Brutális ralit vágott le az OTP, szárnyal a magyar tőzsde – De mi történik a tengerentúlon?

Az OTP árfolyama péntek kora délután közel 7 százalékos pluszban járt, a részvény forgalma elérte a 17,5 milliárd forintot a budapesti piac addigi 19,5 milliárdos összforgalmából. A BUX a kereskedési nap felénél 2,6 százalékos emelkedést mutatott. Nyugat-Európában délután a DAX 1,4, az FTSE–100 1,3, a Stoxx 600 1,2, a CAC–40 pedig 1 százalékkal állt feljebb. Az amerikai nyitáskor a Dow Jones és az S&P 500 egyaránt 0,3, a Nasdaq pedig 0,5 százalékkal erősödött.

A hazai nagypapírok közül a nap közepén az OTP mellett a Richter és a Magyar Telekom is emelkedett, a Mol viszont gyengült. A kisebb kapitalizációjú részvények között a BIF 4,1, a Gránit Bank 2,3 százalékos pluszban járt. A német autógyártók szintén jól teljesítettek, a Volkswagen és a BMW részvényei délután több mint 3 százalékkal drágultak.

Nem minden vállalat részesült azonban a jó piaci hangulatból. A Delta Air Lines papírjai a nyitás előtti kereskedésben 3 százalékot estek az éves eredményvárakozás csökkentése után. Sydneyben a Maas Group Holdings árfolyama rekordmértékben, 30 százalékkal zuhant, miután meghiúsult egyik befektetése, az AI-adatközpontokat üzemeltető Firmus Grid tőzsdére lépése.

Az amerikai pénteki emelkedés ráadásul gyenge csütörtöki kereskedést követett. Előző nap a Nasdaq 100 1,4 százalékot, a chipgyártók indexe 3,4 százalékot veszített értékéből, miután az OpenAI bevételeiről megjelent információk elbizonytalanították a befektetőket.

Újabb 50 milliárdos keretet kapott az OTP

Az OTP felpattanását segítette, hogy a bank újabb 50 milliárd forintos sajátrészvény-vásárlásra kapott engedélyt a Magyar Nemzeti Banktól. Ez lehetőséget teremt további vásárlásokra, de önmagában még nem jelenti a teljes összeg elköltését.

Az engedély jelentős esést követően érkezett. A bankpapír bő két hét alatt mintegy 18 százalékot veszített értékéből, így a pénteki emelkedés ennek részbeni korrekcióját jelentette. A korábbi gyengülés hátterében az európai bankrészvények kedvezőtlenebb megítélése, a magas kötvényhozamok és az OTP oroszországi működése körüli bizonytalanság is szerepet játszott. Az orosz leányvállalat jelentős nyereséget termel, ugyanakkor kérdéses annak hozzáférhetősége, és az orosz jelenlét a Luminor felvásárlása szempontjából is érzékeny ügy lehet.

Korlátoznák a kínai hibridek európai behozatalát

Az autóipar számára fontos fejlemény, hogy az Európai Unió és Kína megállapodott a kínai hibrid és plug-in hibrid autók uniós exportjának mérsékléséről. Maroš Šefčovič uniós kereskedelmi biztos pénteki pekingi bejelentése szerint a megállapodás akár több mint a felével is csökkentheti az érintett kivitel volumenét. A konkrét intézkedéseket egyelőre nem ismertették.

A kínai hibridekre nem vonatkoztak a 2024-ben a kínai elektromos autókra kivetett uniós védővámok, ezért behozataluk gyorsan nőtt. Augusztusban a kínai gyártású modellek már az európai hibridértékesítések mintegy negyedét adták. Az EU a vámkvótán felüli behozatalra kivetett pótlólagos vámokkal készül korlátozni az importot.

A megállapodás más területeket is érint. Kína egyes uniós autóalkatrészek és élelmiszerek előtt is megnyitja piacát, a felek pedig a ritkaföldfémek exportengedélyezésének egyszerűsítésén dolgoznak. A közeledés ugyanakkor nem zárja le a kereskedelmi vitákat, Franciaország és Németország ugyanis további uniós fellépést szorgalmaz a támogatott kínai importtal szemben.

Két nap alatt meghiúsult a Firmus tőzsdei kibocsátása

Az Nvidia által is támogatott ausztrál Firmus Grid péntekre visszavonta első nyilvános részvénykibocsátásának (IPO) tervét. A vállalat mintegy 30 milliárd dolláros értékeltséggel készült tőzsdére lépni, de a megcélzott amerikai intézményi befektetők túl magasnak tartották az árat.

A mentési kísérlet során felmerült a kibocsátás nagyjából 3 milliárd dollárra csökkentése és a cégérték 20–25 milliárd dolláros sávba mérséklése, de ez sem hozott elegendő érdeklődést. Aggályt jelentett az is, hogy a meglévő részvényeseket nem kötötte volna kötelező tartási időszak (lock-up period), így a bevezetés után azonnal eladhatták volna papírjaikat.

A befektetők számára nehezen volt indokolható az árazás gyors növekedése. A Firmust áprilisban még 5,5 milliárd dollárra értékelték, egy későbbi finanszírozási körben pedig valamivel több mint 10,5 milliárdra. Eközben a tervezett 912 megawattos adatközponti kapacitásból mindössze 46 megawatt épült meg, a 2026-os pénzügyi év bevétele pedig 51 millió dollár volt.

A kibocsátási árazás egy két évvel későbbi profitvárakozásra épült. A vállalat most inkább meglévő befektetőivel tárgyal egy kisebb, zárt körű tőkebevonásról.

Eltérő elszámolás zavarta meg az AI-befektetőket

Az OpenAI körüli bizonytalanságot részben az okozta, hogy a vállalat és versenytársa, az Anthropic eltérően számolja el a felhőpartnereken keresztül keletkező bevételeket. Az Anthropic a bruttó értékesítési összeget mutatja ki, az OpenAI viszont csak a saját részesedését. Emiatt azonos üzleti volumen mellett is jelentősen különbözhet a kimutatott árbevétel.

Az értesülések szerint az OpenAI évesített bevétele (ARR) szeptember végén megközelítette az 50 milliárd dollárt, és az év végére érheti el vagy haladhatja meg a 70 milliárdot. Az évesített adat az aktuális bevételi ütem egész évre vetített értéke, nem az adott évben ténylegesen elért árbevétel. Korábban befektetői becslések alapján már közel 70 milliárd dolláros szintről jelentek meg hírek, ami hozzájárult a csütörtöki piaci csalódáshoz.

A vállalat legalább 30 milliárd dolláros új tőkebevonásról tárgyal, mintegy 1400 milliárd dolláros értékeltség mellett. Tőzsdei bevezetését legkorábban 2027-re tervezi, míg az Anthropic akár már idén novemberben megkezdheti nyilvános részvénykibocsátását.

Hurrikán fenyegeti az amerikai energiaellátást

Az Isaias hurrikán miatt csütörtökig napi mintegy 1,3 millió hordónyi olajkitermelést állítottak le a Mexikói-öbölben, ami az ottani amerikai termelés körülbelül 63 százaléka. A hármas kategóriájú vihar az előrejelzés szerint péntek éjjel vagy szombat hajnalban érheti el Mississippi, Alabama és Florida partvidékét.

Közvetlen veszélyben van a Chevron pascagoulai és a Vertex Energy saralandi finomítója. Ezek együttes feldolgozókapacitása napi 466 ezer hordó, az amerikai teljes kapacitás 2,4 százaléka. A Chevron üzeme a délutáni tájékoztatás szerint még működött.

A térség finomítói már a vihar előtt kapacitásuk 95 százalékán üzemeltek, így kevés tartalék maradt az esetleges kiesések pótlására. A finomítók leállása eltérően hathat a piacokra: a kisebb feldolgozói kereslet lefelé nyomhatja a nyersolaj árát, miközben az üzemanyagok drágulhatnak a szűkülő kínálat miatt. A kikötői fennakadások különösen Florida ellátását késleltethetik.

A drága üzemanyag rontotta a Delta kilátásait

Az emelkedő üzemanyagköltségek miatt a Delta az idei évre várt korrigált részvényenkénti eredményét (EPS) 5,1–5,6 dollárra vágta vissza a júliusban jelzett 6,5–7,5 dolláros sávról. A harmadik negyedéves korrigált eredmény részvényenként 1,72 dollár lett, elmaradva az 1,76 dolláros elemzői konszenzustól.

Az üzemanyagkiadások a negyedévben 62 százalékkal, 4,1 milliárd dollárra nőttek. Az utazási kereslet ugyanakkor erős maradt, a negyedik negyedéves kapacitás közel 60 százaléka már elkelt, és a társaság az év utolsó három hónapjára mintegy 20 százalékos bevételnövekedést vár.

A Delta saját finomítója idén várhatóan 700 millió dolláros nyereséget termel, ami részben ellensúlyozza a drágulást, de nem tudja teljesen kivédeni annak negatív hatásait.

Vállalati hírek röviden

A Netflix értesülések szerint alkalmazottainak mintegy 5 százalékát bocsáthatja el, ami a tavaly év végi létszám alapján nagyjából 800 munkahelyet érinthet. A bejelentés akár a jövő héten megtörténhet, a streamingóriás azonban egyelőre nem erősítette meg a terveket.

A 4iG október 30-i rendkívüli közgyűlésén új tisztségviselőkről dönthetnek a részvényesek. A társaság Pafféri Zoltán Lajost igazgatósági, Kunosi Andrást felügyelőbizottsági tagnak javasolja, miután Blénessy László az igazgatósági, Pafféri pedig a felügyelőbizottsági tagságáról mondott le.

Az Adidas védjegybitorlás miatt pert indított az ausztrál White Fox divatmárka ellen. A német sportszergyártó szerint a cég négycsíkos ruhái megtévesztően hasonlítanak az ikonikus háromcsíkos védjegyére, és egyes reklámok üzleti kapcsolat látszatát kelthetik. A White Fox tagadja a jogsértést, az Adidas pedig az érintett termékekből származó profit átadása mellett a kamatok és a perköltség megfizetését is követeli.