Kellemetlen igazság derült ki a magyar állam adóbevételeiről: ez áll a háttérben

Összességében a 39 546 milliárd forintos bevételi főösszegből közel 20 000 milliárd forint származhat adóbevételekből 2026-ban, ez a bevételek 51%-a.

A teljes adóbevételen belül a fogyasztási típusú adók – elsősorban az ÁFA és a jövedéki adók – aránya meghaladja az 55 százalékot, ami jól mutatja a magyar adórendszer fogyasztásközpontú jellegét. Miközben a vállalkozások hozzájárulása - arányaiban továbbra is alacsony marad (a teljes adóbevétel alig 10 %-a) – derül ki a Niveus elemzéséből.

Továbbra is az ÁFA a legnagyobb bevételi forrás

A számítások szerint a 2026-ra elfogadott költségvetés szerint a legjelentősebb adóbevétel továbbra is az általános forgalmi adóból származik: az állam mintegy 8 793 milliárd forint ÁFA-bevétellel számol.

A második legnagyobb tételt a személyi jövedelemadó jelenti, közel 4 837 milliárd forinttal, amely a lakosság által teljesített, összességében 5 264 milliárd forintos befizetések meghatározó részét adja. A harmadik a jövedéki adó, amelyből a költségvetés 1 796 milliárd forintot remél.

A vállalkozások hozzájárulása továbbra is alacsony

Ezzel szemben a vállalkozásoktól származó, adójellegű bevételek összege mintegy 2 192 milliárd forint, amely nem sokkal haladja meg a jövedéki adóból származó bevételt. Ezen belül a legnagyobb tétel a társasági adó, 1 258 milliárd forinttal, amelyet a kiskereskedelmi adó és a kisvállalati adó (KIVA) követ, egyenként közel 300 milliárd forintos nagyságrendben.

A vállalkozások által befizetett adók aránya a teljes költségvetési bevételhez képest kevesebb, mint 6 százalék, ami elsősorban az alacsony társasági adókulcsnak, valamint a vállalkozások számára elérhető kedvező adózási konstrukcióknak köszönhető

 – emelte ki Bagdi Lajos, a Niveus partnere.

Nemzetközi kitekintés

Nemzetközi összehasonlításban Magyarországon az ÁFA szerepe kiemelkedően magas az adónemeken belül, ami a fogyasztási típusú adóztatásra épülő gazdaságpolitika eredménye. Írországban például szintén jelentős a fogyasztási adók súlya, ugyanakkor ott a személyi jövedelemadó és a társasági adó nagyobb arányt képvisel az állami bevételek között. Németországban pedig a szociális hozzájárulások szerepe különösen meghatározó.

A közép-kelet-európai régióban Lengyelország adóbevételeinek GDP-arányos szintje magasabb Magyarországénál, ami részben a szigorúbb adóbeszedési struktúrának, részben a munkát terhelő adók nagyobb mértékének köszönhető. Szlovákia és Csehország szintén az EU-átlag alatt helyezkedik el, ugyanakkor az egyes adónemek közötti megoszlás országonként eltérő képet mutat.