Így indokolta az alapkamat szintjét a jegybank elnöke: 2026-ról is szólt már Varga Mihály

Mint a Pénzcentrum is beszámolt róla, a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa változatlanul, 6,5 százalékon tartotta a jegybanki alapkamatot. A mostani kamatdöntés összhangban volt a piaci várakozásokkal, az elemzők egyöntetűen az alapkamat változatlanul hagyására számítottak - ezt mondta a kamatdöntő ülés után Varga Mihály jegybankelnök. A Magyar Nemzeti Bank fenntartja elkötelezettségét az árstabilitási cél elérése mellett, ugyanakkor a jelenlegi bizonytalan környezet továbbra is szigorú monetáris kondíciókat és türelmes, fokozatos megközelítést tesz szükségessé.

A jegybank kommunikációjában hangsúlyosan megjelent az év eleji átárazások figyelemmel kísérése, valamint a pénzügyi piaci stabilitás kiemelt szerepe. A Monetáris Tanács közleménye szerint folyamatosan értékelik a beérkező adatokat és az inflációs pályát befolyásoló tényezőket, különös tekintettel az év eleji áremelésekre és a pénzügyi piacok stabilitására. A megfogalmazás óvatos nyitásként értelmezhető egy későbbi, feltételes kamatcsökkentési ciklus irányába.

EZ IS ÉRDEKELHET

Megszületett az év utolsó kamatdöntése: így határozott az MNB

A döntés megfelelt a piaci várakozásoknak, a hangsúly most az inflációs előrejelzésen és a jegybank üzenetein van.

Továbbra is bizonytalan az árréskorlátozás inflációra gyakorolt hatása. Varga Mihály szerint minél hosszabb ideig marad érvényben az intézkedés, annál inkább alkalmazkodnak hozzá a piaci szereplők, és erősödhet a keresztárazás jelensége. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen végzett vállalati felmérés azt mutatja, hogy a kereskedő cégek eltérő stratégiákat követnek az árrésstop kezelésében.

Az elnök kiemelte, hogy a Monetáris Tanács jövőbeli kommunikációjában nagyobb hangsúlyt kap az adatvezérelt megközelítés: minden ülésen külön mérlegelik majd a kamatszintet, a beérkező makrogazdasági adatok és inflációs kilátások függvényében.

A frissen publikált előrejelzés szerint a magyar gazdaság 2025-ben mindössze 0,5 százalékkal bővülhet. Ezt 2026-ban 2,4 százalékos, 2027-ben pedig 3,1 százalékos növekedés követheti, ami némi elmaradást jelent a szeptemberi prognózishoz képest. Az inflációs pálya ugyanakkor kedvezőbben alakulhat: az idei év egészére 4,4 százalékos átlagos inflációt jelez előre a jegybank, 2026-ra 3,2 százalékos, 2027-re pedig 3,3 százalékos pénzromlási ütemmel számol.

A kedvezőbb inflációs kilátásokhoz hozzájárul a forint mintegy 7 százalékos felértékelődése, amely a beszerzési árakban is érezteti hatását. Ugyanakkor az inflációs várakozások továbbra is magas szinten ragadtak, ami óvatosságra inti a monetáris politika alakítóit, és indokolja a szigorúbb kondíciók fenntartását.

A munkaerőpiaci feszesség enyhülésének jelei látszanak: a versenyszektor béremelkedésének üteme lassul, miközben a foglalkoztatottság kis mértékben csökkenhet. Az MNB előrejelzése szerint az infláció 2026 elején átmenetileg a célérték alá süllyedhet, ezt követően azonban ismét a toleranciasáv felső széle felé mozdulhat el. A 3 százalékos inflációs cél tartós teljesülését 2027 második felére várja a jegybank.

címlapkép: MTI/Kovács Attila