Meglepő fordulat - inkább hitelkártyacsalás, mint betéti?

Hogyan lehetséges, hogy miközben alig használunk papírpénzt a boltokban, mégis egyre több bankjegy áramlik ki a jegybankból?

A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint történelmi mélypontra süllyedt a kilencven napon túli késedelemmel érintett lakossági hitelek aránya.

A bankok tapasztalatai szerint a hitelkártya egyre inkább a tudatos pénzügyi tervezés és a kedvezmények kihasználásának eszközévé válik.

Az év eleje óta a forint erősödik: 7,4 százalékkal az euró, 4,2 százalékra a dollár és 6,5 százalékra a svájci frank ellenében.

Bár a hitelkonstrukció azonnali és teljes kivezetésére nem számít a bankszektor, a jogosultsági feltételek szűkítése okán sokkal többen élhetnek a kedvezményes hitellel.

Jelentősen nőtt a havonta ingyen felvehető összeg, a magyarok pedig bár ritkábban vesznek fel ATM-ből pénzt, egy alkalommal viszont nagyobb az összeg.

A július 15-től kötött Széchenyi Kártya Folyószámlahitel esetében már nem lesz érvényes az évi fix 3 százalékos kamatszint.

Fontos szempont, hogy a jövedelem emelkedésével újabb kedvezmények válnak elérhetővé.

Bár sokan a mindennapi kiadások fedezésére hivatkozva tartják folyószámlán a pénzüket, a statisztikák cáfolják ezt a vélekedést.

Jelentősen csökkentek a hosszú futamidejű bankközi hozamok, ami megnyithatja az utat az olcsóbb piaci lakáshitelek előtt.

Bár a jegybank elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása, a törvény a gazdasági növekedés támogatását is előírja számára.

Amikor május végén elindult a Revolut Bank UAB magyarországi fióktelepe, a rendszerből még hiányoztak ezek a szolgáltatások.