Bevezethetik végre az eurót Magyarországon? Ezt jelzik a számok és a szakértői elemzés

Január 1-jén Bulgáriában bevezették az eurót, így a Cashtag legújabb adásában most azt jártuk körbe, hogy milyen előnyei és milyen hátrányai lennének annak, ha Magyarországon bevezetnék az eurót.

Madár István, a Portfolio elemzője elmondta, hogy az euróbevezetés előnyei közé tartozik hagyományosan az, hogy az átváltási költségek az emberek és a vállalatok számára is eltűnnének. A közös pénz használatával nem lenne szükség az egyes devizák átváltogatására, ami költségcsökkenést jelent sok ember számára. A másik fontos dolognak nevezte, hogy nemzetgazdasági szinten azzal, hogy nincs árfolyamkockázat, általánosságban a kamatszint csökkenni tud, és ez a kisebb kamat olcsóbb finanszírozást jelent akár a hiteleknél is, valamint általában olcsóbban tud működni ilyen szempontból a gazdaság. Ezen kívül az árak összehasonlíthatósága is könnyebbé válik, ez pedig lehetővé teszi azt, hogy akár a verseny is élesedjen, illetve mindenki könnyebben tudjon azzal kalkulálni, hogy egy külső piacon milyen feltételek várnak rá.

Az elemző kitért arra is, hogy a klasszikus érvek mellett az utóbbi években felerősödött az az érv is, hogy az euró bevezetése a gazdaságpolitika számára egyfajta fegyelmező erővel bír, és kevésbé tud hosszú távon fenntarthatatlan gazdaságpolitikát folytatni. Ugyanakkor, mint mondta, ezzel kapcsolatos a hátránya is, amit leggyakrabban emlegetnek az euróbevezetésnél, nevezetesen, hogy eltűnik az önálló monetáris politika, tehát a jegybank tulajdonképpen átveszi az Európai Központi Bank kamatszintjét. Emellett mivel nincs forint, ezért az euró árfolyam lesz az irányadó, nincs lehetőség az árfolyam leértékelésére, kamatemelésre, kamatcsökkentésre, hanem el kell fogadni azt a közös monetáris politikát, amit az Európai Központi Bank képvisel.

Illetve fölmerül az a kérdés, hogy tud-e a gazdaságpolitika olyan hibákat elkövetni, amelyek a forint leértékelődésével kezelhetők lennének legalább részben. Ha azt gondoljuk, hogy ilyen típusú hibából, kockázatból kevés van, akkor sokkal inkább megéri az euróövezethez csatlakozni

– mutatott rá az elemző.

Kik jártak jól és kik rosszul az euró bevezetésével?

Madár István szerint ha az elmúlt néhány évtized tapasztalataiból indulunk ki, akkor azt látjuk, hogy nagyon vegyes a kép e tekintetben. Van olyan ország, amelyik úgy tűnik, nem járt rosszul azzal, hogy kimaradt az euróövezetből, de van olyan is, amelyik valószínűleg rosszul járt azzal, és az euróövezeten belül is találunk sikeres és kevésbé sikeres országokat.

Görögország a nagy európai adósságválság idején hatalmas károkat szenvedett el, de azért azt látni kell, hogy ennek alapvetően nem az euró volt az oka, hanem az, hogy a görög gazdaságpolitika elképesztően fegyelmezetlen volt, óriási hibákat követtek el

– hívta fel a figyelmet az elemző. Hozzátette, hogy nagy tanulság az, hogy amikor valaki belép az euróövezetbe, akkor sokkal fegyelmezettebb gazdaságpolitikát kell folytatnia: nem szabad hibáznia annyit, mert jobban megbüntetheti az euróövezet kötöttsége.

Ezeknek a feltételeknek kell teljesülniük

Kitértünk arra is, hogy milyen feltételeknek kell teljesülniük ahhoz, hogy egy ország csatlakozhasson az euróövezethez. Madár István elmondta, hogy vannak a jól ismert intézményi előírt feltételek, ezt maastrichti kritériumnak hívja a köznyelv. Néhány intézményi tényező mellett ide tartozik az, hogy legyen kellően alacsony az államadósság, legyen alacsony a költségvetési hiány, alakuljon ki egy alacsony kamatszint az államadósság, az állampapírok tekintetében, legyen alacsony az infláció, és mutasson valamiféle árfolyamstabilitást az ország.

Az elemző kiemelte, hogy az elmúlt másfél-két évtizedben az ország nagyon eltérően viselkedett azzal kapcsolatban, hogy mennyire tudja ezeket a feltételeket teljesíteni. Mint mondta, most sajnos nem vagyunk közel ahhoz, hogy ezeket teljesítsük, mivel nagyon magasak a kamatok, magas az infláció és nagyon magas a költségvetési hiány.

Jelen pillanatban nagyon messze vagyunk az euróövezeti csatlakozástól, de ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne erre kitűzni egy programot

– jegyezte meg az elemző.

Madár István arról is beszélt, hogy az euró bevezetéséhez legközelebb 2010-es évek második felében állt Magyarország, amikor elfogadható volt a költségvetés hiánya és csökkent az államadósság. Emellett az egész világon, így Magyarországon is nagyon alacsony volt az infláció és a kamatszint is ennek megfelelő volt, ez pedig egy olyan közeget teremtett, ahol gyakorlatilag szinte teljesítettük a maastrichti kritériumrendszert. Szerinte ha a 2010-es évek elején, közepén lett volna egy erős elszánás, akkor a 2010-es évek végére be tudtuk volna vezetni az eurót, de erre nem volt megfelelő gazdaságpolitikai akarat.