Kegyetlen jóslat érkezett: hamar beüthet az ársokk Magyarországon, ez minden tervet felülírhat

A hétvégén kirobbant közel-keleti konfliktus gyorsan éreztette hatását a világgazdaságban, és a régiós kilátásokra is árnyékot vethet. A szakértők szerint a háborús feszültség több csatornán keresztül gyengítheti a közép-kelet-európai gazdaságokat, és Magyarország különösen kitéve lehet az energiaárak emelkedésének, az infláció tartós felfelé nyomásának és a forint volatilis mozgásának.

A háborús konfliktus akár a magyar alapkamatra is hatással lehet. A monetáris tanács még az előző hónapban döntött úgy, hogy másfél év szünet után a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa 25 bázisponttal, 6,25 százalékra mérsékelte az alapkamatot

Még február végén Varga Mihály arról beszélt, hogy Monetáris Tanács nem döntött egy kamatcsökkentési ciklus megkezdéséről, hónapról hónapra a beérkező adatok függvényében határoznak majd továbbra is, mivel bármikor előjöhetnek váratlan helyzetek. Látva, a forint gyengülését és az energiaárak növekedését jó esély kínálkozik arra, hogy a jegybank nem csökkent még egyszer az alapkamaton az áprilisi választások előtt szemben a korábbi várakozásokkal.

A Pénzcentrumnak nyilatkozó szakértők is borúsabb képet vizionáltak az alapkamat jövőjével kapcsolatban. A közel-keleti konfliktus kiéleződése azonnal megmozgatta az energia- és devizapiacokat, és új kérdéseket vetett fel az inflációs és kamatkilátásokkal kapcsolatban. A befektetők elsősorban azt figyelik, mennyire marad tartós a feszültség, és érinti-e a globális energiaszállítás egyik kulcspontját, a Hormuzi szorost. A bizonytalanság már most is érezhető az árakban és az árfolyamokban.

Érezhető inflációs hatások

Trippon Mariann, a CIB Bank vezető elemzője szerint a kezdeti piaci reakciókból nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni.

A heves mozgásokat részben a háborús prémium hirtelen emelkedése, részben a korábban felépített short pozíciók zárása és pszichológiai tényezők magyarázzák

– fogalmazott.

Középtávon azonban már a konfliktus jellege és időtartama számít. A szakértő szerint kulcskérdés, hogy a világ olajkereskedelmének mintegy ötödét lebonyolító Hormuzi szoroson zavartalan marad-e az áthaladás, illetve érik-e károk a kitermelő infrastruktúrát. A CIB alapforgatókönyve szerint legfeljebb átmeneti fennakadásokkal kell számolni, és a kritikus infrastruktúra épségben marad.

Ebben az esetben is magasabb energiaárakkal kell kalkulálni. A bank várakozása szerint a második negyedévben a Brent hordónkénti ára 75 és 90 dollár között mozoghat, az európai TTF gázár pedig 40 és 50 euró között alakulhat. Súlyosabb fennakadások esetén a Brent akár 100 dollár fölé is emelkedhet.

- mondta a CIB elemzője, megjegyezve, hogy a magasabb energiaárak Európában érezhető inflációs hatással járhatnak. Trippon Mariann szerint az éves átlagos infláció az unióban 0,3–0,4 százalékponttal is magasabb lehet az idei évben. Magyarország esetében az energiaár-emelkedés mellett a forint gyengülése is felfelé mutató kockázat.

A háború előtt 2,8 százalékos éves inflációval számoltunk, tartósan gyenge forint és magas üzemanyagárak mellett ez 3,2–3,3 százalék közé emelkedhet

– mondta az elemző.

A kamatkilátásokat illetően Trippon Mariann reális forgatókönyvnek tartja, hogy a Magyar Nemzeti Bank elhalaszthatja a következő alapkamat-csökkentést. Emlékeztetett, hogy a jegybank az adatfüggőséget hangsúlyozza, és a februári vágás után is jelezte, hogy az nem egy lazítási ciklus kezdete. „Az inflációs kilátások romlottak, a forint jelentősen gyengült, így érdemben csökkent a rövid távú kamatcsökkentés esélye” – fogalmazott.

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője arról beszélt lapunknak, hogy egy elhúzódó konfliktus esetén az euró-övezeti infláció 0,5-1 százalékponttal lehet magasabb a jelenleg vártnál (tehát akár 2,5-3%-ra emelkedhet) – ezzel pedig a az EKB 2027-re várt kamatemelésére korábban, már idén sor kerülhet. Mint elmondta,

a piaci folyamatok tükrében lehet értékelni az MNB jövőbeli kamat döntéseit – elhúzódó konfliktus, emelkedő energiaárak, emelkedő kockázati prémium és tovább gyengülő forint mellett a kamatcsökkentés valószínűsége csökken.

Akár el is húzódhat az energiaválság

Rendkívül bizonytalan a jelenlegi energiapiaci helyzet, ezért nehéz egyértelmű prognózist adni. Virovácz Péter szerint több lehetséges forgatókönyv is elképzelhető, a rövid ideig tartó piaci zavaroktól egészen egy elhúzódó energiaválságig. Az elemző emlékeztetett arra, hogy a piacok reakcióját részben a 2022-es energiaválság tapasztalatai alapján lehet értelmezni. Akkor Oroszország ukrajnai inváziója után a globális piacról napi 7–8 millió hordónyi olaj esett ki, az ár pedig rövid időre 140 dollár közelébe emelkedett.

Ehhez képest most, ha sikerülne tartósan blokád alá venni a Hormuzi-szorost, ahol a globális olajkereskedelem 15–20 százaléka halad át, akkor még ennél is drasztikusabb lehetne a kimenetel

– mondta az elemző. Hozzátette, egyelőre csak feltételezésről van szó.

Ha valóban súlyos ellátási zavar alakulna ki, akkor tartósan 100–140 dollár közötti olajár is elképzelhető. Ha viszont nincs blokád, csak a bizonytalanság marad fenn, akkor inkább a 80–90 dollár közötti ársáv lehet a reálisabb.

- emelte ki Virovácz, hangsúlyozva: az energiaárak emelkedése közvetlenül a magyar inflációra is hat. Virovácz Péter szerint minden más tényező változatlansága mellett az olajár 10 százalékos emelkedése átlagosan mintegy 0,4 százalékponttal növeli a hazai inflációt 12 hónapos időtávon.

Az elemző úgy látja, hogy az új geopolitikai kockázatok miatt a korábban vártnál magasabb infláció alakulhat ki 2026-ban. A korábban várt 2,5–3 százalék körüli átlagos infláció helyett inkább 3–3,5 százalék lehet a reális forgatókönyv. Ez még nem tragikus, viszont tartósan 100 dollár feletti olajár esetén már a jegybanki toleranciasáv felett alakulhatna az infláció.

Szerinte ugyanakkor az üzemanyagárak elszállására a kormányzat is reagálhat.

A választási kampány hajrájában aligha nézné ölbe tett kézzel a kormány az üzemanyagárak drasztikus emelkedését. Ha valamilyen árkorlátozás jelenne meg, az mérsékelné a közvetlen inflációs hatást, bár a vállalatok költségei így is nőnének, ami később és áttételesen jelenne meg a fogyasztói árakban.

A kamatvágás elmaradhat?

A jelenlegi bizonytalan környezet a monetáris politika szempontjából is kulcskérdés. Az elemző szerint a jegybank döntése nagyban függ attól, hogyan reagálnak a piacok a következő hetekben.

Ha a következő három hétben megnyugszanak a piacok, stabilizálódik a forint, a kötvényhozamok és az energiaárak, akkor elképzelhető egy kamatvágás. Ha viszont továbbra is erős piaci volatilitást látunk, akkor a jegybank inkább kivárhat és változatlanul hagyhatja az alapkamatot.

- nyomatékosította Virovácz, aki elmondta azt is, hogy az ING alapforgatókönyve egyelőre továbbra is kamatcsökkentéssel számol, de a kockázatok jelentősen nőttek.

A geopolitikai fejlemények miatt a kamatszintek változatlanul hagyásának valószínűsége érezhetően megemelkedett. Pontosabb képet majd a kamatdöntést megelőző héten lehet látni, amikor már kirajzolódik, hogyan reagáltak tartósabban a piacok az energiaárak és a forint esetében. Az elemző szerint a márciusi kamatdöntést az is különösen érdekessé teszi, hogy utána a választási időszak következik, ami újabb piaci ingadozásokat hozhat.