Kellemetlen meglepetés az uniós rangsorban: Magyarország régiói nagyon csúnyán szerepelnek

Az Eurostat legfrissebb regionális fejlettségi adatai szerint az Európai Unió mintegy 250 NUTS2 szintű régiója közül a francia tengerentúli területek számítanak a legelmaradottabbnak. Mayotte egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson számított GDP-je mindössze az uniós átlag 30 százalékát, Francia Guyanáé pedig 41 százalékát éri el.

A kontinentális Európában bolgár és görög régiók találhatók a rangsor végén, 42–45 százalékos fejlettségi mutatókkal. Magyarország négy régiója is bekerült a húsz legfejletlenebb közé: Észak-Magyarország az uniós átlag 47 százalékát éri el, míg a Dél-Dunántúl, az Észak-Alföld és a Dél-Alföld egyaránt 50 százalékos szinten áll - számolt be a Portfolio.

A lista összetétele jól mutatja a görög gazdaság mélyen gyökerező strukturális problémáit: az ország 13 régiójából hét szerepel a legelmaradottabbak között, noha Görögország az utóbbi időszakban dinamikus növekedést produkált. Bulgária öt térségéből négy került fel a listára, míg Szlovákia, Horvátország és Románia egy-egy régióval képviselteti magát. Lengyelország, Csehország és a balti államok régiói egyetlen területtel sem szerepelnek a legfejletlenebb húsz között.

A regionális statisztikák értelmezését torzíthatja, hogy a nagyvárosi központok adatait befolyásolja az ingázás és a vállalati székhelyek elhelyezkedése. A fejlettségi rangsor élén két ír régió, Luxemburg, valamint több európai metropolisz található. Hamburg az uniós átlag 196 százalékát, Prága 192 százalékát, Brüsszel 190 százalékát, Bukarest pedig 188 százalékát éri el. Budapest a 11. helyen áll 168 százalékkal.

A növekedési dinamika vizsgálata kedvezőtlen képet ad a magyar régiókról. A 2024-es adatok szerint a hét hazai térség közül négyben visszaesett a gazdasági teljesítmény, három stagnálás közeli állapotban volt, és egyedül a fővárosban volt érdemi bővülés. Az elmúlt évben elsősorban a turizmus fellendüléséből profitáló déli – görög, spanyol, horvát – régiók, valamint Lengyelország és Csehország térségei értek el számottevő növekedést.

A hosszabb távú eredmények sem adnak okot optimizmusra. A 2000 és 2024 közötti időszakban, a lengyel régiók kiemelkedő fejlődésével szemben, a magyar térségek csak mérsékelt teljesítményt nyújtottak. Pest vármegye a húsz legdinamikusabban növekvő régió rangsorának végére fért fel, Budapest nagyjából a negyvenedik hely környékén található. Három további magyar régió a 60. és a 100. pozíció között szerepel, kettő pedig még a 120 vizsgált területet tartalmazó rangsorba sem került be.

Különösen aggasztó, hogy Észak-Magyarország és a Dél-Dunántúl az elmúlt közel negyedszázadban az európai uniós átlagnál lassabban fejlődött. A vidéki régiók romló teljesítménye összefügghet a jelentős exportvállalatok termelésének visszafogásával, valamint a korábbi időszakban tapasztalt lakossági fogyasztáscsökkenéssel. A regionális fejlettségi térkép alapján egy, a Benelux államokból, Németországból és Észak-Olaszországból kirajzolódó gazdasági mag látszik az unióban, amelytől a magyar régiók jelentős távolságra helyezkednek el.