Elképesztő, hogy egy olcsó autó is mennyire sokat érhet itthon: ezt sok tulaj nem veszi figyelembe

Korábbi cikkünkben már foglalkoztunk a súlyos anyagi depriváció fogalmával és jelentésével. A jövedelmi szegénység mellett ez egy másik fontos mutató, amelyből következtetni lehet a magyar háztartások életszínvonalára és felszereltségére. A súlyos anyagi depriváció megállapítására egy 9 elemből álló lista szolgál (amelyből ha 4 nem teljesül, akkor a háztartás súlyosan depriváltnak minősül), ennek egyik eleme az autótulajdonlás. Az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) adatbázisában hozzáférhetőek a 2022-es adatok, amelyek megmutatják, hogy egy településen 1 000 főre hány gépkocsi jutott. Ezt az adatforrást használtuk fel a jelenlegi elemzésünkhöz.

Ennyi autó jut 1 000 főre az országban

A következő ábrán regionális szinten vizsgáltuk meg, hogy hogyan néz ki az országunk autóállománya 1 000 főre vetítve. A legmagasabb érték a nyugat-dunántúli régióhoz tartozik, az 1 000 főre eső autók átlagos száma ott közel 464, a legkevesebb értéket pedig Észak- Alföld hozza, mindösszesen felkerekítve átlagosan 353 autóval. 

A fenti ábrán jól látható, hogy akkor szórás nincsen a régiók között. Azonban ezek átlagos értékek, így azokkal azért óvatosan kell bánni. Ha már egy olyan település van egy adott régióban, ahol 1 000 felett van az 1 000 főre eső személygépkocsik száma, az már nagyban tudja módosítani az átlagos régiós adatokat. Erre jó példa, hogy a legkevesebb értéket mutató település a Veszprém vármegyében található (Közép- Dunántúl) Szőc község, ott mindösszesen 191 autó jut 1 000 főre. Míg magában a régióban található Tüskevár településen ez az érték 2 529, ami egyúttal az országos legtöbb autóval rendelkező község. Ha ezeket átlagoljuk, akkor átlagosan 1 360-at kapunk, ami nagyban torzítja azt a tényt, hogy ebben a régióban található az ország legkevesebb autójával rendelkező település. 

Az elemzés fontos része a fenti diagram és térkép, de egy kutatás lényeges eleme az is, hogy megvizsgáljuk a körülményeket és megértsük a mögöttes tartalmakat egy-egy számadat esetén. Talán senkinek sem meglepő, hogy a nagyvárosokban, ahol a közlekedés fejlettebb, ott alacsonyabb az autóval rendelkező háztartások száma. Így a közép-magyarországi régió alacsony értéke a fővárosi vonzáskörzet és kiterjedt tömegközlekedési hálózattal magyarázható, azonban az észak- és dél-Alföldi régiók alacsony értékeit már nem lehet ennyire egyértelműen nagyvárosok fejlettségével magyarázni.

Ahogy azt egy korábbi cikkben megírtuk, ezek a régiók országosan nagyon rossz jövedelmi és deprivációs helyzetben vannak, de az alföldi régiók mellett a dél-dunántúli régió is a szegényebb térségek közzé sorolható, még ha látszólag autószámban nem is rosszak az értékei. Arról nem is beszélve, hogy a Dél-Dunántúl esetén ez a viszonylag nagynak számító érték 656 településre vonatkozik, ami az összes régió közül a legtöbb településszámnak felel meg, és ebből következik, hogy a lakosok száma is magasabb.

Munkanélküliség, aluliskolázottság és közlekedés kapcsolata

A KSH adati szerint ezek a régiók a munkanélküliség szerint sincsenek jó helyzetben, ami azért releváns a jelen cikkünkben, mert ezek alapján a különböző tényezők alapján elmondható, hogy a régióban lévő leszakadó településeket sújtó szegénység többek között magyarázható azzal, is, hogy az ott élő emberek a hiányos vagy az egyáltalán nem létező közlekedés miatt nem tudnak eljárni dolgozni. Ezeken a településeken a munkalehetőségek száma elhanyagolható, viszont autó hiányában a több kilométer távolságra lévő településekre nem tudnak bejárni. Nézzük meg a munkanélküliség arányát regionális szinten.

A Tér és Társadalom folyóirat 2021-ben megjelent 2.számában található tanulmányban részletes elemzés olvasható Magyarország közlekedés hálózatáról egászen az 1970-es évektől 2021-ig. Arra jutnak a szerzők, hogy

a magyarországi vidéki közlekedés jelenleg komoly problémákkal küzd, ami kedvezőtlen hatást gyakorol a helyi lakosság életszínvonalára és a munkanélküliségre.

A közösségi közlekedés, különösen a vasúti hálózat, már a XX. század közepétől visszaszorulóban van. A legtöbb mellékvonalon megszűnt a vasúti közlekedés, és a helyükre autóbuszokat állítottak, ám ezek a megoldások nem tudják teljesen pótolni a kiesett infrastruktúrát, különösen a ritkán lakott településeken. A fejlesztések ellenére a vidéki közlekedés átfogó helyzete továbbra is elmarad az országos igényektől, ami az elérhetőség és a mobilitás csökkenéséhez vezet. A közlekedési lehetőségek hiánya jelentősen hozzájárul a vidéki térségek magasabb munkanélküliségi rátájához, hiszen a helyiek sok esetben nem tudnak eljutni a munkahelyekre, különösen, ha nincs autójuk.

Ezen térségekben az alacsony iskolázottság szintén súlyosbítja a helyzetet, mivel az oktatási intézmények gyakran távol vannak, és a közlekedés akadályozottsága korlátozza az iskolai részvételt. Erre mutat rá a következő a KSH adatai alapján elkészített ábra is, ami jól vizualazálja a helyzetet. 

Elmondható az iskolai végzettségek esetén, hogy a kisebb vidéki településekben jóval nagyobb az aránya az alacsonyabb iskolai végzettségű embereknek. Nem meglepő módon községek, nagyközségek esetén a legnagyobb közel 43% a 8 általános vagy alacsonyabb végzettséggel rendelkezők aránya. A helyzetet tovább súlyosbítja az autóval való ellátottság alacsony szintje. A súlyos anyagi depriváció vizsgálatai szerint a magyar háztartások jelentős részének nincs gépjárműve, ami a közlekedésre való ráutaltságot növeli, különösen vidéken. Ennek következtében a közösségi közlekedés gyengeségei még nagyobb nehézségeket okoznak ezeknek a háztartásoknak, akik így még inkább elszigetelődnek a munka- és oktatási lehetőségektől.

EZ IS ÉRDEKELHET

Néhány luxustelepülésen összpontosul az ország vagyona: tömegek nyomorognak a falvakban

Az idei évben is részletesen elemeztük a magyarországi települések közötti jövedelmi különbségeket.

Ahogy azt tavaly is megírtuk a vidéki közlekedés Magyarországon, különösen a vasút és buszjáratok esetében, nagyon rossz állapotban van, és számos leszakadó térséget érintenek ezek a problémák. Sok településen naponta csak kétszer jár vonat vagy busz, míg egyes falvakban hetente egyszer közlekednek ezek a járművek, vagy egyáltalán nincs vasút. 2023 nyarán a MÁV bejelentette, hogy tíz vasúti pályát lezár a jármű- és személyzethiány miatt, különösen Dél-Dunántúlon és az Alföldön, ahol a legnagyobb a munkanélküliség és az aluliskolázottság aránya. Ez tovább rontja a közlekedési lehetőségeket, és elzárja ezeket a településeket a gazdasági és oktatási lehetőségektől​.

A buszközlekedés sem jelent sokkal jobb alternatívát, mivel a menetrendek gyakran nem igazodnak az átlagos munkarendhez. Például a Dél-Dunántúlon található Kisasszonyfán, a legközelebbi iskola 3,9 km-re van, de naponta csak két busz jár oda-vissza. Ráadásul, mivel az autóval rendelkezők aránya alacsony, a közlekedési nehézségek megoldása szinte lehetetlen autó nélkül. Az ilyen helyzetben lévő településeken sok háztartás régi, rossz állapotú gépjárműveket használ, amelyek karbantartása nehézségekbe ütközik, így nemcsak a közlekedési, hanem a környezetvédelmi és gazdasági problémák is súlyosbodnak.