A drágulás tartja életben a magyar lízingpiacot: egyre kevesebben vesznek fel ilyen hitelt

Az ellátási láncok zavarai, az elszabaduló infláció és a gyengülő forint okozta kumulált drágító hatások ellenére is töretlen fejlődésről számoltak be a Magyar Lízingszövetség tagjai a harmadik negyedévben.  A 16%-os, kétszámjegyű növekedést egy nagy, 54 milliárd forint értékű, egyedi ingatlanlízingnek köszönhetően sikerült elérni, bár ezzel korrigálva már csak 7,7%-os bővülésről beszélhetünk.

Kevésbé rózsás a kép, ha a finanszírozási érték alapján elért eredményt a megkötött szerződések számával vetjük össze, mivel az 52 419 darab megkötött szerződés jelentős, 14%-os csökkenést jelentett az előző évhez képest.

Az egyidejű növekedés és csökkenés ellentmondásának oka a lízingeszközök bruttó árának alakulásában keresendő, hiszen a látványos volumencsökkenés ellenére 12%-kal, 801 milliárdra emelkedtek a finanszírozott eszközök beszerzési árai az ingatlanszektor nélkül is. Ez a kettős hatás a portfólió esetében is megfigyelhető: miközben 11%-os növekedés mellett, 1 906 milliárd forintot ért el a finanszírozott állomány, addig a szerződésállomány 343 430 darabról 335 245 darabra esett vissza

– részletezte Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A lízingszolgáltatók legnagyobb ügyfele továbbra is a KKV-szektor 398 milliárdot kitevő, 66,7%-os részaránnyal, amit a nagyvállalatok követnek 19,3%-os részesedéssel. A 8,8%-ot képviselő lakossági ügyfélkör zsugorodása egyelőre megállíthatatlan, 2021-hez képest 10%-kal csökkent a finanszírozott összeg ebben a célcsoportban. A finanszírozási megoldások közül hazánkban a zárt végű pénzügyi lízing a legkeresettebb, amely a teljes finanszírozott összeg 44%-át, 256 milliárd forintot tesz ki. A nyílt végű pénzügyi lízing szintén jelentős, 36%-os szeletet képvisel 215 milliárd forintos értékkel. Mellettük eltörpül a kölcsönök 10,4%-os és az operatív lízing 9%-os részesedése.

A finanszírozás hitelösszegének eszközönkénti megoszlásának alakulását tekintve nem történt meglepetés az elmúlt 3 hónapban. A piac 45%-át a személygépkocsi és a kishaszonjárművek, 18,6%-át a nagyhaszonjárművek, 15,1%-át a mezőgazdasági gépek, 9%-át az ingatlan, 7,7%-át az egyéb gépek és 3,5%-át az építőipari gépek tették ki. A finanszírozott eszközök iránti kereslet elsősorban az új eszközökre irányult (83%).

Az ellátási láncok zavarai miatt akár 2 évet is elérő szállítási határidők, az infláció és a gyengülő forint miatti kiszámíthatatlan vételár rányomták bélyegüket a 2022-es évre, aminek az autópiacon 9,3%-os, míg a kishaszonjárművek esetében 19,3%-os csökkenés lett az eredménye. Az autópiacon a teljes finanszírozott összeg 71%-át a KKV-k vették igénybe, miközben a lakosság részaránya immár 10% alá zuhant.

A 270,8 milliárd forintot kitevő, új finanszírozást tekintve a retail részesedése 75,6%-ot, a flotta 18,5%-ot, a flotta refinanszírozás pedig 9,5%-ot képviselt. Ugyanakkor darabszám alapján a flotta már kissé magasabb, 20% feletti szintet ért el.

Összességében a retail szegmens a finanszírozott összeg szempontjából enyhén csökkent, 194,5 milliárd forintot realizált. A teljes lízingpiacnál kisebb visszaesés ugyanakkor csak a meredeken, akár 40%-kal megemelkedő beszerzési áraknak volt köszönhető. A darabszámokat vizsgálva pedig még drámaibb a kép: a romló gazdasági körülmények és az egyre emelkedő kamatok miatt a hanyatlás 21,5%-os mértékű lett az idei évben.

A retaillel szemben a flottapiac a nehézségek ellenére is képes volt megőrizni stabilitását. A harmadik negyedév végéig 50,5 milliárd forint értékben sikerült új finanszírozást teljesíteni, ami kis híján elérte az előző évi eredményt. Bár a volument tekintve ebben a szegmensben is zsugorodás volt tapasztalható 2021-hez képest, de ez csupán 6%-os volt, 8301 jármű forgalomba helyezése mellett. A mérsékeltebb csökkenés részben azzal magyarázható, hogy mivel a flottaautók nagy része munkaeszköz, ezért a szállítási problémákat látva a szektor ráállt a szabad készletek megrendelésére. Így az ügyfeleknek ugyan kompromisszumokat kellett kötni, de a flottakezelők rövid szállítási határidővel tudták a keresletet kielégíteni.

Bár az autópiachoz hasonlóan a nagyhaszonjárművek esetében is emelkedő eszközárakat tapasztalhattunk, a hazai piac második legnagyobb szegmensében a finanszírozott összeg 11%-os növekedése meghaladta a volumen esését (8%), így összességében pozitív a mérleg.

A tőkekintlévőség 9,5%-os bővüléssel 377 milliárd forintra rúgott, míg az állomány 25 402 darabra nőtt 2022-ben. A nagyhaszonjárművek célcsoportjait tekintve a KKV-k dominálnak, de a nagyvállalatok is jelentős mértékben, 21%-ban találhatók meg az ügyfelek között.

A mezőgazdasági gépek finanszírozott összegének növekedését szintén elsősorban a magasabb eszközárak táplálták, miközben mennyiségben nem történt visszaesés az előző évhez képest. Így 89,7 milliárd forint új finanszírozással közel 20%-ot volt képes erősödni a szegmens az elérhető állami támogatásoknak is köszönhetően. Legdinamikusabban, 56%-kal a traktoreladások növekedtek, de a mezőgazdasági vontatókból is 22%-kal többet helyeztek forgalomba az első három negyedévben. Az egyéb gépek kategóriája a többi szegmenshez viszonyítva kiemelkedően teljesített 27%-os bővüléssel, 40%-kal nagyobb szerződésszámmal, kihelyezett összegben pedig sikerült a 37,6 milliárd forintos szintet elérni.

A jelenlegi gazdasági környezetben minden piaci szegmensben komoly segítséget jelentenek az államilag is támogatott lízingkonstrukciók, amelyek idén összesen 141,6 milliárd forint finanszírozott összeget és 10 668 darab szerződés megkötését jelentették

- emelte ki Kőszegi László.

Ennek közel 70%-a, 97 milliárd forint a Széchenyi kártya programból származott. 40 milliárd forintot és 1224 szerződést hozott az Eximbank terméke, amely a nagyhaszonjármű és mezőgazdasági szegmensekben bizonyult a legsikeresebbnek. Ezeken felül 600 darab szerződés jött létre 2 milliárd forint értékben a nagycsaládokat támogató kampány során, illetve további 2 milliárd forint értékű finanszírozásra került sor az áthúzódó e-autó és Növekedési Hitelprogramnak köszönhetően is

– zárta az elemzést Kőszegi László.