Olyan államadósság-krízis jöhet, amilyenre rég volt példa Magyarországon: minden egy irányba mutat

Utoljára 2023-ban csökkent Magyarországon a GDP-arányos adósságráta, amikor 74,1%-ról 73,2%-ra mérséklődött. Azóta azonban a mutató stagnált vagy emelkedett. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint 2025 végén 74,6% körül alakulhatott az adósságráta, ami azt jelenti, hogy zsinórban második éve emelkedik a GDP-arányos államadósság.

A koronavírus-járvány óta nem sikerült visszaterelni az eladósodottsági mutatót a korábbi csökkenő pályára. A világjárvány miatt egy év alatt 65%-ról 78,7%-ra ugrott az adósságráta, és azóta alig tudott csökkenni, annak ellenére, hogy az Alaptörvény előírja a folyamatos csökkenést, amíg az adósság a GDP 60%-a felett van.

A kedvezőtlen trend két fő oka a tartósan alacsony GDP-növekedés és a költségvetési fegyelem hiánya. A gazdaság utoljára 2022-ben tudott érdemben bővülni, azóta gyakorlatilag stagnál. Közben a költségvetés hiánya a járvány idején a GDP több mint 7%-ára ugrott, és azóta sem sikerült jelentősen csökkenteni. 2025-re és 2026-ra is 5%-os deficittel számol a kormány.

A 2026-os kilátások sem biztatóak. Elemzések szerint a GDP 93 200-94 100 milliárd forintra emelkedhet, míg a nominális adósság 70 100-71 200 milliárd forint között alakulhat. A különböző forgatókönyvek közül mindössze egy mutat stagnálást az adósságrátában, a többi esetben folytatódna az emelkedés. A legrosszabb esetben akár 76% fölé is kúszhat a mutató.

A csökkenő adósságpályához erőteljesebb növekedés és/vagy nagyobb költségvetési fegyelem lenne szükséges. Az uniós forrásokhoz való hozzáférés javíthatna a helyzeten, de költségvetési kiigazításra az áprilisi választásokig nincs reális esély. A választások után azonban valószínűleg szükség lesz fegyelmezettebb költségvetési politikára.

Az adósságráta emelkedése a hitelminősítők szempontjából is kockázatos. Decemberben a Fitch Ratings rontotta stabilról negatívra a magyar besorolás kilátását, kiemelve, hogy a 73,5%-os magyar adósságráta lényegesen magasabb, mint a hasonló besorolású országok 61,5%-os mediánja. Mindhárom nagy hitelminősítő figyelmeztetett, hogy az adósság emelkedő pályája negatív kockázatot jelent a besorolás szempontjából.

A hitelminősítők legközelebb az áprilisi választások után vizsgálják a magyar adósbesorolást. Az S&P döntése lehet a legfontosabb, mivel náluk mindössze egy fokozattal vagyunk a befektetésre nem ajánlott kategória felett, negatív kilátással. Egy esetleges leminősítésnek fájdalmas piaci következményei lehetnének, elsősorban a kötvényhozamok emelkedésében és a forint gyengülésében.