Meghökkentő adatok láttak napvilágot: így szakadt ketté Magyarország az elmúlt 15 évben

A GKI a jövedelmi tizedek változását vizsgálta 2010 és 2025 között. Az adatok szerint tavaly a legszegényebb két jövedelmi tized az összes jövedelem mindössze 3, illetve 5 százalékával rendelkezett. Ezzel szemben a legfelső jövedelmi tized részesedése 20 százalékról 24 százalékra emelkedett az elmúlt 15 év során.

A kutatók szerint ebben szerepet játszottak a 2010 után bevezetett adó- és jövedelempolitikai intézkedések. Az elemzés az egykulcsos személyi jövedelemadót, a tőke- és kamatjövedelmek kedvező adózását, az öröklési illeték eltörlését, valamint egyes adókedvezményeket is olyan tényezőként említi, amelyek elsősorban a magasabb jövedelmű csoportoknak kedveztek. A szerzők szerint a lakástámogatási rendszer átalakítása és az állami beszerzések hatásai szintén hozzájárultak a különbségek növekedéséhez.

A számok alapján ma már a leggazdagabb 1 százalék jövedelme 83 százalékkal haladja meg a legalsó jövedelmi tizedét. A legfelső 1 százalék részesedése az összes jövedelemből 3,6 százalékról 5,5 százalékra emelkedett 2010 és 2025 között. A GKI arra is felhívja a figyelmet, hogy a leggazdagabb 20 százalék az összes jövedelem 39 százalékát szerzi meg, ami már meghaladja a lakosság alsó felének 31 százalékos részesedését.

Nemzetközi összevetésben sem kedvező a kép

Az elemzés szerint az alsó jövedelmi rétegek helyzete ugyan közel áll az uniós átlaghoz, a visegrádi országokhoz képest azonban már kedvezőtlenebb képet mutat Magyarország. A legszegényebb jövedelmi tized felső határa Magyarországon átlagosan 4550 euró volt 2025-ben, miközben Csehországban 9230 euró, Lengyelországban 7850 euró, Szlovákiában pedig 7330 euró.

A legfelső jövedelmi tizedbe Magyarországon már évi 16 670 eurós jövedelemmel is be lehetett kerülni, míg Csehországban ehhez több mint 25 ezer euró, Lengyelországban közel 24 ezer euró, Szlovákiában pedig több mint 21 ezer euró kellett.

A vagyon még koncentráltabb

A GKI szerint a vagyoni különbségek még a jövedelmi egyenlőtlenségeknél is nagyobbak. Magyarországon a teljes nettó vagyon fele a legfelső 10 százalék kezében összpontosul, miközben az alsó 50 százalék mindössze a vagyon 10 százalékával rendelkezik. A jelentésben szereplő grafikon szerint ez az arány az elmúlt években lényegében változatlan maradt.

Még nagyobb az eltérés a pénzügyi megtakarításoknál. A teljes pénzügyi vagyon 71 százalékát a legfelső 10 százalék birtokolja, míg az alsó 50 százalék csupán 5 százalékkal rendelkezik. Az MNB 2025-ös megtakarítási felmérésére hivatkozva a GKI azt is kiemeli, hogy az 500 ezer forint alatti pénzügyi vagyonnal rendelkezők kevesebb mint 5 százaléka tart állampapírt, míg a 10 millió forintnál nagyobb pénzügyi vagyonnal rendelkezők körében ez az arány már eléri a 60 százalékot.

A tanulmány szerint a jövedelmi különbségek csökkentésében szerepet játszhatnak az új kormány által meghirdetett intézkedések, például a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása, valamint az alacsony nyugdíjak és keresetek emelése. A szerzők ugyanakkor úgy látják, hogy ezek eredményessége attól függ, mennyire sikerül a reformokat végrehajtani.