Hozzányúlnak az egyik legvitatottabb adóhoz: immár hivatalos, komoly változás jön 2027 végéig

A törvényjavaslatot a képviselők 136 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 53 tartózkodás mellett fogadták el. A kormány a tervek szerint 2027 végéig tartja fenn az extraprofitadót, amelynek kivezetésére a makrogazdasági kilátások függvényében 2028-ban kerülhet sor. A Pénzügyminisztérium előzetes számításai szerint a sávos adózás idén 6,25 milliárd, jövőre pedig további 15 milliárd forint többletbevételt jelent majd a költségvetésnek. Az új szabályokat első alkalommal a 2026 augusztusában esedékes fizetési kötelezettségekre kell alkalmazni.

A módosítás hátterében a nyugati Brent és az orosz Urál típusú kőolaj közötti árrés rendkívüli ingadozása áll. Bár az orosz olaj az esetek többségében jelentős diszkonttal forgott a nyugati benchmarkhoz képest, a közel-keleti konfliktusok és a logisztikai nehézségek miatt az árkülönbözet többször is hirtelen lecsökkent. Amikor a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanságok miatt az ázsiai finomítók alternatív források után néztek, az orosz olaj ára átmenetileg még a Brent jegyzését is meghaladta. Azóta az árrés ismét tágult, ami újra jelentős adóbevételt biztosít az államkasszának.

Ez a különadó az elmúlt években komoly, esetenként negyedéves szinten is százmillió dolláros nagyságrendű pénzügyi terhet rótt a MOL-ra. Bár a fizetési kötelezettség a csúcsidőszakokhoz képest a világpiaci folyamatok hatására mérséklődött, a társaságnak továbbra is tízmilliárdos nagyságrendű kiadást jelent ez az adónem.

A teher tartós fennmaradása erős pénzügyi ösztönzőt jelenthet a vállalatnak arra, hogy mérsékelje az orosz kőolajtól való függőségét, és tovább diverzifikálja beszerzési forrásait. Erre már csak azért is szükség lenne, mert a cég ellátási szerkezetében továbbra is meghatározó az orosz import. Egy közelmúltbeli elemzés rávilágított arra, hogy a magyarországi kőolajbehozatal orosz kitettsége a 2021-es 61 százalékról mára 92 százalékra emelkedett.

Címlapkép: Balogh Zoltán, MTI/MTVA