Nem minden a Balaton: íme 8 kevésbé ismert tó Magyarországon, ami télen is csodás látványt mutat

Nagykanizsai Csónakázótó

Nagykanizsa - Zala megye második legnagyobb városa - az ország délnyugati sarkában található a Kelet-Zalai dombság déli részén. A város környéki dombság gazdag forrásokban. A patakok és a csatornák jellemzője, hogy a helyi domborzati viszonyoknak megfelelően apró vízfolyások viszonylag sűrű hálózatát alkotják. Nagykanizsa környezetében hat kisebb-nagyobb vízfolyás található, amelyek egyaránt a Principális-csatornába ömlenek. A környék vizeinek fő gyűjtője a Principális-csatorna, amely a környék minden vízét mesterségesen ásott medrébe gyűjti, majd továbbítja a Murába. A csatorna 609 km2-es vízgyűjtő területtel rendelkezik. A felszíni vizek másik csoportja az állóvizeké. Nagykanizsa területén egy jelentős mesterséges tavat találunk. A Bakónak patak felduzzasztott vize a Csónakázó-tó. Szépen kialakított környezetével a város kedvelt pihenőhelye, szabadidő központja. A tó 41,16 hektár vízfelületű, a tározott víz mennyisége 612.600 m3, a vízgyűjtő terület 38,5 km2. A 61-es főútról balra kanyarodva a Nagykanizsa vége tábla után 200 m-re. Vendéglővel szemben kell befordulni, kb. 500 m a parkolóig. Aszfaltos út megy a tóhoz.

Abaligeti Csónakázótó

A Mecsek tájvédelmi körzetében, Orfűtől 3 km-re, az Abaligeti Cseppkőbarlang szomszédságában található a csónakázó-, és horgász tó. A barlangból kifolyó patak vizének elgátolásával két mesterséges tavat alakítottak ki 1959-ben. A kisebb, közvetlenül a barlang bejáratánál lévő tóban csónakázni, vízi biciklizni lehet, a gépkocsi parkolóhoz vezető út túloldalán lévő nagyobb tó pedig a horgászok kedvelt helye.

Hajdúszoboszlói Csónakázótó

Hajdúszoboszlón a Nádaspart horgásztó és szabadidőközpontban piknikezhetsz, strandolhatsz, horgászhatsz, de ha csak a természetben szeretnél kikapcsolódni arra is kiváló hely. A 8 hektáros vízfelületű tó egy kotort, agyagos aljú, rekreációs terület melynek kialakításában vett részt a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatósága, így a kialakításakor szempont volt az is, hogy számos ritka, védett növény-és állatfajnak adjon otthont. Ezért a vízfelületet foltokban nádasok tarkítják, ahol a vízmélység 70-90 cm, míg az ezeken kívül eső részeken 210-240 cm között mozog. A tavat fúrt kútból töltötték fel, melyet részben a talajvíz, részben a csapadék táplál. A halállomány az évenkénti többszöri telepítés mellett, jelentős saját szaporulattal is büszkélkedhet. Horgászni nem csak a partról, hanem a nádasok között hosszan benyúló stégről is lehet.

Kőszegi Csónakázótó

Ahol az országunkba a határátkelő mellett átlép a Gyöngyös-patak, az első duzzasztó zsilipet elhagyva, a Malomárok mellékágával fogja közre Kőszeg város egyik gyöngyszemét, a csónakázó és horgásztavat.
A Kőszegi Csónakázótavat 1978-ban a város északnyugati részén, a hegy lábánál létesítették (társadalmi munkával). Csónakázási és horgászati célra hozták létre. 2006.január 1-jétől a Kőszegi Sporthorgász Egyesület kezelésébe került a tó. Mielőtt a tóhoz érkeznénk, kialakított parkoló várja a horgászokat, kirándulókat. A parkolótól a tóhoz vezető rövid út mindkét oldalát szegélyező sövény mellett lehet még parkírozni ( a táblától 50 m megtétele után érkezünk a vízpartra). A szépen parkosított, rendezett, tiszta környezet azonnal szembetűnő látvány az ide látogatóknak. A tó, átfolyó rendszerének köszönhetően, folyamatosan a Gyöngyös mellékágából, a Malomárokból kapja a frissítő vizet. Csónakázótó sekélysége ellenére a megye leghidegebb vizű tava, ugyanis a jégolvadás 1-1,5 héttel később következik be a megye többi tavához viszonyítva. A 3,3 ha-os tó fokozatosan mélyül 1,5- 2 méterig. Akadók nem találhatók a mederben. A tómeder váltakozva enyhén iszapos, kavicsos aljzatú. A tóban a keszegfélék népes családján túl természetesen fogható ponty, amúr, süllő, és harcsa is. A víz tisztaságát jelzi, hogy a kanadai jelzőrákok élnek a tóban. 2008 évben az egyesület a tó körüli sétaúton 20 táblából álló halismereti tanösvényt, majd 2009 évben az ösvényhez kapcsolódó bemutatóházat létesített.

Miskolctapolcai Csónakázó-tó

A miskolctapolcai park és csónakázó tó a fürdőváros központja és "tüdeje", természetvédelem alatt álló terület. A csónakázó tónak az eredeti kiterjedése napjainkra a felére csökkent. Az itt végzett vizsgálatok eliszaposodásra utalnak –­ ezen kívül folyamatosan csökken a vízmélység. A környéket megörökítő egykori képeslapokon látható, a tájra jellemző égerfákkal borított kis szigetek ma is megfigyelhetőek. A tó partfalának kialakításához először az 1950-es években láttak neki, szintén ekkoriban hozták létre a csónakkikötőt. A miskolctapolcai Barlangfürdő szomszédságában elhelyezkedő kis tavon nemcsak csónakázhatunk, hanem vízi biciklizhetünk is. Érdekesség, hogy a mederében lévő víz átlagosan 7,5 naponként teljesen kicserélődik.

Sárvári Csónakázó-tó

Az 1970-es években a sárváriak közös munkájával az egykori agyaggödrök helyén létrejött a város csónakázó tava.. Átlag vízmélység 1,40-1,50 m. Öblök, szigetek, félszigetek hidak, esőbeállók, gyalogösvények teszik vadregényessé a város közepén lévő ritka szépségű tavat. A tó horgászati szepmontból is változatos, épp a változatos környezete miatt. A leggyakoribb halaink: amur, ponty, kapitális dévérek és kárászok! Kifejezetten csukás tónak mondható, de süllő és hrcsa is fogható. Bojlis horgászok számára 10 kg feletti pontyokat telepítettünk. Szabadtéri sütés-főzés a kijelölt tűzrakóhelyeken. A tó partján játszótér szórakoztatja a gyermekeket.

Szombathelyi Csónakázó-tó

Az egykori agyagbányászat miatt keletkezett kubikgödrök átalakításával hozták létre a hatvanas évek elején a Csónakázó-tavat, és a Horgásztavat. Az Arany-patak táplálta horgásztóból jut a csónakázó tóba a víz, a két tavat mindössze egy sétány választja el egymástól. A Horgász-tó kisebb, ez némileg rejtettebb is, nincs annyira szem előtt, mint nagyobb társa. A part természetes, a fák gyökerei a vízig is lehúzódnak, de a szegélyzónában gyér sást és gyékényt is találunk. Kikövezett, sétányon körbejárható. Kerülete közel 1500 méter, szélessége 200-250 méter. Két árok húzódik a mederben (kb. 120-130 méterre találhatók az árkok), ezek kerülik a mesterségesen kialakított szigetet. Mindenhol hirtelen mélyülő, az átlagos mélységet (1,7 m) hamar el lehet érni. Egész évben csónakból, a szigetről, és télen lékről is tilos horgászni!