Súlyos krízis kapujában a magyar energiarendszer? Drasztikus lépésre kényszerül a kormány

A magyar energetika jelenleg komoly kihívásokkal küzd, hiszen a tűzifát leszámítva az ország energiaimport-függősége meghaladja a 80 százalékot, ami rendkívül kiszolgáltatottá teszi a hazai gazdaságot a geopolitikai sokkoknak. Különösen súlyos szerkezeti probléma, hogy bár a napenergia-kapacitás gyorsan – de sokszor nem piaci alapon – közel 9 gigawattra bővült, ezt nem követte az energiatárolók és a rugalmas erőművek fejlesztése.

Emiatt a déli órákban a megtermelt áramot az ország gyakran nyomott áron kénytelen exportálni, míg az esti csúcsidőszakban drága importra szorul. A legfrissebb adatok jól mutatják ezt a végletességet, hiszen míg napközben átlagosan 81 eurós áron exportáljuk a villamos energiát, addig az esti órákban 183 euróért kényszerülünk behozni azt, ami európai viszonylatban is kiugróan magas felárat jelent. Ezt a sérülékenységet a nyári aszályos időszak is egyértelművé tette, amikor a Duna alacsony vízállása miatt a paksi erőmű visszafogott teljesítménnyel működött, és az ellátásbiztonságot csak az import, valamint a fogyasztás önkéntes korlátozása garantálta - számolt be a Portfolio.

A magas árak és a rendszerproblémák költségeit elsősorban a vállalatok fizetik meg. A cégek versenyképességének javítása érdekében a kormányzat első lépésként átalakítja az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert (EKR).

A konstrukció az elmúlt években eredeti céljától eltávolodva lényegében egyfajta büntetőadóként nehezedett a vállalkozásokra, ugyanis a befizetett 80–100 milliárd forintnyi hozzájárulásból mindössze 15–30 milliárdot fordítottak tényleges fejlesztésekre, így a pénz jelentős része a bonyolult adminisztrációs és igazolási hálóban veszett el. Az új szabályozás célja, hogy az EKR-t visszaterelje az eredeti medrébe, és szigorúbb ellenőrzés mellett valódi energiahatékonysági beruházásokra, vagy más projektekből származó megtakarítások megvásárlására ösztönözze a piaci szereplőket.

Az áramárak tartós mérséklését a szakpolitika a megújuló kapacitások további bővítésétől várja, hiszen a hagyományos, gáztüzelésű erőművek építése hosszú éveket vesz igénybe. Minél több az alacsony határköltségű zöldenergia a rendszerben, annál kevésbé van szükség a drágább technológiákra. A napenergia piaci alapú térnyerése mellett a kormányzat elengedhetetlennek tartja legalább 4 gigawattnyi új szélenergia-kapacitás kiépítését, valamint a hálózat és a tárolási lehetőségek jelentős fejlesztését. Hagyományos oldalon az ország legfontosabb és legolcsóbban megvalósítható stratégiai lépése a paksi blokkok üzemidejének meghosszabbítása.

A makroszintű függetlenedés mellett a következő időszak energiapolitikájának kulcseleme a vállalati önellátás támogatása. A technológiai fejlődés ma már megengedi, hogy a cégek saját energiamixet alakítsanak ki, helyi zöldberuházásokat indítsanak, vagy beszálljanak más termelői projektekbe. A termelés és a fogyasztás helyi összehangolásával a vállalatok kiszámíthatóbbá tehetik saját működési költségeiket és csökkenthetik nemzetközi kitettségüket, ami végső soron a teljes magyar villamosenergia-rendszer stabilitására és áraira is kedvező hatással lesz.