Fontos változás indulhat a magyarországi fizetéseknél: erre kell készülni az év második felében

Az év első felében az infláció mérséklődött, a forint erősödött, a bérek tovább emelkedtek, miközben a beruházások és az ipari teljesítmény még nem találtak vissza a korábbi növekedési pályára. Az év második felében több folyamat is fordulóponthoz érhet, az Európai Bizottság, az OECD és piaci elemzők szerint ugyanakkor továbbra is jelentős bizonytalanságot jelent az energiaárak alakulása és a nemzetközi gazdasági környezet. 

Az Európai Bizottság 2026-ra 3,2 százalékos átlagos inflációval számol Magyarországon. A szervezet szerint a forint erősödése és a belső inflációs nyomás enyhülése segíti az árstabilitást, ugyanakkor az energiaárak továbbra is kockázatot jelentenek. A brüsszeli jelentés szerint a munkaerőpiac továbbra is feszes marad. A 2026-os 11 százalékos minimálbér-emelés, az állami bérrendezések és a munkaerőhiány miatt a nominális béremelkedés az év második felében is magas maradhat. A munkanélküliségi ráta 4,5 százalék körül alakulhat.

Ennél derülátóbb volt a bizottság a beruházásokkal kapcsolatban: arra számítanak, hogy javulhat az aktivitás. A szervezet előrejelzése szerint ezt támogathatják az állami beruházások, a lakásépítések élénkülése és a vállalati bizalom fokozatos javulása. 2027-ben már közel 4 százalékos beruházásnövekedést várnak. 

Az OECD ennél is óvatosabb. Legfrissebb előrejelzésében arra figyelmeztet, hogy az év második felében az energiaárak és az üzemanyagár-stop megszűnésének hatása miatt ismét 5 százalék fölé emelkedhet az infláció, mielőtt 2027-ben ismét mérséklődne. A szervezet jelentésében viszont azt jelezte: az év második felében javulhat a beruházási aktivitás. 

Az MNB június 23-án mintegy 25 bázisponttal csökkentette az alapkamatot. A jegybank elnöke arról beszélt, hogy az új prognózisuk szerint az átlagos infláció 2026-ban 1,8 százalék, 2027-ben 2,3 százalék, 2028-ban pedig 3 százalék lehet. A jegybank szerint az árak alakulását az erős forint, a mérséklődő energiaárak és az inflációs várakozások csökkenése is támogatja.

További kamatcsökkentések is jöhetnek

A jegybankelnök jelezte, hogy a júniusi kamatcsökkentés nem feltétlenül egyszeri lépés volt. Ha a jelenlegi kedvező folyamatok fennmaradnak, a nyári hónapokban további kamatcsökkentésekre is lehetőség nyílhat. A Monetáris Tanács ugyanakkor továbbra is adatvezérelt döntéseket kíván hozni, a kamatpályáról a szeptemberi Inflációs jelentés is fontos támpontot ad majd.

A jegybank értékelése szerint a magyar gazdaságot továbbra is elsősorban a belső kereslet hajtja. Az első negyedévben a GDP növekedéséhez leginkább a lakossági fogyasztás járult hozzá, miközben a nettó export visszafogta a gazdasági teljesítményt. Varga Mihály szerint ugyanakkor a legfrissebb adatok már arra utalnak, hogy az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom is élénkülni kezdett, ami kedvezőbb gazdasági környezetet jelezhet az év második felére.

Varga Mihály az elmúlt napokban több alkalommal hangsúlyozta, hogy az MNB elsődleges feladata továbbra is az árstabilitás fenntartása. Ennek érdekében a jegybank a jövőben is az inflációs folyamatokhoz és a nemzetközi pénzügyi környezethez igazítja döntéseit, miközben a gazdaság számára kiszámítható monetáris környezetet kíván biztosítani.

A jegybankelnök szerint a kedvezőbb pénzügyi környezet, az alacsonyabb kamatszint és a javuló bizalom fokozatosan támogathatja a beruházások élénkülését is. A vállalatok számára a finanszírozási költségek csökkenése kedvezőbb feltételeket teremthet az új fejlesztésekhez, miközben a gazdaság növekedését továbbra is segítheti a lakossági fogyasztás.

A Hetifókuszban ezúttal Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője, Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője és Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője beszélt arról, hogy mire számíthatunk a 2026-os év második felében. 

Növekvő gazdaság magasabb inflációval is járhat? 

Balásy Zsolt, a Hold Alapkezelő elemzője a Pénzcentrum megkeresésére elmondta: 2026 második felében több olyan tényező is egyszerre hathat a magyar gazdaságra, amelyek kedvező fordulatot hozhatnak. Úgy véli, a korábbi gazdaságpolitika örökségének fokozatos lezárása, az uniós források beáramlásának megindulása, valamint a bizalom erősödése együtt élénkítheti a beruházásokat és a fogyasztást. Hozzátette, hogy eddig nem látszanak olyan jelek, amelyek arra utalnának, hogy a Tisza-kormány letérne erről a pályáról.

Az elemző szerint a külső környezet is kedvezőbbé válhat.

A német gazdaságot az alacsonyabb energiaárak és az állami ösztönzők támogathatják, ami a magyar export szempontjából is fontos lehet. Az orosz ukrán háború esetleges enyhülésének gazdasági hatásai szerinte legkorábban 2027-ben jelentkezhetnek, ugyanakkor már az is pozitív fejlemény, ha nem következnek be újabb kedvezőtlen sokkok.

Az inflációval kapcsolatban Balásy Zsolt úgy fogalmazott, hogy egy egészségesen növekvő gazdaságban természetes lehet valamivel magasabb infláció. Szerinte ettől önmagában nem kell tartani, amennyiben a költségvetés stabil marad és a forint árfolyama kiegyensúlyozott. Úgy látja, a korábbi évek jelentős reálbér-emelkedése után nehezebb lesz fenntartani a bérek vásárlóerejének további javulását, ugyanakkor ezt ellensúlyozhatják a gazdaság más kedvező folyamatai.

A beruházások kapcsán az elemző fordulatra számít. Véleménye szerint az uniós források megérkezése és a gazdasági környezet átalakulása egyaránt támogathatja a vállalati fejlesztéseket, ezért a következő hónapokban élénkülhet a beruházási aktivitás.

A legnagyobb kockázatnak ugyanakkor a költségvetési politikát tartja. Balásy Zsolt szerint a 2026-os és 2027-es büdzsé alakulása kulcsfontosságú lesz, különösen a választási ígéretek finanszírozása miatt. Úgy véli, a gazdaság stabilitása szempontjából meghatározó, hogy a költségvetési fegyelem fennmaradjon.

Az elemző hozzátette, hogy jelenleg kevés szó esik arról a lehetőségről, hogy a kedvező folyamatok egymást erősítve egy pozitív gazdasági spirált indíthatnak el. Ha a növekedés akár 5 százalék fölé gyorsulna, az vártnál magasabb költségvetési bevételeket eredményezhetne, ami új mozgásteret teremthetne a gazdaságpolitika számára. Balásy Zsolt úgy látja, hogy a magyar gazdaság előtt most olyan időszak állhat, amikor egyszerre szűnhetnek meg a korábbi növekedési akadályok, miközben a nemzetközi környezet is kedvezőbbé válik.

Stabil pályán a gazdaság? 

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője a gazdasági várakozásokról azt mondta, hogy 2026 második felében továbbra is stabil növekedési pályán maradhat a magyar gazdaság. Úgy látja, hogy a közel-keleti feszültségek enyhülése és a globális energiaárak csökkenése kedvezően hathat Magyarország legfontosabb exportpiacaira. Ugyanakkor rövid távon még nem számít érdemi javulásra a külső keresletben, bár a következő negyedévekben az új termelőkapacitások fokozatos belépése javíthatja az ipari termelést és az export teljesítményét.

Az elemző szerint a GDP növekedésének fő hajtóereje továbbra is a lakossági fogyasztás lesz. A beruházások csak szerény mértékben járulhatnak hozzá a gazdasági bővüléshez, míg a nettó export várhatóan még idén is visszafogja a növekedést.

A munkaerőpiacon az első negyedéves megtorpanás után stabilizálódásra számít. Jelentős foglalkoztatásbővülést ugyan nem vár, ugyanakkor a dinamikus nominális béremelkedés és az alacsony infláció következtében 7 és 8 százalék közötti reálbér-növekedést valószínűsít.

- hangsúlyozta az elemző.

Trippon Mariann megjegyezte, hogy az infláció az év hátralévő részében fokozatosan emelkedhet, de továbbra is a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célja alatt marad. Előrejelzése alapján az éves átlagos infláció 2,1 százalék lehet, decemberben pedig a fogyasztói árindex alulról közelítheti meg a 3 százalékot. Úgy véli, az inflációs kilátások az év elejéhez képest jelentősen javultak. Az adminisztratív intézkedések mellett az élelmiszerárak kedvező alakulása, az erős forint és a mérséklődő inflációs várakozások is hozzájárultak a dezinflációhoz.

A bérek esetében arra számít, hogy a nemzetgazdasági átlagkeresetek az idei év egészében közel 10 százalékkal emelkedhetnek. A közszférában a választások előtti béremelések és egyszeri kifizetések gyorsíthatják a bérdinamikát, míg a versenyszférában 8 százalékot valamivel meghaladó béremelkedésre számít.

A beruházások kapcsán Trippon Mariann úgy látja, hogy rövid távon még nem várható látványos fordulat. Az erősödő üzleti bizalom önmagában kedvezne a vállalati fejlesztéseknek, ezt azonban ellensúlyozza a gyenge külső kereslet és a viszonylag alacsony kapacitáskihasználtság. Az állami beruházások kilátásait ugyanakkor javíthatja az RRF források fokozatos rendelkezésre állása, amelynek hatása több negyedév alatt jelenhet meg a gazdasági adatokban. Az elemző ezért arra számít, hogy az előző évek visszaesése után 2026-ban már alacsony, egy számjegyű növekedést mutathat a beruházási volumen.

A legnagyobb bizonytalanságot továbbra is a nemzetközi gazdasági környezet jelenti, bár az év elejéhez képest ezen a téren is kedvezőbbnek látja a helyzetet. Szerinte a legfontosabb feladat a választások után kialakult kedvező piaci megítélés megőrzése lesz. A befektetők elsősorban a kormány költségvetési politikáját, valamint az esetleges euróbevezetési terveket figyelhetik.

A költségvetésről úgy véli, hogy az idei hiány meghaladhatja a GDP 7 százalékát, ezért a piac számára kiemelt jelentőségű lesz a 2027-es költségvetési tervezet. Gyors hiánycsökkentésre nem számít, és ezt nem is tartaná kívánatosnak. Ehelyett egy fokozatos, középtávú költségvetési konszolidációs pályát tartana megfelelőnek. Megítélése szerint ilyen gazdaságpolitika mellett Magyarország elkerülheti a hitelminősítői leminősítést még az idei évben.

Az árfolyam és a monetáris politika kapcsán Trippon Mariann arra számít, hogy az euró árfolyama 350 és 360 forint között mozoghat, inkább a sáv felső részéhez közel. Várakozása szerint a Magyar Nemzeti Bank folytatja a kamatcsökkentési ciklust, szeptemberre 5,5 százalékra mérséklődhet az alapkamat, amelyet az év végéig még legfeljebb két további kamatcsökkentés követhet.

2 százalék körüli infláció?

Madár István, a Portfolio vezető makrogazdasági elemzője szerint 2026 második felének egyik legfontosabb kérdése az lesz, hogy a magyar gazdaság a több évig tartó stagnálás után valóban tartós növekedési pályára áll-e. Úgy látja, az első negyedév már biztató jeleket mutatott, ugyanakkor egyelőre nem lehet egyértelműen megítélni, hogy ebből mekkora szerepet játszottak a választások előtti gazdaságélénkítő intézkedések, és mennyi tekinthető tartós folyamatnak.

Az elemző hangsúlyozta, hogy a másik meghatározó tényező az infláció alakulása lesz.

A Hormuzi-szoros körüli geopolitikai feszültségek enyhülése jelentősen javította az inflációs kilátásokat, ugyanakkor a következő hónapok döntik el, hogy ez a kedvező kép tartós marad-e. Ennek azért van kiemelt jelentősége, mert ettől függhet az is, hogy a Magyar Nemzeti Bank milyen ütemben folytathatja a kamatcsökkentési ciklust.

Madár István arra számít, hogy amennyiben az energiaválság hatásai tartósan kifutnak a gazdaságból, az idei infláció akár 2 százalék körül is alakulhat. Ez lényegesen kedvezőbb forgatókönyv annál, mint amire a piac az iráni konfliktus kiéleződésekor számított. Hozzátette ugyanakkor, hogy az alacsony infláció önmagában már nem valószínű, hogy érdemben befolyásolja az idei bérfolyamatokat, amelyek az év első hónapjaiban nagyrészt kialakultak. A versenyszektorban idén nagyjából 8 százalékos bruttó béremelkedésre számít.

A beruházásokban szerinte fokozatos fordulat kezdődhet. Elsősorban az iparban várható, hogy a korábban bejelentett nagy kapacitásbővítő fejlesztések termelésbe állnak, miközben a lakásépítések élénkülésének is egyre több jele látható. Emellett az uniós források fokozatos beérkezése az állami beruházások számára is új lendületet adhat. Az elemző szerint az elmúlt negyedévek jelentős visszaesése után a beruházások már elérhették a mélypontot, és a stagnálásból fokozatos növekedés indulhat el, bár a gyenge külső kereslet miatt nem számít látványos felpattanásra.

Madár István szerint a magyar gazdaság számára továbbra is a nemzetközi környezet jelenti az egyik legfontosabb kihívást. Úgy fogalmazott, hogy a 2020-as évek világosan megmutatták, mennyire átalakult a világgazdaság működése. A globalizáció jellege megváltozott, az inflációs sokkok gyakoribbá váltak, miközben az Európai Unió is egyre több gazdasági kihívással szembesül. Ezért a következő időszakban a gazdaságpolitika számára a stabilitás megőrzése legalább olyan fontos feladat lesz, mint a növekedés ösztönzése.