és csomagjai közül is válogathatnak a pedagógusok a lista összeállításakor.

Az MTI kérésére augusztus elején összeállított felmérés szerint egy budapesti papírírószerben a legolcsóbb iskolatáska 8200, míg a legdrágább 12200 forintba kerül, egy kicsi tolltartó 640 és 1000 forint, míg megtöltve 1600 és 3300 forint között mozog. Körzőből 400 és 3200 forint között válogathatnak a szülők, míg íróeszközök (tollak, színes ceruzák, zsírkréták) esetén 1500 - 4200 forinttal kell számolni. Természetesen a szemfülesek ennél akár olcsóbban is beszerezhetik a tanszereket nagyobb üzletek polcairól.

Az árakat végignézve nem túlzás tehát a tíz, de akár húszezer forintos tanévkezdési kiadás sem. Hogy mégis miből finanszírozzák ezt a nehezebb körülmények között élő családok? Szerencsés esetben kigazdálkodják fizetésükből, vagy kiegészíthetik jogosultság esetén állami támogatással, akár ingyenes tankönyvcsomaggal, végső esetben személyi kölcsönnel, vagy akár kisebb nagyobb értéktárgyak zálogba adásával.

A rászorulók többféle állami támogatásban is részesülhetnek, amivel fedezhetik tanévkezdéskori kiadásaikat, persze a jogosultságnak feltételei vannak. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság alapja a család egy főre jutó jövedelme, ami nem lehet magasabb mint 35475 forint, egyes esetekben (egyedülálló szülő, tartósan beteg gyerek) ennél magasabb is lehet. Ez a feltétele ugyanis a gyermekétkeztetési kedvezmény, az évi két alkalommal járó pénzbeli támogatás, és az ingyenes tankönyvellátáshoz való jogosultságnak.

A fentieken kívül a három- vagy többgyermekes családban élő diákok, valamint az a nagykorú is részesülhet ingyenes tankönyvben, aki saját jogán családi pótlékban részesül.

Egy tavaly őszi felmérés szerint mintegy 517 286 gyerek jogosult ingyenes tankönyvre, ami fejenként 10 ezer forintos támogatást jelent az államtól. Ezt az összeget azonban nem a szülő, hanem az iskola kapja meg, akinek gondoskodnia kell róla, hogy valóban ingyen jussanak a diákok könyvekhez, ha máshogy nem, könyvtári kölcsönzés útján.

A családi pótlék, valamint a kedvezményes gyermekétkeztetés szintén olyan intézmények, melyekkel az állam az iskolás korú gyereket nevelő családokat, illetve a rászorultakat kívánja támogatni.

Nem mindenki esik azonban a jogosultak körébe. Az egyedülálló szülő által nevelt gyermek alanyi jogú támogatása például tavaly megszűnt, és a számukra nyújtott havi 13700 forintos családi pótlék nem biztos, hogy fedezi a szükséges kiadásokat.

A megszorult családok közül sokan ezért idegen forrásból próbálnak pénzt teremteni. Az egyik megoldás a személyi kölcsön lehet, amit gyakran azonnali hitelbírálattal, kezes és fedezet nélkül, szabad felhasználási céllal lehet igénybe venni.

A másik megoldás lehet a kézizáloghitel, ami az egyik leggyorsabb finanszírozási forma - igaz, az előbb említett személyi kölcsönök terjedésével talán háttérbe szorul.

A Pénzcentrum kérdésére tavaly a BÁV Zrt. értékesítési vezetője elmondta, hogy az iskolakezdés valódi csúcsidőszakot jelent a zálogházak forgalmát tekintve. Az átlagos zálogérték Magyarországon 15-20 ezer forintot tesz ki, mely természetesen regionális bontásban hatalmas szórást mutat.

A leggyakoribb zálogtárgyak közé az ékszerek tartoznak, a műszaki cikkek részesedése azonban egyre csökken, köszönhetően a gyors technikai fejlődésnek, amitől hamar értéküket vesztik.

A BÁV Zrt. tapasztalatai szerint az ügyfelek többségét egyértelműen a megélhetési gondokkal küszködők alkotják, akik akár havonta is felbukkannak a zálogházakban és nagyságrendileg 10-15 ezer forint értékű kölcsönt vesznek fel, azonban a szűkebb középréteg is megfordul a BÁV fiókjaiban, akik 20-150 ezer forint körüli hitelt vesznek fel.