Véget érhet a pofátlanul olcsó kínai termékek kora? Kiderült, mire számíthat, aki a jövőben Temu-ról, Shein-ről, Aliexpress-ről rendelne ruhát

Az elmúlt hetekben több olyan esemény történt a világban, amely komoly hatással lehet az európai ruhaipar működésére. A szektor egyszerre néz szembe új kereskedelmi szabályokkal és egy súlyos geopolitikai bizonytalansággal.

Az egyik legfontosabb változás az Európai Unióban bevezetett új vám- és kezelési szabályozás a kis értékű, közvetlenül külföldről érkező csomagokra. A köznyelvben gyakran csak „Temu-vámként” emlegetett intézkedés valójában nem kizárólag a kínai online piactérre vonatkozik, hanem minden olyan szereplőt érinthet, amely hasonló, határokon átívelő értékesítési modellre épít. Ám az kétségtelen, hogy a változás különösen az olyan ultra fast fashion szereplők számára lehet fontos, mint a Temu vagy a Shein, amelyek üzleti modelljének egyik alapja a rendkívül olcsó, közvetlenül a fogyasztókhoz küldött termékek értékesítése.

Ezzel párhuzamosan újabb geopolitikai kockázatok is megjelentek. Az USA és Irán közötti feszültség kiújulása, valamint a Hormuzi-szoros körüli bizonytalanság nemcsak az energiaárakat befolyásolhatja, hanem a világkereskedelem egyik kulcsfontosságú útvonalát is veszélyeztetheti.

Mindez azért különösen fontos a ruhaipar számára, mert az ágazat az egyik leginkább globalizált iparág. A ruhadarabok alapanyagai, gyártási helyszínei, szállítási útvonalai és értékesítési csatornái gyakran több kontinensen keresztül kapcsolódnak össze. Egy vámváltozás, egy nyersanyagpiaci sokk vagy egy geopolitikai konfliktus így rövid idő alatt megjelenhet a gyártók költségeiben és végső soron a fogyasztói árakban is.

A témával kapcsolatban megkerestük Dobos Emesét, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont gazdaságkutatóját, aki korábban már nyilatkozott a Pénzcentrumnak. Akkor többek között a Kínából rendelt termékek egészségügyi kockázatairól, a gyártási költségek és az eladási ár közötti paradoxonról, a hazai könnyűipar helyzetéről, a magyarok ruhavásárlási szokásairól, valamint a tervezett elavulás kérdéseiről beszélgettünk vele.

Most elsősorban afelől érdeklődtünk, hogy várható-e jelentős drágulás a piacon az említett globális fejleményelnek köszönhetően. Ám mielőtt kiderülne, hogy ő mit gondol a dologról, érdemes áttekinteni néhány nemzetközi cikket, ugyanis az elmúlt hetekben több elemzés is borúlátó volt az árstabilitás jövőjével kapcsolatban – már ami a piac legolcsóbb szegmensét illeti.

Nem csak az üzemanyagárakat érintheti a Hormuzi-szoros válsága

Sokan úgy gondolják, hogy a Hormuzi-szoros körüli feszültségek legfeljebb az üzemanyagárakat vagy a repülőjegyeket érinthetik. A Bloomberg elemzése szerint azonban a konfliktus a ruházati iparra is hatással lehet, különösen a fast fashion szereplőire.

Ennek oka, hogy a modern ruházat jelentős része kőolajalapú szintetikus alapanyagokból készül. A poliészter, a nejlon vagy az elasztán előállítása mind kapcsolatban áll a kőolajiparral, így egy tartós olajellátási zavar nemcsak a közlekedésben, hanem a ruhagyártásban is költségnövekedést okozhat.

A bizonytalanság már most hatással van az alapanyagpiacokra: a gyártók igyekeznek készleteket felhalmozni, ami megemelte több műszál árát is. A kínai poliészter-határidős árak márciusban közel 25 százalékkal emelkedtek, és csaknem négyéves csúcsra kerültek.

A Bloomberg szerint rövid távon a vállalatok még képesek lehetnek kezelni a helyzetet, hiszen a műanyag-alapanyagok tárolhatók, így a gyártók egy ideig készletekből is dolgozhatnak. Egy tartós válság azonban komolyabb nyomást helyezhet az ellátási láncokra.

A kőolaj szerepe ráadásul nem ér véget a gyártásnál. Az Ázsiában készülő ruhák jelentős része tengeri vagy légi úton jut el Európába és Amerikába, így az energiaárak emelkedése a szállítási költségeken keresztül is megjelenhet.

Van, ahol már közel az áremelés

A vámok hatása már a Shein eredményeiben is megjelent: a vállalat az első negyedévben 99 millió dolláros veszteséget jelentett, miután az Egyesült Államok megszüntette a kis csomagokra vonatkozó vámmentességet – derül ki a BBC cikkéből. A cég szerint a magasabb költségek miatt az áremelés lehetőségét is mérlegeli, miközben a geopolitikai feszültségek – köztük az iráni konfliktus – a szállítási költségeket és a kézbesítési időket is kedvezőtlenül érintik.

Ez azt mutatja, hogy az ultra fast fashion szereplők üzleti modelljét egyszerre több irányból éri nyomás: a kereskedelmi szabályok szigorodása és a globális bizonytalanság egyaránt növeli a költségeiket.

A G7 elemzése szerint rövid távon az európai piacon is áremelkedésre lehet számítani az az Európai Uniós vámintézkedés következtében.

A ruhaipar már hozzászokott a válságokhoz

Dobos Emese szerint ugyanakkor fontos látni, hogy a divatipar az elmúlt években már jelentős tapasztalatot szerzett az ellátási sokkok kezelésében. Az elmúlt időszak geopolitikai feszültségei megtanították a vállalatokat arra, hogy rugalmasabban kezeljék a kockázatokat.

Nagy összeget tennék arra, hogy tartós sokkra most sem számíthatunk, még a koronavírus-járvány se fordította fel tartósan ezeket

– szögezte le a kutató.

Mint kiemelte, a vállalatok már korábban elkezdték csökkenteni az egyes régióktól való függőségüket. Már a 2008-as válság után felmerült az iparágban az ázsiai beszerzéstől való függés mérséklése, amely a COVID alatt ismét erősödött.

Ez az úgynevezett reshoring és nearshoring, vagyis a gyártás közelebb hozása a fogyasztói piacokhoz. Dobos Emese szerint ilyen esetekben a divatcégek többet gyártatnak olyan helyszíneken, amiket ezek a sokkok kevésbé, vagy egyáltalán nem érintenek – például Kelet-Európában, vagy Törökországban, Észak-Afrikában.

Nem az alapanyag, inkább a szállítás drágíthatja meg a ruhákat

Ha a Hormuzi-szorosban tartós fennakadások alakulnának ki, a ruházati termékek árának emelkedését elsősorban nem az alapanyagok drágulása okozná, hanem inkább a szállítási költségek növekedése.

„Bár ez termékenként változik, de a kettő együtt mondjuk egy termék árának a 25 százalékát teheti ki, a többi jelentősen retail meg brand margin” – fogalmazott az ELTE-KRTK kutatója, aki elmondta: ennek az az oka, hogy a vállalatok viszonylag rugalmasan tudnak reagálni az alapanyagárak változására is.

Ha a poliészter ára emelkedik mondjuk 10-15 százalékkal, azt még bele tudják építeni úgy a késztermék árazásába, hogy ne szembesüljenek a vásárlók különösebb drágulással

– ecsetelte szakértő.

A szállítási költségek esetében azonban már nagyobb lehet a kockázat, különösen akkor, ha hosszabb időre fennmaradnak a fennakadások. Viszont a  nagyobb márkák itt is tudnak alkalmazkodni, hiszen többféle termékkel és beszállítóval dolgoznak. Mivel a legtöbb márka diverz termékportfólióval rendelkezik, a kevésbé érintett termékek megnyomásával egyensúlyozni tudják akár a másikból fakadó kiesést.

A fast fashion modellje részben az olcsó energiára épült

Dobos Emese szerint a fast fashion üzleti modelljének valóban fontos eleme volt az olcsó energia, a kedvező szállítási költség és a kőolajalapú alapanyagok elérhetősége. Ugyanakkor szerinte a sikerük nem kizárólag ezen múlik.

Részben erre épült az üzleti modelljük, így van, részben pedig a gyártás, vagyis a munkaerő olcsóságára is, de még inkább arra, hogy baromi gyorsan, rugalmasan reagálnak a gyorsan változó piaci igényekre, trendekre

– fogalmazott.

Ami viszont érdekes elméleti felvetés, hogy, ha tartósan drágulnának az alapanyagok és a szállítás is, akár a túltermelés is csökkenthetne, azaz kevesebbet gyártanának az ultra fast fashion cégek. Ám hatalmas esély erre sem mutatkozik, ráadásul a fogyasztói szokásokon önmagában ez sem változtatna.

Kérdésünkre a kutató elmondta: a kőolaj vegyipari felhasználása a jövőben még fontosabbá is válhat, ahogy az elektromos autók terjedése miatt csökken az üzemanyagként felhasznált olaj mennyisége.

A Temu és a Shein alkalmazkodhat az új vámkörnyezethez

Az Európai Unió új, kis értékű csomagokat érintő vám- és kezelési díjai várhatóan komoly kihívást jelentenek majd a Temu és a Shein számára, de nem feltétlenül jelentik az üzleti modell végét. Dobos Emese szerint:

Ezeknek a szereplőknek az üzleti modellje pont, hogy a rugalmasságra, a kiskapuk megtalálására épül

Ráadásul azért sem reális, hogy egy néhány eurós árnövekedés miatt visszaessen a vásárlások volumene, mert a legtöbb ultra fast fashion vásárló nem az alacsonyabb társadalmi rétegek közül kerül ki, hanem pont, hogy jelentős eldobható jövedelemmel rendelkezik

A szakértő szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a kínai platformok új logisztikai megoldásokkal reagálnak: például európai raktárkapacitásaik bővítésével vagy akár a gyártás részleges áthelyezésével. Egyes szereplők pedig idővel egy kelet-európai gyártás lehetőségét is komolyan fontolóra vehetik.

A szakértő szerint azonban a változás nem egyik napról a másikra történik majd. A globális ruhaipar ugyanis már évek óta alkalmazkodik a folyamatos bizonytalansághoz, és várhatóan a jövőben is a rugalmasság lesz az egyik legfontosabb versenyelőny.