Csendes gyilkos szedi áldozatait Magyarországon: alig három uniós országban rosszabb a helyzet

A hepatitis a máj gyulladása, amelyet különféle fertőző vírusok és nem fertőző kórokozók okoznak, és amely számos egészségügyi problémához vezet, beleértve a súlyos májkárosodást és a rákot is, amelyek közül néhány akár halálos kimenetelű is lehet. Különösen a B- és C-típusok okoznak krónikus betegséget és a vírusos hepatitiszhez kapcsolódó halálesetek nagy része is ezekhez kötődik. Becslések szerint jelenleg 304 millió ember él Hepatitis B-vel vagy C-vel a világon, és a legtöbbjük számára a szűrés és a kezelés továbbra is elérhetetlen.

A jó hír, hogy az Eurostat legfrissebb adatai alapján soha nem regisztráltak még olyan kevés vírusos hepatitishez köthető halálesetet az Európai Unióban, mint 2023-ban. Magyarország mutatója azonban továbbra is meghaladta az uniós átlagot. Az EU-ban mindössze 3172 ember halálát okozta vírusos hepatitis, ami az adatgyűjtés 2011-es kezdete óta a legalacsonyabb: a 2022-ben regisztrált 3499-hez képest 9,3 százalékkal, a 2013-as 6856-hoz viszonyítva pedig 53,7 százalékkal csökkent.

A betegség aránytalanul nagyobb mértékben érintette a férfiakat, akik a vírusos hepatitis miatt bekövetkezett halálesetek 58,3 százalékát adták. Az adatokból az is látható, hogy a betegség nem kizárólag az idősebb korosztályokat veszélyezteti. A hepatitishez kapcsolódó halálesetek 35,7 százaléka a 65 év alattiak körében következett be, miközben az összes halálokot figyelembe véve ez a korosztály csak a halálesetek 14,8 százalékát adta.

Csak három uniós országban rosszabb a helyzet, mint Magyarországon

A vírusos hepatitis 2023-ban uniós szinten 100 ezer lakosra vetítve 0,64 halálesetet okozott. A legmagasabb standardizált halálozási arányt Olaszországban regisztrálták, ahol 1,62 haláleset jutott 100 ezer lakosra. Lettországban 1,54, Ausztriában pedig 1,02 volt ugyanez a mutató.

Az európai országok közül a legalacsonyabb halálozási arányt Luxemburgban regisztrálták, ahol 2023-ban egyetlen hepatitis okozta halálesetet sem tartottak nyilván. Finnországban 0,07, Szlovéniában pedig 0,13 haláleset jutott 100 ezer emberre.

Magyarországon 100 ezer lakosra 0,84 vírusos hepatitishez köthető haláleset jutott, ami meghaladta a 0,64-es uniós átlagot. Az Európai Unió tagállamai közül csak Olaszországban, Lettországban és Ausztriában mértek ennél magasabb értéket.

A regionális adatok alapján 15 olyan uniós régió volt, ahol legalább 1,5 halálesetet regisztráltak 100 ezer lakosra vetítve. Ezek közül tíz Olaszországban, kettő Franciaországban, egy-egy pedig Ausztriában, Romániában és Lettországban található.

A legmagasabb értékeket két francia tengerentúli régióban mérték: Mayotte-on 4,86, Guyane területén pedig 2,80 haláleset jutott 100 ezer lakosra. Ezeket az olaszországi déli régiók és szigetek követték: Campaniában 2,65, Pugliában 2,58, Szardínián pedig 2,48 volt a halálozási arány 100 ezer főre vetítve.

A magyar régiók közül Nyugat-Dunántúlon volt a legmagasabb a halálozási arány (1,64 haláleset 100 ezer lakosra), ezt Pest régió követte 1,04-gyel. A legalacsonyabb értékeket Dél-Dunántúlon (0,32), valamint Észak-Dunántúlon (0,48) regisztrálták.

Volt, hogy egy év alatt csaknem ötszörösére ugrott a magyar mutató

Ha a magyar adatsort részletesebben megnézzük, meglepő fordulatot észlelhetünk: a halálozási arány 2011-ben még mindössze 0,35 volt, amivel Magyarország akkor az egyik legalacsonyabb mutatójú uniós országnak számított. Egy évvel később azonban már 1,79 haláleset jutott 100 ezer lakosra, vagyis a ráta csaknem ötszörösére emelkedett. A mutató 2013-ban 2,09-en tetőzött, és 2015-ig lényegében ezen a magas szinten maradt. Ezt követően viszont folyamatos javulás látható évről évre, amelynek eredményeként 2023-ra 0,84-re csökkent a magyar halálozási arány.

A 2012-ben bekövetkezett hirtelen emelkedés azonban nem egy gyorsan kibontakozó járvány következménye volt. A krónikus Hepatitis B és C betegségek lefolyása ugyanis évtizedekig tarthat: a fertőződéstől a végstádiumú szövődmények, például a májzsugor vagy a májrák kialakulásáig jellemzően 15–30 év telik el. A magyar adatsor 2012-es emelkedésére a Központi Statisztikai Hivatal módszertani melléklete ad magyarázatot: ettől az évtől vált érvényessé a haláloki statisztikát támogató automatizált kódolórendszer egyik, a WHO által frissített szabálya - hívta fel a figyelmet rá korábban a Portfolio.

Az új előírás alapján a nem meghatározott májzsugort a vírusos hepatitis közvetlen következményeként kellett nyilvántartani. A kódolási változás önmagában 50 százalékos éves növekedést okozott a fertőző betegségek miatt kimutatott halálozásban 2012-ben, és ez állt a magyar hepatitisadat ugyanabban az évben tapasztalt kiugrása mögött is.

A modern gyógyszerek hozták el a valódi áttörést

A 2015 után kezdődő és 2023-ig tartó javulás mögött ezzel szemben egy orvostudományi előrelépés áll. Ebben az időszakban váltak széles körben hozzáférhetővé azok az orális, közvetlenül a vírus szaporodását gátló antivirális gyógyszerek, amelyek 95 százalék feletti gyógyulási arányt biztosítanak.

Az áttörést jól mutatja, hogy a 2013-as csúcstól a 2023-as mélypontig Magyarországon 59,8 százalékkal, az Európai Unió egészében pedig 59 százalékkal csökkent a halálozási arány. A terápiás fejlődés tehát szinte azonos mértékű javulást eredményezett, függetlenül attól, hogy az egyes országok honnan indultak.

Az is fontos szempont, hogy a Hepatitis B elleni kötelező iskolai védőoltási programot Magyarországon az 1999/2000-es tanévben vezették be, ennek hatása azonban elsősorban a jövőbeli fertőzésszámok csökkenésében jelenik majd meg, hiszen a hepatitis okozta halálesetek többsége évtizedekkel korábbi fertőzések következménye, és jellemzően idősebb embereket érint.

A javulás ellenére elérhetetlennek látszik a 2030-as cél

Bár Európa jelentős előrelépést ért el a hepatitis B és C visszaszorításában, az ECDC szerint a jelenlegi ütem mellett várhatóan nem sikerül teljesíteni a WHO 2030-as célját, vagyis hogy a vírusos hepatitis többé ne számítson közegészségügyi fenyegetésnek.

A legnagyobb eredmények egyikét a gyermekek körében érték el: a hepatitis B előfordulása az ötévesnél fiatalabbaknál gyakorlatilag nullára csökkent. Mind a harminc EU- és EGT-tagállamban bevett gyakorlattá vált a várandósság alatti szűrés, ennek köszönhetően pedig két százalék alá esett az anyáról gyermekre történő fertőződés aránya. Az akut hepatitis B-fertőzések száma 2006 óta folyamatosan csökken, a 25 év alattiak részesedése pedig a 2015-ös 11 százalékról 2024-re 8 százalékra mérséklődött.

Magyarországon a kötelező oltási rendszernek köszönhetően nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedően magas, tartósan 99 százalék feletti a hepatitis B elleni átoltottság. A mutató 2015 és 2024 között mindkét részoltás esetében stabilan 99,3 és 99,7 százalék között mozgott.

Európa más területeken ugyanakkor továbbra is lemaradásban van. A vizsgált 25 ország közül mindössze kilenc teljesítette azt a WHO-célt, vagyis hogy a gyermekek legalább 95 százaléka teljes körű hepatitis B elleni védőoltásban részesüljön. A hepatitis C ismert fertőzési úttal rendelkező eseteinek többsége az intravénás kábítószer-használathoz kapcsolódik. Bár a steril tűk és fecskendők biztosítása, valamint az opioid szubsztitúciós terápia hatékonyan csökkentheti a terjedést, a steril eszközök hozzáférhetőségére vonatkozó WHO-célt mindössze hét ország teljesítette.

Mindeközben közel négyszeresére nőtt a hepatitis A-esetek száma

Miközben a vírusos hepatitis hosszú távú halálozási mutatói jelentősen javultak, a magyarországi fertőzési adatokban 2025-ben ezzel ellentétes folyamat jelent meg. A Hepatitis A okozta fertőző májgyulladásból 2381 esetet regisztráltak, szemben a 2024-es 616-tal, vagyis egy év alatt közel négyszeres emelkedés figyelhető meg.

A változás ötéves távlatban még jelentősebb: 2020-ban mindössze 256 esetet tartottak nyilván, vagyis 2025-re több mint kilencszeresére nőtt a bejelentett megbetegedések száma. A havi adatok szerint az év második felében emelkedett különösen magasra az esetszám. Szeptemberben 285, októberben 327, novemberben pedig 284 Hepatitis A-megbetegedést regisztráltak.

A betegség 2026-ban is több alkalommal felbukkant már, Hepatitis A-fertőzést azonosítottak többek között egy idősotthonban, Balmazújvárosban pedig májusban egy teljes óvodai csoportot kellett bezárni a betegség miatt. Az év 30. hetében 20 új esetet jelentettek az NNGYK-nak, amivel 742-re emelkedett az eddig regisztrált fertőzések száma.

A vírus elsősorban a személyes higiénia hiányosságai miatt terjed. A kórokozó mosdatlan kézzel, szennyezett vízzel vagy élelmiszerekkel, például nem megfelelően megmosott zöldségekkel és gyümölcsökkel juthat tovább egyik emberről a másikra. A betegség különös veszélye, hogy sok esetben teljesen tünetmentes marad. Emiatt olyan ember is továbbadhatja a fertőzést, aki egészségesnek érzi magát, és nem tud arról, hogy megfertőződött.