Döbbenetes fotókon a haldokló Zagyva: bezöldült a víz, dögszag és tömeges halpusztulás jelzi a bajt

Nem a halpusztulással kezdődött a Zagyva mostani története. A jászsági szakaszon már hetekkel korábban látszott, hogy valami nincs rendben: a vízfelszínt helyenként összefüggő békalencsetakaró borította, a vízmozgás lelassult, a folyó állapota pedig folyamatosan romlott. Aztán múlt héten Jánoshidánál tömeges halpusztulás történt. A ZagyvaMENTIk most újra kiment a terepre, és a szervezet Facebookon közzétett beszámolója szerint a helyzet továbbra is súlyos. Pusztamizsénél a folyó egy része ismét zöld vízfelületként látszik, Jánoshida fölött pedig szintén összefüggő békalencse alakult ki.

A háttérben több probléma találkozik: kevés a víz, rosszak az oxigénviszonyok, a folyót műtárgyak szabdalják, és a vízminőségi terhelés kérdése is felmerült.

Már a halak is elfogytak az oxigénből

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság mérései szerint a Zagyva középső és alsó szakaszán 2 milligramm/liter alatti oldottoxigén-koncentrációt mértek. Ez már olyan alacsony érték, amely komoly veszélyt jelent a vízi élővilág számára. A vízügy ezért merülőfalakat és levegőztető berendezéseket telepített, hogy javítsa a víz oxigénellátottságát és megóvja a még életben lévő halakat.

A beavatkozás azonban csak egy adott szakaszon tud segíteni. Ha a folyóba kevés víz érkezik, és a víz hosszabb szakaszokon pang, a levegőztetés önmagában nem oldja meg a problémát.

Az aszály is ránehezedik a folyóra

Az idei év különösen kedvezőtlen ebből a szempontból. Magyarországon 2026 nyarán súlyos aszály alakult ki, a tartós csapadékhiány pedig a folyók és kisvízfolyások vízjárásán is érezteti hatását. A kevés víz több szempontból is rontja a helyzetet. A sekélyebb víz gyorsabban felmelegszik, csökkenhet az oxigéntartalma, miközben ugyanannyi szennyezőanyag kisebb vízmennyiségben koncentrálódhat.

A Zagyva mostani állapotánál ezért az aszály nem önmagában magyarázat, hanem egy olyan tényező, amely felerősítheti a folyót érő egyéb terhelések hatását.

A gátak szerepét is vizsgálni kellene

A ZagyvaMENTIk szerint nem lehet kizárólag a szennyvízterheléssel magyarázni a történteket. A civil-szakmai szervezet arra is felhívta a figyelmet, hogy a Pusztamizsei gát akadályozhatja a folyó hosszirányú átjárhatóságát, vagyis a halak és más vízi élőlények mozgását. A szervezet szerint már két hónappal ezelőtt jelezték a problémát, amikor a gát fölött kilométereken keresztül békalencse borította a vízfelszínt. A mostani terepbejárás során pedig ismét hasonló állapotokat találtak.

Azt is kifogásolják, hogy a Pusztamizsei gát fölött a visszatartott víz egy része nem a folyóban marad: a környéken öntözőcsatorna, magántározó és horgásztavak is működnek. A ZagyvaMENTIk szerint ezért azt is meg kell vizsgálni, hogy a vízmegtartás és a vízkivételek miként befolyásolják a folyó ökológiai állapotát.

A szennyvízterhelés sem új probléma

A mostani halpusztulás kapcsán a szennyvízterhelés is a vizsgálat középpontjába került. A Tisza Horgászegyesület korábbi közlése szerint szennyvíz kerülhetett a Zagyvába, és saját gyorsvizsgálataik nulla oxigénszintet, illetve magas szennyezőanyag-koncentrációt mutattak. Ezeket az adatokat azonban érdemes a hatósági vizsgálatok eredményeivel együtt kezelni. A ZagyvaMENTIk szerint ugyanakkor a Jászberény és Jásztelek térségében működő szennyvíztelepek problémáira már korábban is felhívták a figyelmet.

A mostani helyzet tehát nem egyetlen tényező története. Az aszály miatt kevés víz, az alacsony oxigénszint, a vízminőségi terhelés és a folyón található műtárgyak együttesen olyan állapotot hozhatnak létre, amelyben a vízi élővilág már nem tud alkalmazkodni.