Meglepő döntést hozott az Alkotmánybíróság: nem fog kiderülni, mennyit kaptak a bankok az MNB-től

A 2021-ben elindított Zöld Otthon Program a Növekedési Hitelprogram egyik elemeként működött, deklarált célja pedig a fenntarthatósági szempontok erősítése volt a hazai lakáspiacon. A konstrukció lényege az volt, hogy 2021 őszétől 2022 nyaráig a jegybank nulla százalékos kamatozású refinanszírozást biztosított a kereskedelmi bankoknak, amelyek ezt legfeljebb 2,5 százalékos kamattal adhatták tovább új építésű ingatlanok vásárlóinak - számolt be róla a Portfolio.

Az ügy előzménye, hogy egy anonimitást kérő sajtóorgánum adatigénylést nyújtott be az MNB-hez, amelyben azt kérdezte, az egyes pénzintézetek konkrétan mekkora összegeket hívtak le a programból. A jegybank megtagadta az adatok kiadását, és ezt az álláspontot a bíróságok is osztották, amikor ítéletüket a banktitokra vonatkozó szabályozásra alapozták.

A médiacég ezt követően alkotmányjogi panaszt terjesztett elő. Arra hivatkozott, hogy a kért információk elengedhetetlenek a közpénzek szabályos és átlátható felhasználásának ellenőrzéséhez. Érvelése központi eleme az volt, hogy a banktitok korlátlan és feltétel nélküli alkalmazása összeegyeztethetetlen az Alaptörvény előírásaival.

Az Alkotmánybíróság többsége elutasította a panaszos érvelését. A határozat indokolása szerint a programban érintett pénzintézetek azonosítása, valamint a részükre folyósított összegek nyilvánosságra hozatala aláásná a jegybank működési autonómiáját. A többség kiemelte: az MNB monetáris politikai hatásköre és függetlenségének alkotmányos garanciái nem teszik lehetővé, hogy egyértelmű törvényi felhatalmazás nélkül kötelezzék a jegybankot monetáris politikai eszközeivel kapcsolatos részletek közzétételére.

A testület ugyanakkor nem volt egységes az ügy megítélésében. Hörcherné Marosi Ildikó, Schanda Balázs és Varga Réka alkotmánybírók részletes különvéleményt csatoltak a határozathoz, amelyben élesen bírálták a többségi álláspontot. Czine Ágnes és Lomnici Zoltán nem ismertetett indokok miatt nem vett részt a döntéshozatalban.

A különvéleményt megfogalmazó alkotmánybírók álláspontja szerint a szóban forgó információk közérdekű adatnak minősülnek, tekintettel arra, hogy az MNB közfeladatot lát el és közpénzből gazdálkodik. Értékelésük szerint ezek az adatok nem kapcsolódnak közvetlenül az árstabilitás fenntartásához, a devizatartalék-gazdálkodáshoz vagy az árfolyampolitikai döntésekhez. Úgy vélték, a zöldhitelprogram részleteinek megismerhetősége nem veszélyeztetné a monetáris politika autonóm gyakorlását.

A kisebbségi vélemény szerint legalább azt kellett volna kimondania a testületnek, hogy a törvényhozó alakítson ki olyan jogi kereteket, amelyek garantálják az információszabadság érvényesülését az MNB zöldhitelezési tevékenysége kapcsán. Másik lehetséges megoldásként a bírósági határozatok megsemmisítését javasolták, mivel megítélésük szerint a programban közreműködő kereskedelmi bankok ebben a minőségükben nem hivatkozhatnak a banktitokra.

A többségi határozat értelmében a különvélemény csupán szakmai állásfoglalásként értelmezhető, közvetlen jogi kötelező ereje nincs. Ugyanakkor lényeges hozzájárulást jelent a közpénzek átláthatóságáról és az információszabadság érvényesüléséről szóló szakmai és társadalmi vitához.