Bejelentette Magyar Péter: 40 milliárd forintot osztanak szét a magyarok között - mutatjuk, ki jogosult az új támogatásra

A csütörtöki sajtótájékoztatón Magyar Péter miniszterelnök, valamint a három  kormányszóvivő vesz részt, további résztvevőről egyelőre nem tudunk. A kabinet nehéz pénzügyi helyzetben hoz döntéseket: az első negyedéves kormányzati hiány elérte a GDP 9%-át (2090 milliárd forint), így a 2026-os költségvetés módosítását tervezik.

Az esemény elején hangsúlyozták, hogy az elmúlt időszakban a kormány több rendelkezést is hozott, úgy mint:

• Uniós vegyianyag-szabályozás: Uniós előírások miatt szigorították a veszélyes anyagok biztonsági szabályait. Bizonyos speciális ipari és elektronikai alkatrészeknél azonban időszakos mentességet adtak az ólom használatára, mivel egyelőre nincs annak biztonságos alternatívája.
• Energiaügyi törvénymódosítások: Négy energiatörvény módosítását kezdeményezték, ami feltétele a helyreállítási alap (RRF) 868 milliárd forintjának lehívásához. A döntés lazítja a szélerőművekre vonatkozó szabályokat és segíti a megújuló energia termelését, ami a kormány szerint hozzájárul a rezsicsökkentés fenntartásához.

Költségvetést érintő döntések

A parlament a költségvetés átláthatóságát érintő módosításokat is elfogadott. A változtatások többsége technikai jellegű, céljuk azonban, hogy a közpénzek felhasználása átláthatóbbá, könnyebben nyomon követhetővé és számon kérhetővé váljon.

Módosul a költségvetés benyújtásának menetrendje is: a jövőben a következő évi büdzsét már nem szeptember 30-ig, hanem október 1. és 30. között kell az Országgyűlés elé terjeszteni.

A jövőben kötelező lesz nyilvánosan közzétenni minden olyan kormányzati döntést, amely módosítja a költségvetést. Ide tartozik egyebek mellett a rendkívüli tartalék felhasználása, az előirányzatok átcsoportosítása, a költségvetési fejezetek módosítása, valamint az 5 milliárd forintot elérő vagy meghaladó állami kötelezettségvállalások.

Emellett megszűnik annak lehetősége is, hogy a kormány egyedi döntéssel olyan kiadást engedélyezzen, amely mögött nincs előzetesen biztosított költségvetési fedezet.

Külön alapot hoznak létre az RRF-forrásokhoz

A 2026-os költségvetési törvény is módosul annak érdekében, hogy Magyarország hozzáférhessen a helyreállítási alap (RRF) forrásaihoz. Ennek részeként a Magyar Fejlesztési Bank 688 millió eurós tőkeemeléséhez szükséges összeget elkülönítik egy, az Európai Beruházási Bank által kezelt alapban.

Változik a versenyképes járások program finanszírozásának rendszere is. Az érintett önkormányzatoknak a jövőben nem két részletben – májusban és novemberben –, hanem egyetlen alkalommal, novemberben kell befizetniük a Területfejlesztési Alapba az előírt összeget.

A kormányszóvivői bejelentések után Magyar Péter beszélt a sajtótájékoztatón.

100 ezer forintos iskolakezdési támogatást vezet be a kormány

"100 ezer forintos iskolakezdési támogatást vezet be a kormány a rászoruló családok számára" – erősítette meg az elmúlt napokban is már közölt információt Magyar Péter miniszterelnök. Elmondása szerint egy új támogatási rendszer kidolgozása időigényes feladat, ráadásul az előző Orbán-kormánytól örökölt költségvetési helyzet is megnehezíti ezt. Emiatt átmenetileg a jelenlegi rászorultsági szabályok alapján osztják ki a támogatást, amelyet a kormányfő szerint később tovább finomítanak.

A program várhatóan mintegy 40 milliárd forintos kiadást jelent a költségvetés számára.

A támogatásra jogosultak lesznek azok a gyermekek, akik tartós gyermeknevelési támogatásban részesülnek, illetve tartós betegségük vagy sajátos nevelési igényük miatt jogosultak ellátásra. Az intézkedés az egyszülős családokban nevelkedő gyermekekre, valamint a gyermekvédelmi intézményekben élőkre is kiterjed.

A 100 ezer forintos támogatást két részletben folyósítják: az első 50 ezer forintot szeptemberben, a második összeget pedig legkésőbb november végéig, utalvány formájában kapják meg az érintett családok.

Magyar Péter hozzátette, hogy 2027-re egy célzottabb, pontosabban meghatározott jogosultsági rendszert szeretne bevezetni a kormány.

Nagyobb hangsúlyt kap az energiahatékonyság az állami beszerzéseknél

A jövőben az állami beszerzések során kiemelt szempont lesz az energiahatékonyság. A tájékoztatón elhangzott: a közbeszerzéseknél már nem kizárólag az ár alapján döntenek majd, hanem azt is mérlegelni kell, hogy az érintett termék, szolgáltatás vagy épület mennyire energiaigényes, illetve milyen hatékonysággal működik.

A változtatás célja, hogy az állami beszerzések révén is csökkenjen az energiafelhasználás, és takarékosabbá váljon az állam működése.

EZ IS ÉRDEKELHET

Rendkívüli döntést hozott az Európai Bizottság: fontos pénzügyi mentőöv érkezik Magyarországnak

Az Európai Bizottság korlátozott mértékű költségvetési könnyítést vezet be a tagállamok számára bizonyos zöldberuházások támogatására.

Az aszályhelyzet is napirendre került

A kormányülésen az országot sújtó aszályhelyzetről is szó esett. Magyar Péter miniszterelnök szerint az elmúlt időszakban a közszolgáltatók, a katasztrófavédelem, más vészhelyzeti szervek és a honvédség összehangolt munkája jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy az ország kezelni tudja a rendkívüli helyzetet.

A kormányfő ugyanakkor arról is beszélt, hogy a hazai víziközmű-hálózat rossz állapotban van: becslése szerint az ivóvíz 20–25 százaléka elvész a csővezetékekben. Hozzátette, hogy az előző Orbán-kormány az elmúlt évtizedben nem fordított kellő figyelmet a vízhálózat fejlesztésére.

Elmondása szerint az aszály miatt 120 településen kellett vízkorlátozást bevezetni. A hőség enyhítését országszerte mintegy 800 párakapu és 254 klimatizált helyiség segítette.

Magyar Péter kitért arra is, hogy a napokban érkezett hidegfront ugyan enyhülést hozott a kánikulában, ugyanakkor országszerte jelentős viharkárokat okozott.

A miniszterelnök végül megköszönte a lakosság együttműködését az elmúlt időszak nehézségeinek kezelésében.

Fejlesztéseket ígér a kormány a vízgazdálkodásban

Magyar Péter miniszterelnök ismertette azokat a hosszabb távú intézkedéseket is, amelyekkel a kormány javítaná az ország vízgazdálkodását és felkészültségét a klímaváltozás hatásaira. Elmondása szerint átfogó fejlesztésekre van szükség a víziközmű-hálózatban, emellett bővítenék a víztározói kapacitásokat, országos vízmegtartási programot indítanának, valamint fejlesztenék az öntözési rendszereket és az öntözési kultúrát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hátborzongató videón: közel 70 centit apadt egy zalai tó - előbukkant a víz alatti erdő

70 centit apadt egy zalai tó: előbukkant a víz alatti „erdő” – hátborzongató látvány a parton

A kormány emellett egy új klímatörvény elfogadását is szükségesnek tartja. A tervek szerint a mezőgazdaság alkalmazkodását külön támogatási program segítené, hogy az ágazat felkészültebben reagálhasson a szélsőséges időjárási viszonyokra.

Vizsgálat indul a hőségben elhunyt postások ügyében

Magyar Péter miniszterelnök részvétét fejezte ki, miután sajtóértesülések szerint a kánikula idején két postai dolgozó is életét vesztette. A kormányfő közölte, hogy az esetek körülményeinek tisztázására vizsgálatok indultak.

Elmondása szerint az illetékes miniszter már egyeztetett a Magyar Postával, amely arról tájékoztatott, hogy a hőség idején több intézkedést is bevezettek a dolgozók védelmében. Ezek között szerepelt a hűsítő italok biztosítása, a napvédelem erősítése, valamint a pihenőidők meghosszabbítása.

Magyar Péter hangsúlyozta, hogy a vizsgálatok lezárulta után részletes tájékoztatást adnak az ügyben.

Debreceni akkumulátorberuházások: bírálatok és politikai felelősség

Magyar Péter miniszterelnök élesen bírálta Papp László debreceni polgármestert az akkumulátoripari beruházások kapcsán. Úgy fogalmazott, hogy a városvezető 12 éve áll Debrecen élén, ezért személyes és politikai felelősség is terheli az ott zajló folyamatokért.

A kormányfő szerint Papp László aktívan hozzájárult a kínai akkumulátoripari üzemek és gyárak Debrecenbe telepítéséhez, még akkor is, amikor jelentős lakossági ellenállás kísérte ezeket a beruházásokat.

Magyar Péter állítása szerint a polgármesternek tudomása volt azokról a szennyezésekről és határérték-túllépésekről is, amelyek most kerültek nyilvánosságra. Hozzátette, hogy szerinte nemcsak a városvezetőnek, hanem mindazoknak távozniuk kellene a hivatalukból, akik részt vettek a beruházások előkészítésében vagy a szabályok betartásának elmulasztásában.

A miniszterelnök szerint a korábbi városvezetők és érintett politikusok most, évekkel később próbálnak úgy megjelenni a nyilvánosságban, mintha a lakosság érdekeit képviselték volna, miközben korábban felelősségük volt a beruházások engedélyezésében és a szabályozási hiányosságok kialakulásában.

Magyar Péter jelezte azt is, hogy a kormány egy szigorúbb, európai szinten is példamutató szabályozási rendszer kialakításán dolgozik az akkumulátoripari beruházások kezelésére.

Nyitóképen Magyar Péter, Szondi Vanda, Köböl Anita, Magyar Éva. Fotó: MTI/Hegedüs Róbert