Indulhat a sorban állás a magyar bankokban ezekért a hitelekért: sokan már rárepültek, mit tudhatnak?

A negyedév során a hitelintézetek egyedül a logisztikai központok finanszírozása iránt tapasztaltak élénkülő keresletet. A lakáscélú hitelek esetében nem változtak a hitelhez jutás feltételei, míg árazásukban lazítottak a bankok. A negyedév során a válaszadó intézmények mind a lakáscélú hitelek-, mind a fogyasztási hitelek iránt a hitelkereslet élénkülését tapasztalták, amelynek további erősödésére számítanak.

A Magyar Nemzeti Bank minden negyedévben kérdőívben keresi meg a hazai bankok hitelezési vezetőit, hogy a hitelkereslet és a hitelkínálat aktuális változásairól beszámoljanak. Az MNB 2023 harmadik negyedéves Hitelezési felmérésére a banki hitelezési vezetők 2023. október 1. és 17. között válaszoltak.

A Hitelezési felmérésre adott válaszok alapján 2023 harmadik negyedévében a bankok összességében nem változtattak jelentősen a vállalati hitelfeltételeken. Ugyanakkor a bizonytalan gazdasági kilátások és a szegmenst érintő kihívások miatt a nagy és közepes vállalatok körében a felárak növelését a bankok nettó értelemben vett 12 százaléka jelezte, a kis- és mikrovállalatok körében pedig a minimálisan megkövetelt hitelképességi szinten a bankok 21 százaléka emelt.

A válaszadó intézmények a következő fél évben sem terveznek érdemben változtatni a vállalati hitelsztenderdeken, a felszámított díjak terén azonban a bankok ötöde jelezte csökkentési szándékát a fokozódó piaci verseny miatt. 2023 harmadik negyedévében a felmérésben részt vevő bankok nettó értelemben vett 39 százaléka csökkenő hitelkeresletet tapasztalt a vállalati hitelek iránt, a hosszú lejáratú hitelek keresletcsökkenéséről pedig még nagyobb arányuk, mintegy kétharmaduk számolt be. 2023 negyedik és 2024 első negyedévére vonatkozóan már csupán nettó 6 százalékuk számol tovább csökkenő vállalati hitelkereslettel.

Az üzleti célú ingatlanhitelek sztenderdjein a bankok 21 százaléka szigorított 2023 harmadik negyedévében, az irodaházak finanszírozási feltételein pedig ennél is nagyobb arányuk – 43 százalék – szigorított iparágspecifikus problémákra hivatkozva. Előretekintve a bankok a kereskedelmiingatlan-piac szegmensei közül egyedül a logisztikai központok hitelezési feltételein nem terveznek változtatni, míg

a lakásprojektek esetében 26 százalékuk, a bevásárlóközpontok esetében 15 százalékuk, az irodaházak tekintetében pedig 47 százalékuk szigorítana az üzletiingatlan-piac romló kilátásai miatt.

A harmadik negyedévben a válaszadó intézmények 24 százaléka tapasztalt keresletcsökkenést az üzleti célú ingatlanhitelek iránt. A logisztikai központok esetében ugyanakkor nettó 43 százalékuk élénkülő keresletről számolt be, amely azonban csökkenésbe fordulhat a következő fél évben, így az év végén és a következő év elején valamennyi kereskedelmiingatlan-szegmensben esést valószínűsítenek a bankok.

A 2023 harmadik negyedévében az újonnan kihelyezett lakáscélú hitelek feltételeit változatlanul hagyták a bankok, a részfeltételeket tekintve egyedül a felárak lazítását jelezte a válaszadók nettó értelemben vett 16 százaléka. A felárak csökkentésében az intézmények szerint a piaci verseny és a javuló forrásbevonási lehetőségek játszottak szerepet. A következő fél évben a bankok nettó 27 százaléka tervez szigorítani a lakáshitelek sztenderdjein, ugyanakkor az árjellegű feltételek tekintetében 86 százalékuk – az önkéntes THM-plafon bevezetésével összefüggésben – lazítást helyezett kilátásba. A harmadik negyedévben a bankok 63 százaléka már a lakáshitelkereslet élénkülését tapasztalta, a következő fél évre előretekintve pedig szinte valamennyi bank további keresletélénkülésre számít a lakáshitelek piacán.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ilyen még nem volt a babaváró hitelekkel 2023-ban: tengernyi magyar örülhet ennek a könnyítésnek

A babváró hitelek esetében szinte forintra pontosan ugyanannyi volt az új szerződések értéke szeptemberben, mint augusztusban.

2023 harmadik negyedévében a fogyasztási hitelek feltételein a bankok 4 százaléka lazított, a szabad felhasználású jelzáloghitelek esetében azonban nettó 13 százaléka szigorított a felárak emelése révén. A következő fél évben a piaci részesedésük növelése céljából a bankok nettó 5 százaléka további lazítást helyezett kilátásba a fogyasztási hiteleken alkalmazott felárak mérséklésén keresztül, míg a fedezett fogyasztási hitelek sztenderdjein tovább szigorítanának. A válaszadó intézmények nettó értelemben vett 22 százaléka erősödő hitelkeresletet érzékelt a fogyasztási hitelek iránt a harmadik negyedévben, a kisösszegű fogyasztási hitelek esetében pedig nettó 44 százalékuk tapasztalt keresletélénkülést. Előretekintve alacsonyabb arányuk, a bankok 10 százaléka számít tovább élénkülő keresletre ezen a piacon.

A Hitelezési felmérésben a változás jelzésére a válaszadók százalékában kifejezett, úgynevezett nettó változás mutatót használjuk. Ezt úgy kapjuk, hogy a változást (szigorítást/növekedést/erősödést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányából levonjuk az ellenkező előjelű változást (enyhítést/csökkenést/gyengülést) jelzők piaci részesedéssel súlyozott arányát - áll a közleményben.