5 °C Budapest
Közelkép egy gazdag, jól öltözött házaspárról, amint utazás közben poharakat tesznek össze egy ünnepi koccintásra.

Meghökkentő adatok láttak napvilágot: így szakadt ketté Magyarország az elmúlt 15 évben

2026. július 15. 04:24 3 perc

Jelentősen nőtt a jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenség Magyarországon az elmúlt másfél évtizedben, állapította meg a GKI Gazdaságkutató friss elemzése. A kutatás szerint a legmagasabb jövedelmű háztartások részesedése tovább nőtt, miközben az alacsonyabb jövedelmű rétegek helyzete alig javult.

A GKI a jövedelmi tizedek változását vizsgálta 2010 és 2025 között. Az adatok szerint tavaly a legszegényebb két jövedelmi tized az összes jövedelem mindössze 3, illetve 5 százalékával rendelkezett. Ezzel szemben a legfelső jövedelmi tized részesedése 20 százalékról 24 százalékra emelkedett az elmúlt 15 év során.

A kutatók szerint ebben szerepet játszottak a 2010 után bevezetett adó- és jövedelempolitikai intézkedések. Az elemzés az egykulcsos személyi jövedelemadót, a tőke- és kamatjövedelmek kedvező adózását, az öröklési illeték eltörlését, valamint egyes adókedvezményeket is olyan tényezőként említi, amelyek elsősorban a magasabb jövedelmű csoportoknak kedveztek. A szerzők szerint a lakástámogatási rendszer átalakítása és az állami beszerzések hatásai szintén hozzájárultak a különbségek növekedéséhez.

A számok alapján ma már a leggazdagabb 1 százalék jövedelme 83 százalékkal haladja meg a legalsó jövedelmi tizedét. A legfelső 1 százalék részesedése az összes jövedelemből 3,6 százalékról 5,5 százalékra emelkedett 2010 és 2025 között. A GKI arra is felhívja a figyelmet, hogy a leggazdagabb 20 százalék az összes jövedelem 39 százalékát szerzi meg, ami már meghaladja a lakosság alsó felének 31 százalékos részesedését.

Nemzetközi összevetésben sem kedvező a kép

Az elemzés szerint az alsó jövedelmi rétegek helyzete ugyan közel áll az uniós átlaghoz, a visegrádi országokhoz képest azonban már kedvezőtlenebb képet mutat Magyarország. A legszegényebb jövedelmi tized felső határa Magyarországon átlagosan 4550 euró volt 2025-ben, miközben Csehországban 9230 euró, Lengyelországban 7850 euró, Szlovákiában pedig 7330 euró.

A legfelső jövedelmi tizedbe Magyarországon már évi 16 670 eurós jövedelemmel is be lehetett kerülni, míg Csehországban ehhez több mint 25 ezer euró, Lengyelországban közel 24 ezer euró, Szlovákiában pedig több mint 21 ezer euró kellett.

JÓL JÖNNE 9 MILLIÓ FORINT?

Amennyiben 9 000 000 forintot igényelnél 8 éves futamidőre, akkor a törlesztőrészletek szerinti rangsor alapján az egyik legjobb konstrukciót havi 134 246 forintos törlesztővel a CIB Bank és az UniCredit Bank nyújtja (THM 9,94%), de nem sokkal marad el ettől az MBH Bank (THM 10,5%-ot) és az Erste Bank (THM 10.67%-ot) ígérő ajánlata sem. További bankok ajánlataiért, illetve a konstrukciók pontos részleteiért (THM, törlesztőrészlet, visszafizetendő összeg, stb.) keresd fel a Pénzcentrum megújult személyi kölcsön kalkulátorát. (x)

A vagyon még koncentráltabb

A GKI szerint a vagyoni különbségek még a jövedelmi egyenlőtlenségeknél is nagyobbak. Magyarországon a teljes nettó vagyon fele a legfelső 10 százalék kezében összpontosul, miközben az alsó 50 százalék mindössze a vagyon 10 százalékával rendelkezik. A jelentésben szereplő grafikon szerint ez az arány az elmúlt években lényegében változatlan maradt.

Még nagyobb az eltérés a pénzügyi megtakarításoknál. A teljes pénzügyi vagyon 71 százalékát a legfelső 10 százalék birtokolja, míg az alsó 50 százalék csupán 5 százalékkal rendelkezik. Az MNB 2025-ös megtakarítási felmérésére hivatkozva a GKI azt is kiemeli, hogy az 500 ezer forint alatti pénzügyi vagyonnal rendelkezők kevesebb mint 5 százaléka tart állampapírt, míg a 10 millió forintnál nagyobb pénzügyi vagyonnal rendelkezők körében ez az arány már eléri a 60 százalékot.

A tanulmány szerint a jövedelmi különbségek csökkentésében szerepet játszhatnak az új kormány által meghirdetett intézkedések, például a Vagyonvisszaszerzési Hivatal felállítása, valamint az alacsony nyugdíjak és keresetek emelése. A szerzők ugyanakkor úgy látják, hogy ezek eredményessége attól függ, mennyire sikerül a reformokat végrehajtani.

Címlapkép: Getty Images

Jelentem Mégsem
0 HOZZÁSZÓLÁS
Csak bejelentkezett felhasználó szólhat hozzá. Belépés itt!
A kommentkezelési szabályzatot itt találod.
Még nincsenek hozzászólások. Legyél te az első!
NEKED AJÁNLJUK
PC BLOGGER & PODCASTER
Kiszámoló  |  2026. november 21. 13:23
Megcsináltam minden idők legjobb nyugdíjkalkulátorát. (Minden szerénység nélkül mondhatom ) Hét órám...
Összkép  |  2026. november 21. 11:25
A vállalkozók saját helyzetük javulását várják, miközben nem számítanak a gazdasági környezet javulá...
Holdblog  |  2026. november 21. 07:05
Hagyományos, eredeti értelmében így működött a tőzsdei részvénykibocsátás. Van egy remek ötletem, mo...
Bankmonitor  |  2026. november 20. 12:12
A legtöbb bankszámlán 0,01% a kamat, így az infláció mellett a számlán álló pénz évről évre veszít a...
Erről ne maradj le!
NAPTÁR
Tovább
2026. november 22. vasárnap
Cecília
47. hét
November 22.
Nemzetközi Aura nap
Ajánlatunk
KONFERENCIA
Tovább
AI & Digital Transformation 2026
AI-forradalom és agentic AI trend. November 26.
Deep Tech 2026
Technológia. Tudomány. Üzlet. November 18.
Vállalkozói Klub 2026
Új korszak, új lehetőségek. Ingyenes regisztráció!
HR (R)EVOLUTION 2026
Az ősz kiemelt HR rendezvénye november 17-én.
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2026. november 22. 07:45