Letérdel a magyar gazdaság Paks miatt? Ítéletet mondtak az elemzők, súlyos következmények jöhetnek

A Paksi Atomerőmű szinte teljes kiesése és a tartós kánikula miatt kialakult energiaveszélyhelyzet komoly áldozatokat követel a magyar gazdaságtól. - írják elemzésükben az MBH bank elemzői. Az elmúlt hetekben kibontakozott energiaveszélyhelyzetben a gazdasági szereplők széles köre vállalta önként az áramfogyasztásának csökkentését.

Ez a lépés elengedhetetlen volt ahhoz, hogy a villamosenergia-hálózat kezelni tudja a paksi termelés kiesése miatt kialakult rendkívül feszült helyzetet, és elkerülhetők legyenek a kaotikus, egyoldalú fogyasztói korlátozások. A kényszerű alkalmazkodásnak és a leállásoknak azonban ára van, a gazdasági növekedés ugyanis komolyan megérzi a kieséseket.

A nyári melegben az áramigény jellemzően megugrik. A becslések szerint 21 Celsius-fok felett minden egyes további fok nagyjából napi 3 GWh-val növeli a fogyasztást. A június vége óta tapasztalható, majd augusztus elején ismét visszatérő hőkupola ellenére a tényleges áramfelhasználás július végétől számítva 5-11 százalékkal elmarad attól a szinttől, amit a hőség indokolna. A június végi kánikulához képest a jelenlegi időszakban napi 15-20 GWh-val alacsonyabb a fogyasztás, ami egyértelműen a jelentős, 600 megawattot is meghaladó vállalati önkorlátozások eredménye.

A Pénzcentrum folyamatosan frissülő cikkét az aszályról, a Paksi Atomerőmű helyzetéről és minden fontos, a krízist érintő hírrel együtt itt érheted el:

EZ IS ÉRDEKELHET

Nem apad tovább a Duna: így áll most a vízszint, hamarosan vége lehet a krízisnek?

Reggeli adatok szerint bár nem nőtt tovább a Duna vízszintje, de tovább sem apadt. Percről-percre cikkünkben egész nap követjük a vízállást és mindent, ami az energiakrízissel, aszállyal kapcsolatos.

Bár a nyári ipari leállások és a hétvégék némiképp természetes úton is tompítják a fogyasztást, a gazdasági kár így is tetemes. Korábbi kutatások rávilágítottak, hogy az áramkínálat 1 százalékos csökkenése 0,25-0,43 százalékkal mérsékelheti a GDP-t. Mivel a jelenlegi takarékoskodás döntően a vállalatok és nem a lakosság részéről történik, a gazdasági visszaesés mértéke a sáv felső határához közelít. Ráadásul a hazai atomerőmű olcsó áramát jóval drágább importtal kell pótolni, ami még tovább növeli a költségeket és a negatív hatásokat.

Az ipari nehézségeket ráadásul tovább súlyosbítja az aszály, amely a mezőgazdasági hozamok csökkenése mellett a rendkívül alacsony vízállás – így például a Duna apadása – miatt a turizmust is visszaveti. Mindent összevetve az áramhiány és a szárazság együttesen hetente mintegy 0,1 százalékkal rontja a nemzetgazdaság teljesítményét.

Jelenleg a 2026-os évre vonatkozó gazdasági növekedési várakozás 1,6 százalékon áll az MBH előrejelzésében - írják az elemzők. A következő hetek időjárása és a Duna vízszintjének alakulása azonban döntő hatással lesz a folyamatokra. Ha az áramellátási feszültség heteken belül nem oldódik meg, az idei GDP-előrejelzést várhatóan több tized százalékponttal lefelé kell majd módosítani.