Hiába a jó hírek, újabb krízis fenyegetheti a magyar gazdaságot: ezen a csapáson hetente milliárdokat bukhatunk

Több biztató adat is érkezett az elmúlt napokban a német gazdaságról, ami arra utal, hogy Európa legnagyobb gazdasága fokozatosan maga mögött hagyhatja az elmúlt évek gyengélkedését. A pozitív hírek mellett azonban továbbra is jelentős kockázatok árnyékolják be a kilátásokat. Az ipari megrendelések növekedése mögött ugyanis főként néhány kiugró nagy megbízás áll, miközben az alacsony vízállás a Rajnán ismét komoly kihívást jelenthet az ipar számára.

A német statisztikai hivatal csütörtökön közzétett adatai szerint júniusban havi alapon 3,1 százalékkal emelkedtek az ipari megrendelések, ami jóval meghaladta az elemzők 0,3 százalékos várakozását. Ez már a második egymást követő hónap, amikor nőtt a rendelésállomány.

A növekedéshez elsősorban a gépgyártás és az elektronikai ipar járult hozzá. A gép- és berendezésgyártásban 12,7 százalékkal, míg a számítógép-, elektronikai és optikai termékek gyártásában 22,7 százalékkal ugrottak meg a megrendelések.

Az elemzők ugyanakkor óvatosságra intenek. Ha kiszűrik az egyszeri nagy értékű megrendeléseket, akkor az új rendelések valójában 0,5 százalékkal csökkentek júniusban. Vincent Stamer, a Commerzbank közgazdásza szerint ez arra utal, hogy a német feldolgozóipar fellendülése továbbra is mérsékelt, a gazdaság szerkezeti problémái pedig nem oldódtak meg.

Újra növekedési pályára állhat az ipar

Néhány nappal korábban szintén kedvező adat érkezett. A júliusi feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index (PMI) 52,2 pontra emelkedett az előző havi 50,3 pontról, ami több mint négy éve a legerősebb érték. Az 50 pont feletti mutató a szektor bővülését jelzi.

A felmérés szerint nőtt a termelés, emelkedtek az exportmegrendelések, javult a kapacitáskihasználtság, miközben az alapanyagköltségek emelkedése is lassult. A vállalatok ugyanakkor továbbra is visszafogottan ítélik meg a következő hónapok kilátásait, részben a közel-keleti feszültségek és az olajárak bizonytalansága miatt.

Az aszály újabb problémát okozhat Európában

A gazdasági kilátásokat jelentősen ronthatja a rendkívüli szárazság is. Az elmúlt napokban számoltunk be arról, hogy a Rajna vízszintje kritikusan alacsony szintre süllyedt.

A hajók sok helyen csak töredéknyi rakománnyal közlekedhetnek, ami megdrágítja a szállítást és fennakadásokat okozhat az ellátási láncokban. Különösen érintett a vegyipar, az acélipar és az autóipar, amelyek jelentős részben a folyami áruszállításra támaszkodnak. Egyes elemzők szerint a helyzet akár 0,2 százalékponttal is visszafoghatja a német GDP növekedését, ha tartós marad.

Az aszály nem csupán a német gazdaságnak okozhatnak komoly problémát, hanem idehaza is. Bár a nyári ipari leállások és a hétvégék mérséklik az áramfogyasztást, a gazdasági veszteség így is jelentős. Az MBH elemzői szerint korábbi kutatások alapján az áramkínálat 1 százalékos csökkenése 0,25-0,43 százalékkal vetheti vissza a GDP-t. Mivel a megtakarítás elsősorban a vállalatokat érinti, a hatás inkább a felső értékhez közelíthet. A helyzetet tovább rontja, hogy a kieső hazai atomenergia-termelést drágább importárammal kell pótolni.

Az aszály szintén fékezi a gazdaságot: rontja a mezőgazdasági terméseredményeket, az alacsony dunai vízállás pedig a turizmust és a szállítást is érinti. Az elemzők becslése szerint az áramhiány és a szárazság együttesen hetente mintegy 0,1 százalékkal csökkenti a gazdasági teljesítményt. Az MBH jelenleg 1,6 százalékos GDP-növekedést vár 2026-ra, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a következő hetek időjárása és az áramellátás alakulása meghatározó lesz. Ha a problémák elhúzódnak, az idei növekedési előrejelzést várhatóan lefelé kell módosítani.

Még mindig nem múltak el a szerkezeti gondok

Bár a friss adatok javulást mutatnak, a szakértők szerint korai lenne fordulatról beszélni. A Reuters által idézett elemzők szerint továbbra is jelentős kockázatot jelentenek a magas energiaárak, a geopolitikai bizonytalanságok, a kínai verseny, valamint az európai kereslet gyengesége. Erre utal az is, hogy az euróövezetből érkező ipari megrendelések júniusban 14 százalékkal estek vissza, miközben az unión kívüli országokból érkező kereslet 10,2 százalékkal nőtt.

A Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) szerint a vállalatok működési környezetében nem történt alapvető javulás, ezért továbbra is korai lenne gazdasági fordulatról beszélni. A kamara szerint tartós növekedéshez olyan reformokra lenne szükség, amelyek javítják a német vállalatok versenyképességét.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális fordulat érik Németországban: egy év után máris távozhat a német kancellár?

Alig több mint egy évnyi kormányzás után máris megingani látszik Friedrich Merz német kancellár pozíciója.

Még nem dőlhetnek hátra Berlinben

Babos András, a Portfolio elemzője szerint ugyan az elmúlt hónapokban némi javulás látszik a német feldolgozóipar teljesítményében, egyelőre korai lenne tartós és fenntartható fellendülésről beszélni.

A rendelésállomány és egyes termelési indexek javultak, ugyanakkor az éves összevetésű termelési adatok továbbra is inkább stagnálást mutatnak. A megrendelések növekedésében jelentős szerepet játszanak a német kormány védelmi ipari beruházásai, amelyek torzíthatják a havi statisztikákat. A gépiparban a lendületet elsősorban az eurózónán kívüli exportpiacok adják, miközben a német belföldi és az euróövezeti kereslet továbbra is gyenge

- mondta az elemző.

Hozzátette, hogy a német kormány fiskális ösztönző csomagjának érdemi gazdasági hatása várhatóan csak fokozatosan jelentkezik, ezért 2026-ban továbbra is 1 százalék alatti GDP-növekedésre lehet számítani Németországban.

Az elemző szerint jelenleg a gépipar és a villamos berendezések gyártása számít a német feldolgozóipar legerősebb ágazatának, miközben a kormány védelmi ipari és infrastrukturális beruházásai is jelentős megrendeléseket generálnak.

Ezzel szemben továbbra is komoly kihívásokkal néz szembe az energiaintenzív ipar, így a vegyipar, a papíripar és a kohászat, valamint az építőipar és a német gazdaság szempontjából meghatározó autóipar is.

Babos András szerint érdemes külön kezelni a német és a magyar autóipar helyzetét. Mint elmondta, a német autógyártók továbbra is versenyképességi problémákkal, emelkedő költségekkel és külföldi piacvesztéssel küzdenek. Ezek a tényezők már nemcsak a jövedelmezőségre, hanem a foglalkoztatásra is hatással vannak. A Német Autóipari Szövetség adatai szerint 2019 óta mintegy 100 ezer munkahely szűnt meg az ágazatban, ebből körülbelül 50 ezer az elmúlt egy évben. A szervezet 2035-ig már 225 ezer munkahely megszűnésére számít, ami 35 ezerrel magasabb korábbi előrejelzésénél.

Ezzel szemben Magyarországon már kedvezőbb folyamatok rajzolódnak ki.

A hazai autóipar 2025 végén érhette el a mélypontját, az idei évben pedig már óvatos élénkülést mutatnak az adatok. A növekedést elsősorban az okozza, hogy a benzin- és dízelüzemű modellek helyét egyre inkább a hibridek és az elektromos autók veszik át. Ez kedvező fejlemény, mert a globális kereslet jelenleg éppen ezeknél a járműtípusoknál erősödik

- hangsúlyozta az elemző, hozzátéve: jelenleg Magyarországon a legtöbb jármű a hibrid kategóriába tartozik, míg exportérték alapján már az elektromos autók állnak az első helyen. Úgy vélte, ugyanakkor, hogy fontos látni, az alkatrészgyártás továbbra is csökkenő pályán van, vagyis a hazai beszállítói kör egyelőre nem tud érdemben profitálni az összeszerelő üzemek teljesítményének javulásából.

Babos András szerint a német ipar óvatos élénkülése összességében kedvező fejlemény Magyarország számára is, hiszen Németország továbbra is hazánk legfontosabb kereskedelmi partnere.

A mostani javulást azonban elsősorban az állami beruházások hajtják, amelyek főként a belső keresletet élénkítik. Emiatt a pozitív hatások a magyar gazdaságban várhatóan csak korlátozott mértékben jelennek meg.

Az elemző szerint a kedvezőbb adatok ellenére a német ipar strukturális problémái változatlanul fennmaradtak. Hozzátette, hogy az energiaintenzív ágazatok számára továbbra is a magas energiaárak jelentik a legnagyobb kihívást, míg az autóipar elsősorban versenyképességi problémákkal küzd. Emellett a közel-keleti konfliktus és az Egyesült Államok kereskedelempolitikája is jelentős bizonytalanságot okoz. Ezek a tényezők kevésbé a megrendelésekben, sokkal inkább a beruházások elhalasztásában és a vállalatok óvatosabb működésében jelennek meg.

Babos András úgy látja, hogy a következő években a német gazdaság növekedése 1 és 1,5 százalék közé gyorsulhat, de ennek szerkezete várhatóan továbbra is egyensúlytalan marad. Az állami kereslet továbbra is meghatározó szerepet játszhat, miközben a strukturális problémák nem oldódnak meg maguktól. A magas energiaárak és az euróövezet gyenge beruházási aktivitása tartósan visszafoghatja a keresletet.

Van potenciál

A magyar gazdaság számára ugyanakkor két olyan területet is kiemelt, ahol jelentős növekedési lehetőséget lát.

• Az egyik a német gépiparhoz, valamint a védelmi és infrastrukturális beruházásokhoz kapcsolódó beszállítói lehetőségek köre, ahol jelenleg a legerősebb a rendelésállomány.
• A másik a mesterséges intelligencia térnyerése és az ehhez kapcsolódó fizikai infrastruktúra, vagyis a chipek, az adatközpontok és az adattárolási kapacitások kiépítése.

Az elemző szerint ezt tükrözik a magyar ipari adatok is. A 2026-os ipari és külkereskedelmi fordulatot elsősorban a digitális adatfeldolgozó egységek gyártása hajtja. Májusban ezek exportértéke már meghaladta a járműexportot. Ebben kiemelkedő szerepet játszik a komáromi Foxconn, vagyis a Cloud Network Technology Kft., amely jelentős piaci pozíciókat épített ki a szervergyártásban. A vállalat növekedése alapján 2026-ban már a Mol és az MVM mögött a harmadik legnagyobb árbevételű magyar cég lehet.

Látszik a fény az alagút végén?

A német ipar élénkülése Magyarország számára is kedvező fejlemény, hiszen Németország továbbra is hazánk legfontosabb exportpiaca, és a magyar járműipar, gépipar, elektronikai ipar, valamint számos beszállító közvetlenül kapcsolódik a német vállalatok teljesítményéhez. Ugyanakkor a mostani fellendülés szerkezete alapján nem minden ágazat profitálhat egyformán. A német gazdaságot jelenleg elsősorban a kormányzati védelmi és infrastrukturális beruházások, valamint az eurózónán kívüli exportpiacok húzzák, miközben a belső kereslet és az euróövezetből érkező megrendelések továbbra is gyengék.

Ez azt jelenti, hogy a magyar beszállítók számára elsősorban a gépiparban és a beruházásokhoz kapcsolódó iparágakban nyílhatnak új lehetőségek, miközben a hagyományos autóipari beszállítói láncokban továbbra is visszafogott maradhat a kereslet.

A Portfolio korábbi elemzése szerint ráadásul a magyar iparban is jelentős szerkezeti átalakulás zajlik. Bár a járműgyártás 2025 végén kilábalt a mélypontról, és az idei évben már növekedést mutat, a benzin- és dízelüzemű modelleket egyre inkább felváltják a hibridek és a tisztán elektromos autók. Ma már a hibridek adják a legnagyobb hazai termelési volument, miközben a havi exportadatok alapján az elektromos autók kivitele is gyorsan felzárkózik, sőt egyes hónapokban már meg is haladja a hagyományos modellekét. Ezzel szemben az autóalkatrészek gyártása továbbra is csökkenő pályán van, vagyis a hazai beszállítói kör egyelőre kevésbé részesül az összeszerelő üzemek élénküléséből.

Mint az látható, a magyar ipari és exportfordulatot ma már nem elsősorban az autógyártás hajtja. Az idei exportnövekedéshez a teljes járműipar mindössze 28 százalékban járult hozzá, miközben a legnagyobb növekedési forrást a digitális adatfeldolgozó egységek, vagyis az AI-infrastruktúrához szükséges szerverek exportja jelenti. Májusban ezek kivitele már meghaladta a teljes járműexport értékét, ami jól mutatja, hogy a mesterséges intelligencia globális térnyerése már a magyar külkereskedelmi adatokban is egyértelműen megjelenik.