Kivédhetetlen lehet az összeomlás, a történelem eddigi legnagyobb válsága közeleg

Stumpf-Biró Balázs összeomlás-kutatóval a modern civilizációt fenyegető krízisekről beszélgettünk, vagyis az egymást erősítő gazdasági, energetikai, ökológiai és társadalmi válságokról. Az összeomlás-kutató szerint nem hirtelen katasztrófa várható, hanem fokozatos életminőség-romlás, növekvő bizonytalanság és egyre törékenyebb rendszerek, amelyeket a végtelen növekedésre épülő kapitalizmus logikája súlyosbít.

A kutató szerint a hangsúly azon van, hogy az emberi rendszerek valószínűleg előbb omlanak össze pszichés és társadalmi okokból, mintsem hogy a természeti rendszerek végleg összeomlanának. Stumpf-Biró szerint a „mélyalkalmazkodás” nem megoldást vagy megváltást ígér, hanem mentális és érzelmi felkészülést a várható változásokra, hogy kevesebb pánik és káosz alakuljon ki. A teljes interjút az alábbi kiajánlóba kattintva olvasható el.

EZ IS ÉRDEKELHET

Stumpf-Biró Balázs: mai életünk fenntarthatatlan, ha így megy tovább, a COVID idejének sokszorosára állhat le a világ

"Hogy érdemben lassítsuk a jelenlegi folyamatokat, nem a koronavírus-járvány idején tapasztalt leállásra lenne szükség, hanem annak többszörösére, ráadásul folyamatosan."

Budapest prémium szállodapiaca egyszerre küzd az Airbnb árnyomásával, a prémium vendégkör lassú érkezésével és azzal a paradoxonnal, hogy miközben sorra nyílnak a luxusszállodák, a város továbbra is tipikusan háromnapos desztináció maradt. A témával kapcsolatban a Pénzcentrumnak Lakézi András, a Hotel Clark Budapest és a Leon Hotel & Lounge general managere beszélt arról, hogy szerinte a piacot ma már nemcsak a last minute foglalások és az árverseny formálja, hanem a nagy volumenű események is, amelyek átmenetileg képesek feljebb tolni a keresletet és a költési szintet.

Arról is volt szó, hogy a prémium szegmens valódi növekedése a kiegyensúlyozottabb Airbnb-szabályozáson, a reptéri kapcsolatok bővítésén, a luxusretail megjelenésén és a professzionális konferenciapiac megerősítésén múlik. A siker kulcsa ugyanakkor nem pusztán az infrastruktúra, hanem a vendégélmény újradefiniálása: a személyre szabott figyelem és a hitelesség ma döntő tényező. Lakézi szerint Budapest nem hosszabb tartózkodásra, hanem visszatérésre kell hogy ösztönözzön. Interjúnk a szakemberrel itt olvasható:

EZ IS ÉRDEKELHET

Kimondta a budai luxushotel igazgatója: A vendéglátás régi működési modellje fenntarthatatlanná vált

Budapest turizmusa egyszerre küzd az Airbnb árnyomásával, a prémium vendégkör lassú érkezésével.

A héten írtunk arról is, hogy 2025-ben melyek voltak a legveszélyesebb települések Magyarországon. Cikkünkból kiderült, hogy Heves megyében regisztrálták a legtöbb bűncselekményt 100 ezer lakosra vetítve, szorosan mögötte Nógrád és Budapest végzett. Az adatok alapján a bűnözés növekedését elsősorban a vagyon elleni cselekmények – lopások, csalások – hajtották, miközben az erőszakos bűncselekmények száma országosan viszonylag stabil maradt.

Megyei szinten Hajdú-Bihar, Zala és Békés számított a legbiztonságosabbnak, ahol nagyjából feleannyi rendőrségi eset jutott egy lakosra, mint a legrosszabb helyzetű térségekben. Járási bontásban még nagyobb különbségek látszanak: a Jászapáti, Bátonyterenyei és Ózdi járás messze az élmezőnyben végzett, míg a Mórahalmi és Gyomaendrődi járás az ország legnyugodtabb vidékei közé tartozott. Bővebben a kiajánlóba kattintva olvashatsz a témáról:

EZ IS ÉRDEKELHET

Friss bűntérkép: ezek a legveszélyesebb települések ma Magyarországon – a te lakhelyed is rajta van?

Tippeljetek, 2025-ben hol volt a legveszélyesebb élni Magyarországon: Budapesten, Heves megyében vagy Jászapáti környékén? A HelloVidék most utánajárt,

A kiskereskedelmi szektor 2025–2026-ban a túlélés és az alkalmazkodás határán egyensúlyoz. Kozák Tamás szerint az ágazat eredményessége gyakorlatilag nullára csökkent, a beruházások visszaestek, a szabályozási környezet pedig kiszámíthatatlan, ami már nemcsak átmeneti alkalmazkodást, hanem üzleti modellváltást is kiválthat.

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkárával még a kiskereskedelmi piac várakozásairól, az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó tovagyűrűző hatásairól, illetve arról is beszélgettünk, hogy a jelenlegi piaci struktúrák mennyire kedveznek a keletről érkező hard diszkontoknak, mint például a hazánkban Basket Plus néven nemrég első egységét megnyitó orosz MERE diszkontláncnak. Az interjú itt olvasható:

EZ IS ÉRDEKELHET

OKSZ: Elképzelhető, hogy kiskereskedelmi láncok kivonulnak Magyarországról

Az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkárával a kiskereskedelmi piac 2026-os várakozásairól, az árrésstop és a kiskereskedelmi különadó tovagyűrűző hatásairól beszélgettünk.

A legfrissebb adatok szerint a hazai bérek és a nyugdíjak közötti különbség történelmi léptékben magas, és az elmúlt években látványosan kitágult az olló. Ennek oka, hogy miközben a nettó átlagkeresetek dinamikusan emelkedtek, a nyugdíjak jobbára csak az inflációt követték, ezt már a 13. és (idén egyheti) 14. havi ellátás, illetve az egyéb egyszeri kifizetések sem tudják kompenzálni. A témában szakértőket is kérdeztünk, akik szerint amennyiben nem változtatnak a rendszeren, a jövőben is folytatódni fog a nyugdíjasok folyamatos leszakadása. Cikkünket ide kattintva tudod elolvasni.

Miközben Terézváros teljesen betiltotta az Airbnb‑zést, és a kerület azóta sűrű ellenőrzésekkel próbálja betartatni a rendeletet, a szomszédos Erzsébetvárosban továbbra is engedélyezett a rövid távú lakáskiadás. Sokan élnek is vele, ám a gyakorlat egyre több buktatót rejt: a kulcsszéfek feltörése, a kódok kiszivárgása és a lakások önkényes elfoglalása mára mindennapos kockázattá vált a belvárosban. 

A rendőrség sokszor csak kikísérni tudja őket, mivel rongálás vagy lopás hiányában az ügy legfeljebb magánlaksértésnek minősül. A tulajdonosok szerint a hagyományos kulcsszéfek és zárak könnyen kijátszhatók, a kódok pedig gyorsan kiszivárognak. A szakértők úgy látják, 2026-ban már csak modern, digitális okoszárakkal lehet érdemben csökkenteni a visszaélések kockázatát. Cikkünk a témában itt olvasható:

EZ IS ÉRDEKELHET

Új Airbnb‑botrány Budapesten: idegenek foglalják el a lakásokat, a rendőrség tehetetlen

A kulcsszéfek feltörése, a kódok kiszivárgása és a lakások önkényes elfoglalása mára mindennapos kockázattá vált a belvárosban.

A Doomsday Clock 2026-ban története során először került mindössze 85 másodpercre az éjféltől, jelezve, hogy az emberiség soha nem állt még ilyen közel a globális katasztrófához. A legnagyobb veszélyt a nukleáris fegyverkezés gyorsulása, a klímaválság, a mesterséges intelligencia kontrollálatlan terjedése és a biológiai fenyegetések jelentik, miközben a nemzetközi együttműködés gyengül, és a nagyhatalmak közötti bizalom csökken. A szakértők szerint a felforgató technológiák, az információs tér szétesése és a nacionalista politikai irányzatok tovább súlyosbítják a helyzetet.

A megoldás a nemzetközi együttműködés, a nukleáris fegyverek korlátozása, az AI és biológiai kockázatok szabályozása, valamint a klímavédelmi intézkedések gyors bevezetése lenne. A tudósok hangsúlyozzák, hogy bár a helyzet rendkívül veszélyes, még van lehetőség a cselekvésre, ha a világ vezetői sürgősen és határozottan lépnek. A témáról bővebben ebben a cikkünkben írtunk.