Padlóra küldheti a világgazdaságot az iráni háború: sokkoló számokat tett közzé az OECD

A világgazdaság 2026 elején még kedvezőbb helyzetben volt, mint amire sok elemző számított. A növekedést támogatták a mesterséges intelligenciához kapcsolódó beruházások, a viszonylag laza pénzügyi feltételek, valamint a nemzetközi kereskedelmi feszültségek enyhülése. Az OECD szerint az év elején még az is felmerült, hogy felfelé kell módosítani a globális növekedési előrejelzéseket.

A kedvező kilátásokat azonban jelentősen rontotta a közel-keleti konfliktus eszkalálódása. Az OECD legfrissebb jelentése szerint az iráni háború és a Hormuzi-szoros körüli szállítási zavarok mára a világgazdaságot meghatározó legfontosabb kockázati tényezővé váltak.

A szervezet szerint a szállítási útvonalak akadozása, valamint az energetikai és egyéb infrastruktúrában keletkezett károk korlátozzák a legfontosabb nyersanyagok kínálatát, ami világszerte növeli a költségeket.

Az OECD adatai alapján a globális olajkínálat 2026 februárja és áprilisa között 13,5 százalékkal csökkent, miközben az öböl menti országok olajtermelése áprilisban 45 százalékkal maradt el a korábbi szinttől. Emellett leállt a térségből származó cseppfolyósított földgáz (LNG) exportja is, így a globális gázkínálat várhatóan mintegy 15 százalékkal alacsonyabb lesz a korábban becsültnél.

EZ IS ÉRDEKELHET

Véget érhet egy korszak az olajpiacon: drámai változás jöhet a Hormuzi-szorosban, ebből már nincs visszaút?

Elemzők szerint a Hormuzi-szoroson áthaladó forgalom a háború előtti szint töredékére eshet vissza akkor is, ha véget ér a konfliktus és tartósan ezen a szinten is maradhat.

A hatások nem korlátozódnak az energiahordozók piacára. A fennakadások több olyan ipari alapanyagot is érintenek, amelyek a szénhidrogéniparhoz kapcsolódnak, köztük a műtrágyákat, a héliumot, a ként és számos vegyipari terméket. Az emelkedő alapanyagköltségek tovább növelhetik az inflációt, miközben gyengíthetik a fogyasztói és vállalati bizalmat is.

A bizonytalanság mértékét jól mutatja, hogy az OECD ezúttal nem egyetlen előrejelzést tett közzé, hanem két eltérő forgatókönyvet vázolt fel.

A kedvezőbb változat szerint a globális GDP-növekedés a 2025-ös 3,4 százalékról 2026-ban 2,8 százalékra lassul, majd 2027-ben 3,1 százalékra gyorsulhat vissza. Ebben az esetben az energiaárak 2026 második felétől fokozatosan mérséklődnének, így a világgazdaság ugyan lassabb ütemben bővülne, de elkerülhetné a súlyosabb visszaesést.

Az infláció ugyanakkor ebben a forgatókönyvben is emelkedne. A G20-országokban a fogyasztói árindex éves növekedése a 2025-ös 3,4 százalékról 2026-ban 4 százalékra emelkedhet, majd 2027-ben 3,1 százalékra mérséklődhet. Az OECD-tagállamok esetében az infláció 4 százalékról 4,3 százalékra nőhet 2026-ban, mielőtt 2027-ben 3 százalékra csökkenne.

A szervezet szerint azonban jóval kedvezőtlenebb pálya is elképzelhető. Ha az ellátási problémák és a konfliktus következményei 2027-ig fennmaradnak, akkor a globális gazdasági növekedés 2026-ban 2,1 százalékra, 2027-ben pedig 1,8 százalékra lassulhat. Ebben az esetben az infláció is magasabb maradna: 2026-ban 0,4, 2027-ben pedig 1,3 százalékponttal haladhatná meg a kedvezőbb forgatókönyvben várható szintet.

Az OECD összegzése szerint a világgazdaság egy olyan kínálati oldali sokkhatással néz szembe, amely egyszerre fékezheti a növekedést és tarthatja magas szinten az inflációt. A következő hónapokban ezért kulcsfontosságú lesz, hogy milyen gyorsan áll helyre az energiaellátás, és sikerül-e enyhíteni a közel-keleti konfliktus gazdasági következményeit.