Figyelmeztetnek a szakértők: új terhelési rekord jöhet a magyar áramhálózaton ezen a télen
A megnövekedett áramigény, a szűkülő hagyományos erőművi kapacitások és a szélsőséges időjárás komoly kihívásokat okozhatnak.
A megnövekedett áramigény, a szűkülő hagyományos erőművi kapacitások és a szélsőséges időjárás komoly kihívásokat okozhatnak.
A környezetvédők ugyanakkor élesen bírálják ezt a modellt.
Márciusban a védett árak bevezetéséhez szükséges nagyarányú felszabadítás miatt a felére apadt a stratégiai tartalék.
Teljes kapacitással újraindította a tavaly októberi tűzesetben súlyosan megrongálódott Dunai Finomító AV3 üzemét a Mol.
A WTI határidős jegyzése 2,19 százalékos csökkenéssel 101 dollárra esett hordónként, míg a Brent 1,89 százalékos mínuszban, 114,51 dolláron mozgott.
A szűkülő importot a belső tartalékok sem tudják megnyugtatóan ellensúlyozni.
Idén őszre gyakorlatilag eltűnt a hazai dízelpiac védőpuffere, ami komoly ellátásbiztonsági kockázatot jelent.
Működési engedélyének újabb meghosszabbítását kérte Washingtontól az amerikai szankciók alatt álló Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS), a jelenlegi engedély ugyanis október 30-án lejár.
Magyarország és Szlovákia nagyobb rugalmasságot és pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az orosz energiahordozók jövő évi kivezetéséhez.
Az Európai Tanács a Bizottságot is lépésre szólította fel, miközben az ipar versenyképessége és az energiabiztonság is napirendre került.
Újabb bizonytalanság övezi a MOL szerbiai terjeszkedését, miután a szerb elnök szerint amerikai befektetők is megszerezhetik a NIS orosz tulajdonosainak részesedését.
A magyar villamosenergia-termelésben továbbra is az atomenergia játssza a főszerepet, miközben a napenergia néhány év alatt robbanásszerű növekedést mutatott.
A kormány a rezsicsökkentés fenntartása mellett sem tervezi a piaci üzemanyagárak hatósági korlátozását.
Nem a következő tél a legnagyobb energiagond. A hálózatfejlesztések, a magas energiaárak és Magyarország energetikai kihívásai kerültek előtérbe Brüsszelben.
Európa késlekedése és a Hormuzi-szoros tartós kiesése miatt több ország is súlyos energiaellátási nehézségekkel küzdhet egy esetleges hideg tél során.
Az Európai Uniónak a külső sokkhatások okozta hatalmas többletköltségek miatt minél hamarabb függetlenednie kell a fosszilis energiahordozók importjától.
Az Európai Unió jelentős, akár 15 százalékos gázhiánnyal is szembesülhet egy esetlegesen kemény tél során, mivel a tárolók töltöttsége jócskán elmarad a tavalyi szinttől.
Súlyos versenyhátrányt jelent a magyar gazdaság számára az elöregedett, elmaradt beruházásokkal küzdő és jelentős importra szoruló hazai energiarendszer.
Az ukrán diplomácia aktívan keresi a konfliktus lezárásának lehetőségeit.
Hernádi Zsolt figyelmeztet: ha nem készülünk fel, kíméletlenül benyújtja a számlát a piac