Jogi útra tereli a kamatstopot az OTP: erről minden magyar hitelesnek tudnia kell

Az OTP első féléves eredményei alapján egyre inkább regionális bankcsoportként érdemes tekinteni a pénzintézetre. Bencsik László vezérigazgató-helyettes a féléves gyorsjelentést ismertető sajtótájékoztatón elmondta, hogy a csoport teljesítményének mintegy 70 százalékát már a külföldi leánybankok adják, miközben a bevételek 42 százaléka euróban keletkezik.

Ennek ugyanakkor ára is van. Mivel a forint az elmúlt egy évben jelentősen erősödött az euróval szemben, a külföldön megtermelt nyereség forintban számított értéke csökkent. Ez lefelé húzta a konszolidált eredményt, noha a bank alaptevékenysége tovább javult. Bencsik László kiemelte, hogy az üzleti teljesítményt legjobban tükröző adózás előtti eredmény ennek ellenére éves alapon 11 százalékkal emelkedett.

A különadók továbbra is komoly terhet jelentenek

A negyedéves eredményeket jelentősen befolyásolták az egyszeri állami elvonások. A bankadót és az extraprofitadót ugyanis a teljes évre előre kell elszámolni, ezért ezek döntő része már az első félévben megjelent az eredménykimutatásban.

Az OTP az idei első hat hónapban 30 milliárd forint extraprofitadót számolt el, ugyanakkor egész évre már közel 110 milliárd forintos teherrel kalkulál. A társaságiadó-hatás előtti teljes adóteher 175,7 milliárd forint volt. Ebből 35 milliárd forintot tett ki a bankadó, amelyet teljes egészében az első negyedévben könyveltek el. A 2026-os extraprofitadó bruttó összege 162,5 milliárd forint volt, amelyet ugyan csökkentenek bizonyos levonások, de így is várhatóan 114,8 milliárd forintos éves fizetési kötelezettséget jelent.

Az első félévben elszámolt extraprofitadó 58 milliárd forinttal haladta meg az egy évvel korábbit, elsősorban a szigorodó jogszabályi feltételek miatt.

• Ehhez társult még a bankkártyás tranzakciók után fizetendő illeték,
• valamint Bulgáriában és Szlovéniában a teljes évre előre elszámolt betétbiztosítási díj is.
• Ukrajnában pedig az rontotta az eredményt, hogy a bankokra vonatkozó társaságiadó-kulcs 25 százalékról 50 százalékra emelkedett.

A kamatstop miatt jogi útra lép az OTP

A második negyedév egyik legjelentősebb egyszeri tétele a kamatstop meghosszabbításához kapcsolódott. A bank arra számított, hogy az intézkedést a kormány megszünteti, ehelyett azonban határozatlan időre meghosszabbították. Emiatt az OTP-nek egyszerre kellett elszámolnia a futó hitelszerződésekből várható veszteséget, amelyet mintegy 30 milliárd forintra becsült.

A bank szerint a kamatstop eredeti célja mára elvesztette jelentőségét. Az OTP álláspontja szerint az intézkedésben részesülő ügyfelek 2022 eleje óta indokolatlan előnyt élveznek más hitelfelvevőkkel szemben, miközben az sem bizonyított, hogy valóban a leginkább rászorulókat támogatja. A pénzintézet ezért jogi lépéseket tesz, miközben a Magyar Bankszövetség továbbra is tárgyal a kormánnyal a kamatstop jövőjéről.

Az OTP Csoport második negyedéves adózott eredménye 305,8 milliárd forint lett, ami elmaradt az egy évvel korábbi 330 milliárd forinttól és kis mértékben, 1,7 százalékkal az elemzői várakozásoktól is. A profit csökkenését azonban nem az alaptevékenység gyengülése okozta, hanem elsősorban a különadók, a kamatstop és az árfolyamhatások. A második negyedéves eredményt a kamatstop meghosszabbítása 30,4 milliárd forinttal, míg a támogatott lakáshitelekhez kapcsolódó fedezeti ügyletek átértékelése további közel 44 milliárd forinttal rontotta.

A kamatbevételek vitték a hátukon az eredményt

A csoport bevételei éves alapon 1 százalékkal, 757,9 milliárd forintra emelkedtek. A nettó kamatbevétel 13 százalékkal, 541,4 milliárd forintra nőtt, miközben a díj- és jutalékbevételek lényegében változatlanok maradtak. A hitelállomány árfolyamszűrten 8 százalékkal, az ügyfélbetétek pedig 6 százalékkal bővültek az első fél évben, ami továbbra is erős üzleti aktivitásra utal.

Az OTP júliusban megállapodott a Luminor Bank felvásárlásáról, amellyel Észtországban, Lettországban és Litvániában is megjelenik. A tranzakció lezárása után a bankcsoport már 14 országban lesz jelen, tovább erősítve regionális szerepét. A menedzsment szerint a stabil működés, a bővülő hitelállomány és a balti terjeszkedés egyaránt hozzájárult ahhoz, hogy javították a 2026-os üzleti várakozásokat, a magyarországi különadók és a kamatstop ellenére is.

A Pénzcentrum kérdésére elárulta Bencsik Lászó, az OTP vezérigazgató-helyettese, hogy reményeik szerint minél hamarabb lezárul a felvásárlás, de rosszabb esetben akár egy évig is elhúzódhat. 

Az Otthon Start továbbra is pörgeti a lakáshitelezést

A lakossági hitelezésben továbbra is az Otthon Start program bizonyult a legerősebb növekedési tényezőnek. Bár a teljesítő jelzáloghitelek bővülése a második negyedévben némileg lassult, negyedéves alapon így is 6 százalékkal, az év első felében pedig 17 százalékkal emelkedett az állomány.

A piaci lakáshitelek új szerződéseinek összege éves összevetésben a felére csökkent, miközben a támogatott lakáshiteleké hétszeresére ugrott. Ebben meghatározó szerepet játszott a 2025 szeptemberében elindított Otthon Start program. Az OTP 2026 júniusának végéig 796 milliárd forintnyi hiteligényt fogadott be, ebből 723 milliárd forint értékben kötött szerződést, ami 42 százalékos piaci részesedést jelent.

A fogyasztási hitelek is tovább bővültek: állományuk negyedéves alapon 4, éves összevetésben 11 százalékkal nőtt. A növekedés több mint felét a személyi kölcsönök adták, míg a 2025 elején indult munkáshitel programban az OTP 44 százalékos piaci részesedést ért el 2026 első félévének végére. A babaváró hitelállomány éves szinten 2 százalékkal emelkedett, miközben az új szerződések összege 15 százalékkal nőtt.