18 °C Budapest
Erre vártak a devizahitelesek: heteken belül új elszámolás jöhet

Erre vártak a devizahitelesek: heteken belül új elszámolás jöhet

Pénzcentrum
2016. május 20. 05:48

A két évvel ezelőtti Kásler-féle devizahiteles döntéshez hasonló helyzet is előállhat a Kúria néhány héten belül megjelenő jogegységi határozatának köszönhetően. Egy decemberi Kúria-ítélet alapján kérdésessé vált ugyanis, hogy érvényesek-e egyáltalán azok a devizahitel-szerződések, amelyekből hiányzik a tartozás pontos devizaösszege. Várakozásunk szerint csak kisebbfajta elszámolást mer elindítani a Kúria azzal, hogy az eredeti tartozást újraszámoltatja. Fogalmunk sincs, hogy mennyi adóst érinthet a határozat.

Íme az ügy rövid összefoglalója:

  • Egy devizahiteles szerződésnél decemberben kimondták, hogy nem elegendő, hogy a forinttartozás összeg szerepel a szerződésben, ezért érvénytelenítették azt.
  • Hamarosan jogegységi határozatot hozhat a Kúria, mint 2013 decemberében és 2014 júniusában az árfolyamkockázatok áthárításáról, az árfolyamrésről és az egyoldalú kamatemelésről, a két utóbbi bizonyult tisztességtelennek.
  • Az a nagy kérdés, hogy érvénytelen-e attól egy (akár már forintosított) devizaalapú hitelszerződés, hogy nem tartalmazza a devizatartozás pontos összegét, csak annak forintértékét. A tömeges érvénytelenítésnek beláthatatlan következményi lehetnek.
  • Az árfolyamrés esetében a Kúria most is dönthet úgy, hogy a hiányzó láncszemet (jelen esetben devizaösszeget) az MNB hivatalos árfolyamának alkalmazásával pótolja. Ez esetben kismértékben kellene újraszámolni az érintett tartozásokat.
  • Ezt az Európai Bíróság 2014-es ítélete alapján csak egy meglévő szabály alapján tehetné meg (az árfolyamrés esetében ilyen volt a Ptk.-ban szereplő MNB árfolyam), sokak szerint azonban ilyen most nem létezik.
Négyféle következményt lehet elképzelni:

1. A szerződéseket érvénytelenítik, a megmaradt tartozások nagy része megszűnik.

2. A devizaösszeg hiánya miatt a hitelszerződéseket árfolyamkockázat nélküli forinthitellé nyílvánítják az alacsonyabb kamatszint megtartásával (nem valószínű eset, hiszen a szerződésekben szerepel, hogy ezek deviza alapúak).

3. Pótolja a Kúria a szerződés devizaösszegét, vagyis újraszámítja az eredeti tartozást, amely egy kisebbfajta elszámolást generálhat. Ez a legjózanabb megoldás, bár jogi kivitelezhetősége vitatott.

4. Minden marad a régiben, a Kúria elfogadja a folyósítási értesítőt, amelyben már szerepel a pontos devizaösszeg.

 

Mi történt eddig?

Egy nem ismert devizahiteles perre ment a bankja ellen, a kereset sikeres volt és a bíróság az adósnak adott igazat a Kúria. Emiatt bejelentették, hogy vizsgálják, lehet-e az ítélet alapján jogegységi határozatot hozni. Ennek az lenne az értelme, hogy az ítélet akésőbbi bírósági ügyeknél egyfajta precedensként szolgál.

A bíróság egyébként kimondta a szerződés érvénytelenségét, viszont ezen felül jogkövetkezménye nem lett a pernek, mivel a kereset ilyet nem tartalmazott. A Kúriának lehetősége van jogegységi határozatot hozni, amely a későbbi, azonos okok miatt indított pereknél adhat útmutatást a bíróságnak.

Erre a jogalapot az adja, hogy a szerződésben nem adták meg pontosan a devizában számolt tartozást.

A kérdésben azonban nem egységes az álláspont, nem mindenki ért egyet a bíróság döntésével.

Mit mond a bankszövetség és az adósok?

A Magyar Bankszövetség szerint nem helyesen járt el a bíróság az említett ügyben, mivel a korábbi jogegységi határozatokban már ezekben a kérdésekben hoztak diszpozitív szabályt. Ezekben rögzítésre került ugyanis, hogy:

  • A deviza alapú kölcsön esetében is pontosan ismert a tartozás pontos összege.
  • A kölcsönadott összeg deviza, a folyósított összeg forint.
  • A kölcsön pontos összegét pedig (a szerződésnek megfelelően) a folyósítási értesítő tartalmazza, mivel a devizában számolt tartozás csak a folyósítás napján számítható ki.
Nem szükséges, hogy a kölcsön adott összeg és a törlesztések részletei tételesen szerepeljenek a szerződésben, hanem elégséges, ha azok kiszámítható módon vannak meghatározva

 - olvashatjuk a Magyar Bankszövetség Kúriának írt levelében. A bankszövetség szerint egyébként azért sem lenne jó a per alapján jogegységi határozatot hozni (és ezért nem is volt szerencsés a törvényszéki ítélet), mert ezzel ellentmondanának egy korábbi, devizahitelekkel kapcsolatban hozott jogegységi döntéssel. A levélre egyébként a legfelsőbb bírói testület polgári kollégiumának vezetője, Wellmann György bocsánatkéréssel reagált a Kúria elmített egyedi ítélete miatt, vagyis egyértelműnek tűnik, hogy a Kúria hajlik a bankok álláspontjának elfogadására.

LAKÁST, HÁZAT VENNÉL, DE NINCS ELÉG PÉNZED? VAN OLCSÓ MEGOLDÁS!

A Pénzcentrum lakáshitel-kalkulátora szerint ma 15 millió forintot, 20 éves futamidőre, már 7,78 százalékos THM-el, és havi 121 083 forintos törlesztővel fel lehet venni az UniCredit Banknál. De nem sokkal marad el ettől a többi hazai nagybank ajánlata sem: a Raiffeisen Banknál 8,4% a THM; az MKB Banknál 8,59%; a CIB Banknál 8,63%,  a Takarékbanknál Banknál pedig 8,77%; míg az Erste Banknál 9,41%-os THM-mel kalkulálhatunk. Érdemes még megnézni a Sopron Bank, a Takarékbank, és természetesen a többi magyar hitelintézet konstrukcióját is, és egyedi kalkulációt végezni, saját preferenciáink alapján különböző hitelösszegekre és futamidőkre. Ehhez keresd fel a Pénzcentrum kalkulátorát. (x)

A levelezés napvilágra kerülése miatt viszont volt olyan érdekvédelmi szervezet, amely felemelte hangját a bankszövetség levelében található indoklásokkal szemben.

A Hiteles Magyarok Fóruma szerint a 2013 decemberében hozott (6/2013-as) jogegységi határozat nem a III.2-es, hanem a III.1-es pontjában definiálja, hogy mi tekinthető deviza alapú kölcsön konstrukciónak, ez ugyanis egyértelműen a szerződéskötés időpontjához köti a devizaösszeg meghatározását.

A 6/2013-as jogegységi határozat egyébként azt is tartalmazza, hogy a jogegységi határozat nem alkalmas egyedi szerződések vizsgálatára:

A jogegységi határozat egyedi szerződések, szerződési rendelkezések érvényességének vizsgálatára nem alkalmas, hanem csak annak elemzésére, hogy a deviza alapú kölcsönszerződés 1. pontban ismertetett konstrukciója polgári jogi szempontból érvényes-e.

A Hiteles Magyarok fóruma szerint

A jogegységi kérdés megszületése is felveti azt, hogy ezek a szerződések mennyire voltak világosak és átláthatóak és tisztességesek.

Az persze kérdéses, hogy hány adóson segíthet egy jogegységi határozat, erről egyelőre nem áll rendelkezésünkre adat. Ennek oka, hogy a szerződések bankon belül is eltérőek lehetnek, nem is beszélve arról, hogy pénzintézetenként más és más volt a hitelezői gyakorlat. A Hiteles Magyarok Fóruma szerint egyébként a szerződések nagy része lehet érintett, ha jogegységi határozat születik.

Tényleg jön a második devizahiteles elszámolás?

A szabály alkalmazása nem lenne kötelező, vagyis nem vonatkozna automatikusan minden szerződésre. Megteremtheti azonban a lehetőségét annak, hogy a törvényhozás (a 2014-es devizahiteles törvényekhez hasonlóan) kógens, vagyis kötelező érvényű szabályt alkosson. Ez viszont azt jelentheti, hogy akár egy újabb devizahiteles elszámolás jöhet. Lényeges, hogy a korábbi gyakorlatot alapul véve ez nem történik meg 2017 előtt.

A 2015-ben lezajlott elszámolásokhoz egyébként a Kásler ügy adta meg a jogi alapot. A devizahiteles házaspár az árfolyamrés miatt perelte be a bankját. Az ügy az Európai Bíróságot is megjárta, majd a Kúria jogegységi határozatával végződött. Ekkor kimondták, hogy az országgyűlésnek lehetősége van a diszpozitív szabályból (jogegységi határozat) kógens szabályt (mindenkire kötelező erejű törvényt) alkotni, betömve a joghézagokat. Ezzel a lehetőséggel a parlament élt, így kezdődhetett meg a tisztességtelen okok miatt az elszámolás 2015 elején. A bankok által ügyfeleknek visszatérített összeg egyébként 800 milliárd forint körüli volt.

NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Hold Podcast
2022. szeptember 15. 17:37
Bankmonitor  |  2022. szeptember 29. 14:50
Mindenki azon gondolkodik, hogyan tudna okosan pénzt megtakarítani, hiszen az áremelkedés felfalja a...
MEDIA1  |  2022. szeptember 29. 12:21
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsa a júliusban megkezdett eljárása során jog...
Kiszámoló  |  2022. szeptember 29. 12:11
Negatív rekord negatív rekord hátán, a 13%-ra emelt magyar alapkamat után ma a 420 forintot is átvit...
Holdblog  |  2022. szeptember 29. 05:00
Az orosz-ukrán konfliktus hetedik hónapjában már nem az a kérdés, hogy Európa recesszióba süllyed-e,...
Ismét zsebbe kell nyúlnia a magyar szülőknek: súlyos kiadás vár rájuk a következő hónapokban

Az infláció miatt a szülőknek a zsebpénz politikájukat is át kell gondolniuk, hiszen minden drágul, így bizony a zsebpénzt is emelni kellene.

Ők azok, akik a válságból is profitálnak: keveseknek jön be, de nagyot kaszálnak majd

Pistyur Veronika szerint a válságban erős üzleti tervek is születhetnek, hiszen jobban figyelünk, és reagálunk, mint akkor, ha kényelem van.

Rengeteg magyar kedvenc terméke tűnhet el a boltok polcairól: óriási a baj, ennek nem látni a végét

Papírhiány, munkaerőhiány, az adózási rend változása mind hozzájárul ahhoz, hogy egyre nehezebb kiadni könyveket.

Lenullázhatja a magyar családokat a rezsiemelés: ide menekítsd a pénzed, amíg megteheted

Sokan a téltől félnek, mondván nehéz lesz kikalkulálni a megemelkedett rezsiárakat, de a lakásárak, albérlet árak is az egekben.

Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2022. szeptember 29. csütörtök
Mihály
39. hét
Szeptember 29.
Nemzetközi kávé nap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
Ingyenes régiós fórum a helyi kkv-knak szakértőkkel.
Megújuló energia workshop a Lakás kiállításon
3 napig ingyenesen a LAKÁS KIÁLLÍTÁSON szeptember 23-25 között!
EZT OLVASTAD MÁR?