Közeledik az MNB kulcsfontosságú lépése: a piac azonban továbbra is kivár

A piacot némileg meglepte a Magyar Nemzeti Bank új kommunikációs megközelítése, amely szerint a Monetáris Tanács ezentúl az aktuális adatok és kilátások függvényében, ülésről ülésre hozza meg döntéseit. A szakértők többsége ezt úgy értelmezi, hogy a jegybank résnyire nyitotta az ajtót a kamatcsökkentés előtt, ugyanakkor az elmúlt hónap fejleményei alapján minimális esélyt látnak a keddi kamatvágásra.

A decemberi inflációs adatok vegyes képet mutatnak: az éves drágulási ütem 3,3 százalékra, a maginfláció pedig 3,8 százalékra mérséklődött, ugyanakkor a piaci szolgáltatások körében tapasztalt, vártnál erősebb átárazások aggodalomra adnak okot. További bizonytalanságot jelent, hogy a statisztikákban még mindig érezhető az árrés-stopok és az önkéntes árkorlátozások mintegy 1–1,5 százalékpontos torzító hatása.

A Portfolio megkeresésére nyilatkozó valamennyi elemző egyetértett abban, hogy a keddi ülésen változatlan marad az alapkamat szintje. "Bár érik már a kamatcsökkentés, de az idei első kamatdöntő ülésen egyelőre a 6,50 százalékon álló alapkamat tartását várjuk" – fogalmazott Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Központjának vezetője. Hozzátette: a nemzetközi piacok megnyugvása erősítette a forintot, ami növeli ugyan a jegybank mozgásterét, de a kamatvágás további halogatása akár túlzott devizaerősödést is okozhat.

A kommunikációban nem várható jelentős fordulat a decemberi üléshez képest, elsősorban az inflációs folyamatok értékelése kerülhet előtérbe – jelezte Varga Zoltán, az Equilor elemzője. Kiss Péter, az Amundi befektetési igazgatója kiemelte, hogy a február elején publikálandó januári inflációs adat lesz a vízválasztó: kedvező átárazások esetén már februárban megkezdődhet az óvatos lazítás, ellenkező esetben a márciusi adatok megvárása tűnik valószínűnek.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a decemberi inflációs statisztika gyorsan elvágta a januári kamatvágás lehetőségét. Emlékeztetett rá, hogy a jegybank előzetesen kiemelten fontosnak nevezte a szolgáltatások inflációját, márpedig ezen a területen kellemetlen meglepetés érte a döntéshozókat.

Trippon Mariann, a CIB Bank elemzője biztonságosabbnak tartaná, ha a Monetáris Tanács csak márciusban, az új Inflációs jelentéssel egyidejűleg, már az év eleji átárazások teljes ismeretében mérlegelné a kamatcsökkentést. "A jegybank által kiemelten figyelt lakossági inflációs várakozások sem tudtak meggyőzően csökkenni, ami megint csak a kivárás irányába mutat" – tette hozzá Becsey Zsolt, az UniCredit Bank elemzője.

A szakértők konszenzusa szerint idén két-három, egyenként 25 bázispontos kamatvágásra nyílhat lehetőség, így jövőre akár 5 százalék közelébe is süllyedhet az irányadó ráta. Árokszállási Zoltán forgatókönyve szerint márciusi kezdés után júniusban következhet újabb lazítás, majd átmeneti szünet jöhet, mivel az év második felében az infláció ismét enyhe emelkedésnek indulhat.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője felhívta a figyelmet arra, hogy az év eleji dezinfláció látványossága elsősorban a maginflációtól független tényezőknek és a kedvező bázishatásnak lesz köszönhető. Isépy Tamás, a Századvég Gazdaságkutató szakértője csak az év második felében lát érdemi esélyt lazításra, tekintettel az árrésszabályozások esetleges kivezetésének inflációs kockázataira.

"A februári kamatvágás szinte biztosnak tűnik, hacsak nem látunk valamilyen évszázados meglepetést a januári inflációs adatban" – vélekedett optimistábban Virovácz Péter, aki márciusra már a második csökkentést is valószínűsíti.

A forint stabilitása kulcskérdés marad a monetáris politika alakításában. A tavalyi év kiemelkedő forintteljesítményében jelentős szerepe volt a magas kamatszintnek, így egy esetleges lazítás árfolyamhatásait különös figyelemmel kell vizsgálni. Árokszállási Zoltán szerint egy 6 százalékos alapkamat még mindig a legvonzóbb lenne a régióban, így a forint relatív pozíciója érdemben nem romlana.

A választások közeledése és a költségvetési kockázatok miatt fokozódó piaci volatilitás közepette az árfolyam alakulása továbbra is meghatározó lesz – emelte ki Nyeste Orsolya. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő szakértője rámutatott, hogy a decemberi tapasztalatok alapján a forintárfolyam érzékenyen reagál a jegybanki kommunikáció változásaira, ami a stabilitás törékenységére utal.

Az elemzői várakozások szerint a forint az elkövetkező hónapokban várhatóan nem gyengül 400 fölé az euróval szemben. Kellően óvatos monetáris politikával a jegybank úgy csökkentheti a kamatokat, hogy közben megőrzi a deviza stabilitását, és az árfolyamot a 380–400 forint közötti sávban tartja.