Itt a pillanat, amire mindenki várt: mit lép most az MNB?

A januári inflációs statisztika hagyományosan kiemelt figyelmet kap, mivel az év eleji átárazások nagymértékben meghatározzák az egész éves inflációs pályát. Az idei év abból a szempontból is különleges, hogy a kormány több ponton beavatkozott az árképzésbe: a Nemzetgazdasági Minisztérium megállapodást kötött a bankokkal, biztosítókkal, telekommunikációs vállalatokkal és gyógyszergyártókkal az áremelések 2026 közepéig tartó befagyasztásáról. Emellett elhalasztották az üzemanyagok jövedékiadó-emelését, és február végéig meghosszabbították az árrésstopokat.- számolt be a Portfolio.

Mindezek miatt az év eleji átárazások mértéke várhatóan elmaradt a szokásostól, ami visszanyomhatja az inflációt a 3 százalékos szint alá. Hasonló helyzet legutóbb 2021 januárjában fordult elő. A megkérdezett piaci elemzők ennél is nagyobb visszaesést várnak: előrejelzéseik átlaga 2,3 százalékos éves infláció, ami 2020 májusa óta a legalacsonyabb érték lenne. A prognózisok 2,1 és 2,5 százalék között szóródnak.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint elsősorban a háztartási energia és az üzemanyagok árai fékezték az inflációt, amelyek együttesen mintegy 0,20–0,25 százalékponttal mérsékelhették a havi áremelkedés ütemét. A szakértő januárra mindössze 0,2 százalékos havi inflációval számol, ami a tavalyi magas bázissal párosulva jelentős éves visszaesést eredményezhet.

Isépy Tamás, a Századvég Konjunktúrakutató elemzője rámutatott, hogy a forint elmúlt hónapokban tapasztalt erősödése és a globális élelmiszerárak csökkenése kedvezően hatott a dezinflációs folyamatokra. Ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az árfolyam erősödésének hatása késleltetve gyűrűzik be a fogyasztói árakba. Jobbágy Sándor, a Concorde elemzője hozzátette: az erős bázishatás miatt még viszonylag magasabb havi átárazódás mellett is 3 százalék alatt maradhat az éves infláció.

Az inflációs adatot a Monetáris Tanács tagjai is kiemelt figyelemmel kísérik, mivel a jegybank decembertől adatvezérelt működésre állt át. Ez a stratégiaváltás azt jelenti, hogy a korábbi, tartósan magas kamatszint fenntartása helyett havonta értékelik az aktuális gazdasági mutatókat. A 3 százalék alatti infláció az árrésstopokkal kapcsolatos bizonytalanságok ellenére is zöld utat adhat a jelenlegi, 6,5 százalékos alapkamat csökkentésének.

A következő kamatdöntő ülés február 24-én lesz. Ha akkor a döntéshozók még kivárnak, a szakértők szerint legkésőbb márciusban, az új inflációs jelentés publikálásakor megkezdődhet a monetáris lazítás.

Jobbágy Sándor szerint az MNB elsősorban a piaci szolgáltatások áralakulását figyeli majd, mivel decemberben éppen ez a tétel okozott negatív meglepetést. Amennyiben ezen a területen is kedvezőbb számok érkeznek, erősödhetnek azok a várakozások, amelyek már az első negyedévben kamatcsökkentéssel számolnak.

Virovácz Péter hangsúlyozta, hogy a jegybank legutóbbi előrejelzése 2,2 százalékos januári inflációval számolt, ami szerinte megnyithatja az utat a februári kamatcsökkentés előtt.

Balog-Béki Márta, az MBH Bank elemzője szerint a januári adat döntő lehet abban, hogy a jegybank már februárban megkezdi-e a kamatcsökkentési ciklust, vagy csak márciusban lép. Varga Zoltán, az Equilor elemzője arra figyelmeztetett, hogy az inflációs adat jelentős árfolyam-ingadozásokat válthat ki a forint piacán.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője ugyanakkor óvatosságra intett. Úgy véli, a jegybanknak nemcsak a januári adatot kellene megvárnia a döntés előtt, hanem az előretekintő kockázati tényezőket is alaposan mérlegelnie kell.