Így lazít Matolcsy: tízezrekkel nagyobb lehet a törlesztőrészletünk

A lényeg nem változik, vagyis továbbra is:

• szükséges a legális jövedelem igazolása hitelfelvétel során,

• a hitelek többsége esetében az adósok összes, legális nettó jövedelmének 50%-ára (legalább 400 ezer forint jövedelem felett 60%-ára) rúgó törlesztőrészletig lehet elmenni és

• a lakás forgalmi értékének legfeljebb 80%-ára lehet forinthitelt felvenni,

ahogy az alábbi táblázatban részletesebben is bemutatjuk. Az MNB a fentiekben nem könnyít és nem is szigorít tehát a hitelfelvételen, ami arra utalhat, hogy a lakossági hitelbővülés jelenlegi ütemét (miközben a hiteltörlesztések még mindig meghaladják a -felvételeket) megfelelőnek tartja.

Ha a januári átlagkereseteket vesszük alapul (165 800 forint), akkor nagyjából 15 ezer forinttal nagyobb törlesztőrészeletet vállalhatunk be, májustól már 97,5 ezer forintos is lehet a havi részletünk. Ennek köszönhetően a felvett hitelösszegünk is nagyobb lehet azonos futamidővel számolva, több mint 1 millió forinttal nőhet a kölcsön mérete.

Az alábbi három ponton azonban fontos változás lép életbe május 1-jétől:

• A jövőben a legalább ötéves kamatperiódusú jelzáloghitelek törlesztőrészletei kedvezményesen, 85 százalékos súllyal vehetők figyelembe a jövedelemarányos törlesztőrészlet mutatóban, ezáltal is támogatva az alacsonyabb kamatkockázatú, hosszabb kamatperiódusú jelzáloghitelek elterjedését.

• A három éven belüli, naptári évenként első alkalommal, az ügyfél kérésére megvalósuló hitelkeret-emelések esetén nem kell majd jövedelemigazolást benyújtani a problémamentes ügyletek esetében, ezzel is mérsékelve a fogyasztók adminisztratív terheit.

• Sor került az ún. "de minimis" összeghatár emelésére is: a jövőben kétszázezer forintról háromszázezer forintra emelkedik az a hitelösszeg, ami alatt nem szükséges a rendeletet alkalmazni. Ez a módosítás szintén a fogyasztók adminisztratív terheit csökkenti.