Sorsdöntő adat érkezik, mit fog lépni az MNB? Ezen múlhat a nagy kamatcsökkentés

A Központi Statisztikai Hivatal kedden teszi közzé a novemberi inflációs adatokat, amelyek a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint a négy hónapja tartó 4,3%-os stagnálás után lefelé mozdulhatnak. A szakértők egybehangzóan 4% alatti értéket várnak, többségük 3,7-4% közötti inflációt prognosztizál.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője szerint november alapvetően semleges hónap lehetett, csak kisebb havi árváltozásokkal. A járműüzemanyagok árai enyhén csökkentek, az élelmiszerárak stagnáltak, és a piaci szolgáltatásoknál sem történtek jelentősebb átárazások. Az éves infláció csökkenését elsősorban a tavalyi magas bázis segíthette.

Koncz Péter, a Századvég Konjunktúrakutató szakembere kiemelte, hogy az elmúlt hónapok oldalazása után novemberben már erőteljesebb lehetett a dezinfláció, amely a következő időszakban is folytatódhat. Ezt a kedvező trendet főként az előző évi magas bázis, az árrésszabályozás és az önkéntes árkorlátozó intézkedések együttes hatása, valamint az erősödő forintárfolyam támogatja.

Virovácz Péter, az ING Bank elemzője szerint a látszólag nyugodt inflációs környezet mögött továbbra is jelentős feszültségek húzódnak meg. Havi alapon csökkenő élelmiszerárakkal, de emelkedő szeszes ital és dohányárakkal számol. A forint erősödése miatt a tartós fogyasztási cikkek deflációs hatásúak lehettek, míg a háztartási energia növelhette, az üzemanyagok pedig fékezhették az általános átárazás mértékét.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank elemzője szerint az előző hónaphoz képest 0,1%-kal emelkedhettek az árak novemberben. Decemberben még tovább erősödhet az árréstop hatása, mivel a kormány kiterjesztette azt további élelmiszerekre, bár ez hatásában jóval kisebb lesz, mint a tavaszi intézkedések idején.

Becsey Zsolt, az Unicredit Bank elemzője úgy látja, hogy az élelmiszer keresztárazások néhány termékcsoportot leszámítva továbbra sem jelentősek. Az importintenzív cikkeknél egyre erősebben hat az árfolyam csatorna, így itt sem számít átárazásra. A szolgáltatások esetében van a legtöbb bizonytalanság, de itt sem várható kiemelkedően erős átárazás.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő elemzője hangsúlyozta, hogy az infláció várt mérséklődésében fontos szerepet játszanak a bázishatások. Egy évvel korábban 0,5 százalékos volt a havi alapú index, most azonban ennél kisebb drágulásra számíthatunk. Az erősödő forint hatása fokozatosan megjelenik az árakban, ami az adminisztratív korlátokon kívül a leghatékonyabb eszköz az infláció fékezésére. Szerinte a kulcskérdés az, hogy mi az az inflációs szint, ami már a jegybankot lazításra tudja késztetni, hiszen a jövő év elején az infláció elérheti a jegybanki célt is – igaz, hogy csak átmenetileg.

EZ IS ÉRDEKELHET

Jegybanki alapkamat számítása: az MNB alapkamat mértéke, változása

MNB jegybanki alapkamat 2025, jegybanki alapkamat változás: mennyi a jegybanki alapkamat ma, mi a jegybanki alapkamat számítás lényege, mikor lesz kamatdöntés MNB esetén?

Az MNB az utóbbi hónapokban folyamatosan az óvatos és türelmes monetáris politika szükségességét hangoztatta, és azt emelte ki, hogy addig nem kerül szóba a kamatcsökkentés lehetősége, amíg nem csökken fenntartható módon a célsávba az infláció. Így a mostani egyszeri adat még biztosan kevés lesz ahhoz, hogy a jövő héten már lazítson a Monetáris Tanács.

Virovácz Péter szerint az MNB várhatóan nem változtat rövid távon a monetáris politikáján, mivel "olyan strukturális árnyomás van a magyar gazdaságban, amely indokolja a tartósan szigorú monetáris politikát." Véleménye szerint akár jövő őszig fennmaradhat a 6,5%-os alapkamat, a jegybank várhatóan átnéz majd az első negyedév 2 százalékos inflációján is.