Házkutatás és vagyonlefoglalás is jöhet: kőkemény jogkörökkel csap le Magyarországon az új hatóság

Bár a csatlakozás az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetést követő huszadik napon hatályba lép, a tényleges vádhatósági munka nem indul meg azonnal. Gálik Zoltán, a Budapesti Corvinus Egyetem docense az InfoRádióban rámutatott arra, hogy a most következő időszak a magyar és az európai jogszabályok összehangolását, valamint a gyakorlati működés feltételeinek megteremtését szolgálja.

Ennek keretében a magyar államnak biztosítania kell a delegált ügyészek számára a megfelelő irodát, a személyzetet, az informatikai és költségvetési hátteret, továbbá a közvetlen hozzáférést a rendőrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV), valamint a magyar ügyészség adatbázisaihoz. Szintén tisztázni kell az összeférhetetlenségi szabályokat, és jogszabályban kell rögzíteni, hogy az európai ügyész milyen módon utasíthatja a hazai nyomozó hatóságokat.

A folyamat egyik legfontosabb lépése a magyar európai ügyész kinevezése. Magyarországnak három magasan képzett, megkérdőjelezhetetlen függetlenségű, aktív ügyészt vagy bírót kell jelölnie a tisztségre, akik közül az Európai Unió Tanácsa választja ki a végleges tagot.

Az Európai Ügyészség az uniós integráció egyik legfejlettebb intézménye, amely közvetlen nyomozati és vádhatósági jogkörökkel rendelkezik. Amennyiben az Európai Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekményt észlel, önállóan nyomozhat, házkutatást tarthat, vagyont foglalhat le, gyanúsítottként hallgathat ki szereplőket, és képviselheti a vádat a hazai bíróságok előtt.

A szervezet a megalakulásának időpontjáig, azaz 2021. június 1-jéig visszamenőleg is vizsgálhatja a visszaélésgyanús eseteket. Ez nem jelent visszaható hatályú jogalkalmazást, hiszen az érintett cselekmények a nemzeti jog alapján is büntetendők. Fontos jogosultság továbbá, hogy a hivatal magához vonhat már folyamatban lévő ügyeket a magyar hatóságoktól, de saját hatáskörben is indíthat eljárásokat, amelyeket bárki kezdeményezhet.

A vádhatóság vizsgálatainak fókuszában kifejezetten az uniós források felhasználása áll. Kiemelten foglalkoznak a támogatási csalásokkal, a fiktív pályázatokkal és számlákkal, a túlárazott teljesítésekkel, valamint a korrupciós ügyekkel, például a kenőpénzzel érintett közbeszerzésekkel vagy a jogosulatlan jutalékfizetésekkel. Hatáskörükbe tartozik továbbá a hűtlen kezelés, a sikkasztás, a pénzmosás, a szervezett bűnözés, valamint a határokon átnyúló áfacsalások felderítése is.

Az ügyészség ugyanakkor kizárólag az uniós költségvetést érintő esetekben járhat el, így a tisztán belföldi finanszírozású ügyekre a hatásköre nem terjed ki. Amennyiben egy bűncselekmény több országot is érint, a szervezet határozza meg, hogy a tagállamok közül melyik delegált ügyész vezesse a nyomozást.