Kőkemény ítéletet hozhat a hitelminősítő a magyar gazdaságról: ez nagyon fájni fog

Pénteken ismét ítéletet mondanak Magyarországról, amikor a Standard & Poor's (S&P) közzéteszi legfrissebb döntését az ország szuverén adósbesorolásáról. Bár a tavaly októberi felülvizsgálat során a hitelminősítő nem változtatott az éppen a bóvli szint feletti "BBB-" besoroláson, valamint stabil kilátást adott, akkor a leminősítési kockázatok között szerepeltek a költségvetési és makrogazdasági nehézségek, valamint az S&P szerint fiskális veszélyeket hordozó választási ciklus előtti költekezések.

Az azt követő idén februári köztes jelentés pedig már explicit figyelmeztetésként is felfogható volt – különösen a költségvetés fenntarthatóságát és az államadósság alakulását illetően. 2024 októberének végén az S&P megtartotta Magyarország befektetésre ajánlott, "BBB-" minősítését, valamint a stabil kilátást is megerősítette. Indoklásuk szerint a gazdasági fellendülés, a dezinfláció és a csökkenő kamatköltségek lehetőséget adnak a kormánynak a költségvetési konszolidációra. Ugyanakkor világossá tették: számos lefelé mutató kockázat övezi az alappályát.

A legfontosabb negatív tényezőként a közelgő 2026-os parlamenti választásokat azonosították, amelyek – szerintük – arra ösztönözhetik a kormányt, hogy elhalassza a szükséges fiskális szigorítást. További kockázatként említették a 2024–27 közötti években várhatóan rendre a kormányzati cél feletti hiányt, a magas GDP-arányos államadósságot, a jelentős kamatkiadásokat, a költséges és potenciálisan inflációt generáló gazdaságélénkítő intézkedéseket, valamint az EU-források körüli tartós bizonytalanságot.

2025 februárjában az S&P újabb részletes elemzést adott ki Magyarországgal kapcsolatban, amelyben már egyértelműbben megfogalmazták: a kormány választások előtti költekezési ígéretei jelentős gazdasági kockázatot hordoznak. Kiemelték az anyák szja-mentességi programját, amely 2026-ig és azt követően is több százmilliárdos bevételkiesést eredményezhet – ez 2025-ben és 2026-ban 0,4–0,5 százalékponttal ronthatja a GDP-arányos hiányt.

A februári prognózis szerint az államadósság 2026-ban tetőzhet 77%-on, a költségvetési hiány érdemben magasabb lehet, mint a hivatalos tervek sugallják, és a fiskális konszolidáció elmaradása kockáztathatja a forint stabilitását, ezáltal a kamatkiadások alakulását is. Részletes számításokat közöltek az adómentességi program költségvetési hatásairól: ezek alapján 2029-ig 800 milliárd forintot meghaladó összeg eshet ki az állami bevételekből.

A hitelminősítő egyre komolyabb hangsúlyt fektet az uniós forrásokhoz való hozzáférés kérdésére is. Februárban már kiemelték: Magyarország 2024 végéig több mint 1 milliárd eurót végleg elveszített az N+2 szabály és az Európai Unió Bírósága által tavaly júniusban kiszabott napi bírsága miatt. Az ország napi 1 millió eurót veszít el a menekültügyi szabályok megsértése miatt, amit az Európai Bizottság a kohéziós kifizetésekből von le.

A legfrissebb adatok alapján Magyarország ugyan technikailag kikerült a recesszióból, de a fellendülés továbbra is gyenge lábakon áll. A 2024. IV. negyedéves GDP mindössze 0,5%-kal nőtt az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig csak 0,1%-kal. A növekedést kizárólag a szolgáltató szektor tartotta életben, míg az ipar és az építőipar továbbra is recesszióban volt.

A legnagyobb kérdőjel a hitelminősítő szemében továbbra is a költségvetési pálya. Márciusban 831 milliárd forintos rekordhiány keletkezett, és az első negyedéves deficit már elérte az éves cél 62%-át. A pénzforgalmi hiány háromhavi összege 2554 milliárd forint, ilyen magas szintre korábban még nem volt példa. A kamatkiadások is meghaladják az előirányzatok ütemét: március végére az éves kamatcél 40%-a teljesült.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyelőre nem változtatott a 2025-re kitűzött 3,7%-os hiánycélon, viszont jövőre 2,9 százalékos deficit helyett 3,5 százalékkal terveznek. Az S&P hitelminősítése szempontjából fontos megemlíteni, hogy a jegybank és több elemző szerint valószínűbb a 4,5–4,8% körüli tényleges hiány.

Az S&P októberben már világossá tette, hogy a besorolás rontását két tényező indokolhatja: a költségvetési teljesítmény romlása, amely eltér a hitelminősítő várakozásaitól, vagy a külső nyomások felerősödése. Kedvező fejlemény ugyanakkor, hogy az S&P összességében pozitívan értékelte, hogy az új német kormány már az idei évre egy 100-150 milliárd eurós fiskális élénkítő csomaggal tervez, amelynek lehet a magyar gazdaságra is kedvező átgyűrűző hatása.

Két kimenetel tűnik valószínűnek: az S&P vagy nem változtat az osztályzaton és a kilátáson sem, mivel a magyar makrokép a kihívások ellenére is javuló képet mutat, vagy megtartja a BBB- kategóriát, de a kilátást negatívra rontja. Az S&P Global Ratings várhatóan pénteken este 10 óra után teszi közzé az új hitelminősítési jelentését.