Eldőlt a magyar éttermek, büfék sorsa: erre a nyári változásra kevesen készülnek fel időben

A vendéglátás teljesítményéről szóló hivatalos statisztikák szükségszerűen késéssel jelennek meg. Mire egy adott hónap forgalmi adatai rendelkezésre állnak, a vállalkozásoknak már a következő időszakra vonatkozó beszerzési, foglalkoztatási, árazási és nyitvatartási döntéseket kell meghozniuk. Ezért különösen fontosak azok a havi rendszerességgel rendelkezésre álló jelzések, amelyek még a hivatalos adatok megjelenése előtt információt adnak az ágazat várható irányáról. A GKI – a VIMOSZ megbízásából készített – kutatása azt vizsgálta, hogy a turisztikai és vendéglátóipari vállalkozások visszajelzései mennyiben használhatók fel a későbbi teljesítmény előrejelzésére.

A modellezés során számos lehetséges kapcsolatot és több időbeli eltolást teszteltünk. A legerősebb és gazdaságilag leginkább értelmezhető eredményt a kereskedelmi vendéglátóhelyek szezonálisan és naptárhatással kiigazított forgalmi volumenére készített modell adta. A modell magyarázóereje 58 százalék volt. A modell szerint a vállalati költségdinamika javulását jellemzően alacsonyabb forgalmi adatok követik a későbbiekben. Vagyis azon időszakokban, amikor a vendéglátóhelyek erőteljesebb költségnövekedést érzékeltek, két hónappal később általában magasabb forgalmi volumennövekedés jelent meg.

A modell alapján a múltbeli költségindex 10 pontos csökkenése – amely a működési költségek kedvezőtlenebb alakulását jelzi – átlagosan mintegy 1,8 százalékponttal magasabb két hónappal későbbi volumendinamikával járt együtt.

Az eredmény első pillantásra szokatlannak tűnik, hiszen a magasabb költségek általában rontják a vállalkozások jövedelmezőségét. A kapcsolat ugyanakkor nem azt jelenti, hogy a költségek növekedése önmagában élénkíti a keresletet. Sokkal inkább arról lehet szó, hogy a költségalakulás a vendéglátóhelyek aktivitásáról és a kereslet erősségéről is érdemi információt hordoz. Ugyanakkor érdemes azt is kiemelni, hogy a vizsgált négyéves időszaknak egyszerre volt sajátja a növekvő forgalmi volumen és az erősen növekvő költségszint (különösen 2022–2023-ban).

A nagyobb várt jövőbeni forgalom növeli a költségeket

Az élénkülő keresletre készülő vendéglátóhelyek már a tényleges forgalom megjelenése előtt növelik beszerzéseiket, több munkaerőt alkalmaznak, hosszabb nyitvatartással működnek, illetve nagyobb készleteket halmoznak fel. Mindez emeli az alapanyag-, bér-, energia- és egyéb működési költségeket.

A költségek növekedése ezért az erősödő üzleti aktivitás egyik korai jele lehet. Egy nagyobb nyári rendezvényre, turisztikai szezonra vagy várható vendégforgalomra készülő étterem például már hetekkel korábban több alapanyagot rendel és növeli a foglalkoztatottak számát. A költségemelkedés így időben megelőzi a forgalom bővülését.

Az is elképzelhető, hogy a költségek és a forgalom változását egy közös, a modellben közvetlenül nem szereplő tényező mozgatja. Az erősebb turisztikai kereslet egyszerre növeli a vendéglátóhelyek értékesítését, munkaerőigényét, energiafelhasználását és alapanyag-beszerzéseit.

A modell magyarázóereje 58%, ami közepesen erős illeszkedésre utal: a vizsgált jelenség alakulásának több mint felét a modellben szereplő tényezők magyarázzák, míg a fennmaradó részt egyéb, a modellben nem szereplő hatások befolyásolják.

Nyáron mérsékelt növekedést jelez a modell

A GKI modelleredményei szerint a kereskedelmi vendéglátóhelyek szezonálisan és naptárhatással kiigazított forgalmi volumene 2026 júniusában 1,6 százalékkal haladja meg az előző év azonos hónapjában mért szintet. Júliusban 1,4 százalékos éves növekedés várható, majd augusztusra 2,3 százalékra gyorsul az éves volumennövekedés, így a három nyári hónap közül ekkor a legerősebb a vendéglátás teljesítménye. A prognózis összességében mérsékelt, de stabil nyári bővülést vetít előre.

A háttérben húzódó egyéb hatások

A vendéglátás forgalmát a következő hónapokban a háztartások javuló pénzügyi helyzete is támogatja: idén májusban tavaly májushoz képest 8,9%-kal nőtt a reálkereset, 6,1%-kal a reálnyugdíj. Másfelől a GKI fogyasztói bizalmi indexe nyolcéves csúcsra emelkedett. A javuló lakossági várakozások és a növekvő jövedelemtömeg együttesen élénkítik a vendéglátóhelyek forgalmát.

Ezzel ellentétes irányban hat ugyanakkor a forint felértékelődése. Az erősebb hazai fizetőeszköz a külföldi vendégek számára megdrágítja a magyarországi fogyasztást, mivel ugyanannyi euróért kevesebb forintot kapnak. Ez mérsékli a külföldi keresletet. Eközben az erős forint a magyar háztartások számára olcsóbbá teszi a külföldi utazást és az ottani költést.

Ez a turisztikai és vendéglátási kereslet egy részét külföldre tereli, és mérsékli a hazai forgalom növekedését. Az árfolyam-erősödés ugyanakkor az importált alapanyagok és energia költségét csökkenti, így a nettó hatás az egyes vendéglátóhelyek költségszerkezetétől és vendégkörétől is függ.