Miközben leépít a Volkswagen, rekordot döntött a győri Audi: mégis elmarad a béremelés

A Volkswagen-csoport globális szinten átfogó átalakítási programot indított el, aminek keretében a modellkínálat akár a felére is csökkenhet, miközben az európai kapacitásfelesleg, az erősödő kínai verseny és a magas költségek miatt több németországi üzem bezárása, valamint világszerte százezer munkahely megszüntetése is felmerült.

Ezzel szemben a győri Audi Hungaria helyzete rendkívül stabilnak mondható, hiszen a vállalat 2025-ben 9,22 milliárd eurós árbevétel mellett 368 millió eurós adózott eredményt ért el. Az Audi Q3 és a Cupra Terramar modellekből több mint 200 ezer darab készült el, a gyár jelenleg is teljes kapacitással, három műszakban üzemel, és a vezetőség a következő évre újabb termelési rekordot vetít előre.

A világ egyik legnagyobb motorgyárának számító győri egység számára hatalmas fegyvertény az új elektromos MEBeco hajtásláncok sorozatgyártásának elnyerése. Bár a tavaly előállított 1,58 millió motor döntő többsége még belső égésű erőforrás volt, az elektromos szegmens dinamikusan növekszik. Az átállás ugyanakkor komoly kihívások elé állítja a munkavállalókat.

Michael Breme, az igazgatóság elnöke és Gerd Walker, a felügyelőbizottság elnöke szerint jelenleg a dolgozói rugalmasság a legfőbb elvárás. A több évtizedes motorgyártási rutin ugyanis nem ültethető át azonnal az elektromobilitás világába, így sokaknak új területen, például az elektromos motorgyártásban vagy a fizikailag nagyobb megterhelést jelentő járműgyárban kell helytállniuk.

A rugalmasságért és a munkahelyek megőrzéséért cserébe komoly kompromisszumok születtek, így 2026-ban nem lesz alapbéremelés, és 2027-ben is mindössze 3,2 százalékos növekedés várható, jóllehet a vállalat idén is folyósít egy bruttó egymillió forintos egyszeri juttatást.

A szakszervezet és a munkavállalók többsége elfogadta az egyezséget, mivel a munkahelyek biztonsága jelenleg fontosabb a béremelésnél. A győri keresetek egyébként így is jóval a hazai iparági átlag felett alakulnak, hiszen egy tizenöt éve ott dolgozó szereldei munkatárs bruttó 1,25 millió, egy mérnök pedig bruttó 1,75 millió forintot keres havonta. Jelenleg a fizikai állományban nem terveznek létszámleépítést, inkább a természetes fluktuációra támaszkodnak, azaz a megüresedő helyeket nem töltik be automatikusan, az adminisztratív területeken azonban várható létszámcsökkentés.

Eközben a helyi környezetvédelmi ügyekkel is voltak a vállalatnak problémái. Balog-Farkas Renáta alpolgármester kezdeményezésére megvizsgálták Győrszentivánon a talajvizet, amiben ipari oldószer-szennyezést, tetrahidrofuránt (THF) találtak. Michael Breme határozottan cáfolta, hogy kimutatott anyag az Auditól származna, mivel a gyárban nem használnak ilyen vegyületet. A vállalat eközben folyamatosan törekszik a szén-dioxid-kibocsátásának csökkentésére, ezért a saját területén szélturbinák telepítését tervezi, amelyek energiáját zárt rendszerben, teljes egészében a termelés kiszolgálására fordítanák.

Szintén helyi feszültségforrást jelent a veszteséges péri repülőtér sorsa, amelynek üzemeltetési költségeitől az Audi szívesen megválna, és tulajdonrészét is átadná a városnak. Győr jelenlegi pénzügyi helyzete viszont ezt nem teszi lehetővé, ezért Pintér Bence polgármester a szolidaritási hozzájárulás eltörlését várja a kormánytól a szükséges fejlesztési források felszabadítása érdekében.

A gazdasági tervek mellett a vállalat kiemelt figyelmet fordít a megváltozott politikai környezetre is, hiszen az Audi hosszú távú magyarországi jelenlétéhez elengedhetetlen a politikai stabilitás és a kiszámítható befektetési környezet. Bár konkrét tárgyalási tapasztalataik még nincsenek, a vállalat már keresi a kapcsolatot Magyar Péter miniszterelnökkel, és konstruktív partneri együttműködésre készül a Tisza-kormánnyal. A MEBeco beruházás átadásakor Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter világossá tette, hogy az új vezetőség átlátható, korrupciómentes környezetet biztosít a beruházóknak, és az Audit is kiemelt partnerként kezeli. A 130 milliárd forintos projektet még az Orbán-kormány támogatta 8 milliárd forinttal, de a gyár vezetősége rámutatott, hogy a harminchárom éves magyarországi jelenlétük alatt minden hivatalban lévő kormánnyal megtanultak sikeresen együttműködni.

Címlapkép: MTI/Krizsán Csaba