Ütést kapott a magyar tőzsde: a Mol és az OTP rántja mélybe a BUX-ot

A BUX hétfő késő délután már 0,9 százalékos mínuszban járt, miután a nap közepén még csak 0,3 százalékos volt a vesztesége. A Mol esése négy óra után 1,8 százalékra mélyült, az OTP pedig a kora délutáni költségvetési bejelentések idején 1,2 százalékkal állt a pénteki záróértéke alatt. A vezető nyugat-európai indexek késő délután jellemzően 1–1,5 százalékos csökkenést mutattak.

A Mol és az OTP már Magyar Péter miniszterelnök beszéde előtt is mínuszban forgott, majd a nagyobb szektoriális befizetésekről szóló közlések után mindkét részvény tovább gyengült. A Richter ugyanakkor már a felszólalás előtt emelkedett, a nap közepén 1,4 százalékos pluszban járt. A Magyar Telekom ugyanebben az időszakban 1,4 százalékot veszített értékéből.

A kisebb hazai részvények közül a Masterplast az energetikai felújítási támogatások bejelentését követően pluszba fordult, és kora délután 1 százalékos emelkedést mutatott. A PannErgy árfolyamában nem látszott érdemi reakció arra, hogy a kormány a geotermikus energia fejlesztését is tervezi, a papír ekkor 0,7 százalékos mínuszban állt. A nap közepén a Gránit Bank 2,4 százalékos erősödésével, a Duna House pedig 2,9 százalékos esésével tűnt ki.

A forint a 2027-es költségvetési terv bemutatására erősödéssel reagált. A 4,9 százalékos hiánycél ismertetése ugyanakkor önmagában nem hozott érdemi fordulatot a részvénypiacon, a BUX akkor még 0,5 százalékos mínuszban maradt.

Európában esés, Amerikában technológiai felpattanás

Az európai piacokon már délelőtt fokozódott az eladói nyomás. A német DAX kora délután 1,2, a francia CAC 40 1,5, az olasz FTSE MIB pedig 1,7 százalékos mínuszban járt. A német részvények közül délelőtt a Rheinmetall több mint 4 százalékot, a Continental 3,5 százalékot esett.

Az amerikai nyitás ezzel szemben kedvezőbben alakult, különösen a technológiai szektorban. A Nasdaq 1,2 százalékos emelkedéssel kezdte a kereskedést a pénteki 2 százalékos visszaesés után. Az S&P 500 a nyitást követően 0,5 százalékkal került feljebb, míg a Dow Jones 0,1 százalékos mínuszban állt.

A múlt héten eladói nyomás alá került, mesterséges intelligenciához kapcsolódó részvények között több chipgyártó is jelentősen erősödött. Az Intel közel 5 százalékot emelkedett, miután a JPMorgan alulsúlyozásról semlegesre minősítette fel a papírt. Az AMD közel 3 százalékos, a Broadcom több mint 2 százalékos pluszban járt a kereskedés első órájában.

Magasabb adóterhek terhelhetik a Mol és az OTP eredményét

A hazai befektetők figyelmének középpontjában a jövő évi költségvetési tervek álltak. A kormány nagyobb hozzájárulást vár az energiacégektől, a bankoktól, a biztosítóktól és a kiskereskedelmi láncoktól. Az energiaszektor magasabb befizetéseiből további 100 milliárd forintos bevételt terveznek 2027-ben, de egyelőre nem derült ki, hogy ezt új különadóval vagy a meglévő terhek emelésével szednék be.

A Mol számára ez újabb eredményszintű kockázatot jelenthet. Az energiaágazatot már jelenleg is több különadó terheli, az olajtársaságot pedig az orosz Urals és az északi-tengeri Brent típusú kőolaj árkülönbözetéhez kapcsolódó adó is érinti.

Az OTP esetében a magasabb magyarországi adóteher mellett a támogatott lakáshitelezés szűkítése és a bankoknak járó díjazás csökkentése lehet kedvezőtlen. Az Otthon Start helyébe lépő Wekerle Plusz programot a fiatalok elsőlakás-vásárlására és -építésére céloznák. Új lakásoknál fix 3, használt ingatlanoknál fix 5 százalékos kamatot terveznek, ötéves bentlakási kötelezettséggel. A már megkötött Otthon Start-szerződések változatlanul érvényben maradnak.

A lakástakarékok állami támogatásának visszaállítása ugyanakkor üzleti lehetőséget teremthet a bankoknak. A bejelentés szerint az első öt évben a befizetések 10 százalékával, a hatodik évtől 20 százalékával egészítené ki az állam a megtakarításokat. A közvetlenül kedvezőtlen eredményhatásokat a gazdaságélénkítés és egy hiteles költségvetési konszolidáció is ellensúlyozhatja.

A felújítási program a Masterplastnak kedvezhet

Az építőanyagok iránti keresletet támogathatja a Wekerle Plusz energetikai felújítási pillére. A kedvezményes hitel felső határát 6 millióról 15 millió forintra emelnék, fix 3 százalékos kamat mellett. A hitelhez 30–50 százalékos, legfeljebb 7,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatás is társulhat.

A forrásokat szigetelésre, nyílászárócserére és fűtéskorszerűsítésre lehetne felhasználni, legalább 30 százalékos energiamegtakarítás elérésével. A program gyermekvállalási és házassági feltétel nélkül lenne elérhető. A kormány évente 20 ezer háztartás korszerűsítésének elindítását tervezi, mintegy 40 milliárd forintos támogatási kerettel.

Emellett 868 milliárd forintos átfogó energetikai fejlesztési programot jelentettek be, amely a villamosenergia-hálózatot, a szélenergiát, az energiatárolást és a geotermiát is érinti. A gyógyszeripar szempontjából kedvező irányt jelezhet, hogy a kormány a kutatás-fejlesztési központokat és a gyógyszeripari laboratóriumokat részesítené előnyben a beruházási támogatásoknál.

A hiánycsökkentés részletei még kérdésesek

A kormány az idei évre várt 7,5 százalékról 2027-ben a GDP 4,9 százalékára mérsékelné a költségvetési hiányt. A mintegy 2100 milliárd forintos hiánynövelő intézkedéscsomaggal hozzávetőleg 3000 milliárd forintnyi kiadáscsökkentő és bevételnövelő lépést állítana szembe.

A vállalások között szerepel a minimálbér személyi jövedelemadójának 15-ről 9 százalékra csökkentése, a családi pótlék megduplázása, a minimálnyugdíj 120 ezer forintra emelése és a közszolgálati bérek rendezése. Ezek a lépések a lakossági keresletet is támogathatják.

A finanszírozásban jelentős szerepet kapna az állami működési kiadások visszafogása és az adóbevételek növelése. A társasági adó és az innovációs járulék változásaiból 260 milliárd forintos többletbevételt várnak, emellett vagyonadót vezetnének be, és 3,75 százalékra emelnék a reklámadót. Bejelentették a kiskereskedelmi árrésstop kivezetését is, ennek időpontját azonban nem közölték.

A kiadáscsökkentések részletei egyelőre nem ismertek, így a megtakarítások tartóssága és megvalósíthatósága továbbra is fontos bizonytalansági tényező. A költségvetés részletes tervezete várhatóan kedden válik nyilvánossá.

Saját részvényeket vett az OTP, műholdas együttműködés készül Európában

Az OTP pénteken 24 238 saját részvényt vásárolt a Budapesti Értéktőzsdén, darabonként átlagosan 41 998 forintért. Az összesen 1,018 milliárd forintos saját részvény vásárlás az aznapi piaci forgalom 9,6 százalékát adta. A tranzakció után a bankcsoport saját részvényeinek állománya 16,47 millió darabra, az alaptőke 5,88 százalékára nőtt.

Az európai távközlési szektorban a Deutsche Telekom, az Orange, a Telefónica és a Vodafone közös pályázatot fontolgat a műholdas mobilszolgáltatáshoz használható frekvenciák jövőbeli kiosztására. Az együttműködés a gyengén ellátott területek lefedettségét és a kommunikációs hálózatok ellenálló képességét javítaná. A szolgáltatók nem építenének saját műholdrendszert, a szükséges kapacitást egy később kiválasztott partnertől szereznék be.

Miért halogatjuk a változást? – Vegyél részt kutatásunkban!

Legyen szó munkahelyváltásról, egy drága szolgáltatás lecseréléséről, egészségügyi vizsgálatról vagy egy régóta halogatott magánéleti döntésről, sokszor tudjuk, hogy ideje lenne lépni, mégis maradunk a megszokott helyzetben. De vajon mi tart vissza minket a változtatástól, és mi adja meg végül mégis a lökést? A Portfolio Csoport anonim olvasói felmérésében ezúttal ezt vizsgáljuk. Töltsd ki a legfeljebb 5 perces kérdőívünket, és mondd el, téged mi tart vissza a változástól!