Hatalmas gazdasági fordulat előtt állunk: súlyos árat fizethet az az ország, aki ezt nem lépi meg időben

Az energiapolitikai viták egyik központi kérdése továbbra is az, milyen ütemben és milyen áron érdemes a megújulók felé fordulni. Egy korábbi cikkünkben Deák András György arra figyelmeztetett, hogy a megújulók rövid távon még nem képesek teljes mértékben kiváltani a fosszilis energiahordozókat, ráadásul a technológiák ára sem elhanyagolható.

Ugyanakkor, ahogy a múlt héten az Energiaklub sajtótájékoztatóján a szervezet szakértője, Perger András is kiemelte, a fejlesztések mégsem torpantak meg: ha valóban nagyon drága és nehézkes lenne, aligha épült volna ki Magyarországon 2016 és 2018 között példátlan ütemben az a 8 gigawattnyi napelemes kapacitás.

A nemzetközi példák is biztatóak: Kaliforniában és Ausztráliában ma már 7 év alatt megtérülnek a napelemek, és szakértők szerint hazánkban is piaci alapon jöhetne létre jelentős tárolókapacitás – ami a szél–nap–tárolás hármasát egyre versenyképesebb energetikai modellé tehetné.

A technológiai fejlődésnek hála, a piaci trendek egyre inkább elmozdulnak a fosszilis korszakból - elég csak arra gondolni, hogy a hazai újautó-értékesítésekben a tisztán fosszilis hajtású járművek aránya már 40% alá esett. De például Ürge-Vorsatz Diána, ökológiai szakértő is kiemelte egy korábbi interjúnkban: „az elmúlt 5 évben Magyarországon a napenergia termelés dinamikusan nőtt, és ma már az egyik legnagyobb növekedést mutató országok között vagyunk a világban ezen a területen.”

EZ IS ÉRDEKELHET

Nagyon fontos hírt kapott sok magyar napelem-tulaj: kiderült, ezért volt irtó kockázatos belevágniuk

Miközben a napelemekre sokan a jövő zálogaként tekintenek, kevesen tudják, hogy a használatuk nemcsak lehetőségeket, hanem kockázatokat is hordoz magával.

Fejlődni ugyanakkor még mindig bőven van hova. Az, hogy más országok energiamixe hogyan alakul, Magyarország számára sem érdektelen: az energiaárak és az ellátásbiztonság globális piacokon dőlnek el, az országok egymásra utaltsága pedig évről évre nő. 

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 2025-ös World Energy Outlookja szerint a kritikus ásványok korlátozott hozzáférhetősége, a villamosenergia-rendszerek sérülékenysége, geopolitikai feszültségek és a klímaváltozás okozta szélsőségek jelenleg együttesen rajzolják át a globális gazdasági környezetet. Mindez ráadásul olyan időszakban történik, amikor az energia iránti étvágy tovább nő, miközben a politikai és piaci szereplők teljesen eltérő stratégiákkal próbálják kezelni a kihívásokat.

Energiahozzáférés

Bár Magyarországon a fő kérdés, hogy mennyire tudjuk az energiafüggésünket csökkenteni és diverzifikálni a a felhasznált forrásokat, a világ egy része teljesen más problémákkal néz szembe:

• 730 millió embernek nincs villamos energiája,
• 2 milliárd ember pedig egészségtelen főzési módokra kényszerül.

A kutatásban vizionált forgatókönyv azonban reális utat mutat: 2035-re teljes villamosítás, 2040-re teljes tiszta főzési ellátottság érhető el. Ehhez azonban évi 80 millió új lakossági csatlakozásra és hatalmas hálózatépítési programokra van szükség.

Szokatlan kettősség a világpiacon

A tanulmány egyik legmeglepőbb megállapítása, hogy a világpolitikai instabilitás és a konfliktusok ellenére az olajpiacon tartós túlkínálat alakult ki. A kereslet növekedése mérsékelt, részben a lassuló kínai gazdaság, részben a fejlett országok energiahatékonysági politikái miatt. Ugyanakkor ez az időleges árnyomás nem tart örökké: a meglévő mezők hozama gyorsan csökken, ezért 2035-ig a CPS forgatókönyv szerint mintegy napi 25 millió hordónyi új kapacitást kell beruházni a piac egyensúlyban tartásához.

Ez a paradox helyzet nehéz döntési helyzet elé állítja a kormányokat és az energetikai cégeket.

A beruházások ugyanis a jelenlegi árkörnyezetben kevésbé vonzóak, miközben a későbbi kínálati hiány reális veszély.

A fosszilis energiahordozók mellett továbbá egyre nagyobb kockázatot jelentenek a kritikus ásványok, főként a lítium, kobalt, nikkel és a ritkaföldfémek, amelyek nélkülözhetetlenek az akkumulátorokhoz, a villamos hálózatokhoz, az elektromos autókhoz, de még az AI-chipekhez és repülőgéphajtóművekhez is.

Az IEA szerint e kulcsfontosságú ásványok finomításának 70 százaléka egyetlen országban, Kínában összpontosul, és 20-ból 19 stratégiai ásvány esetében ez az ország dominálja a globális kapacitást. Kína egyébként 2025-ben új exportkontrollokat vezetett be a ritkaföldfémekre és egyes akkumulátor-technológiákra.

Ez rendkívül érzékeny helyzetet teremt: a fejlett országok gyorsan növekvő elektromosautó- és akkumulátorigénye egy politikailag törékeny, erősen centralizált ellátási lánctól függ. A diverzifikációs erőfeszítések lassan haladnak, a beruházások és engedélyezések pedig évekbe telnek – ez pedig súlyos inflációs, technológiai és iparpolitikai következményekkel járhat világszerte.

A táblázatból kiderül: a szél- és napenergia növekedése globális szinten minden forgatókönyv szerint a legdinamikusabb. A legvisszafogottabb forgatókönyv szerint is a megújulók fedezik a keresletnövekedés legnagyobb részét.

A kapacitásbőség azonban érdekes mellékhatásokat szül: 2024-ben kétszer annyi napelem és háromszor annyi akkumulátor készült, mint amennyit a világ ténylegesen telepített. Ez lefelé nyomja az árakat, de feszültséget okoz a gyártóknál, különösen Kínán kívül.

Mindeközben új tényező került a képbe: a nukleáris energia újjászületése. Több mint 40 ország tervezi a nukleáris kapacitás növelését, és 70 GW új reaktor van épülőben.

Felfutóban vannak továbbá a kis moduláris reaktorok (SMR-ek) is, amelyek különösen az adatközpontok energiaellátására jelentenek vonzó megoldást.

De jól látható az is, hogy a földgáz és az LNG még így is évtizedekig fontos marad

• az olaj- és gázkereslet tovább nő 2050-ig.
• az olaj 2030 körül tetőzik, a földgáz viszont növekedési pályán marad.
• gyors visszaesés minden fosszilis forrásban, erőteljes elektrifikációval.

A földgázpiacon hatalmas kapacitásrobbanás jön: 2030-ig 300 milliárd köbméter új LNG-exportkapacitás épül ki, ennek fele az USA-ban. Kérdés, hogy ki fogja megvenni ezt a gázt: Európa és Kína növekedése lassulhat, így az olcsó LNG India és Délkelet-Ázsia felé áramolhat, de még így is 65 milliárd köbméteres túlkínálat keletkezhet a STEPS pályán.

EZ IS ÉRDEKELHET

Történelmi átrendeződés zajlik az energiapiacon: hamarosan tényleg eltűnhet a szén, földgáz, kőolaj?

A fosszilis energiahordozók, mint az olaj, a földgáz és a szén, több mint egy évszázada képezik az alapját a Föld energiarendszerének.

Az „elektromosság kora”

A világ egyértelműen az elektrifikáció irányába halad. A villamosenergia-kereslet 2035-ig akár 50 százalékkal is növekedhet. A növekedés motorjai:

• a légkondicionálók robbanásszerű terjedése a fejlődő világban,
• az ipari automatizáció,
• az elektromos mobilitás,
• a digitális gazdaság, különösen az adatközpontok és a mesterséges intelligencia.

2025-ben az adatközpontokra fordított beruházások először haladták meg a globális olaj- és gázkitermelés beruházásait, ami új korszak beköszöntét jelzi. Az AI energiaigénye drámaian nő, és földrajzilag nagyon koncentrált: az új kapacitások 85 százaléka az USA-ban, Kínában és az EU-ban épül ki, gyakran már most is túlterhelt hálózati csomópontok közelében.

A probléma: bár az erőművi beruházások 2015 óta 70 százalékkal nőttek, a hálózatokra jutó éves kiadások alig haladják meg a 400 milliárd dollárt. A hálózatfejlesztés lassú, az engedélyezés nehézkes, és súlyos transzformátorhiány van világszerte.

Ez már most áremelkedést, késedelmeket és termelés-korlátozásokat okoz, és egyre több helyen fordul elő negatív árazás vagy kényszerű lekapcsolás a nap- és szélerőművekben.

India és a feltörekvő gazdaságok veszik át Kína helyét

A tanulmány szerint a következő évtizedben a világgazdaság energiakeresletének növekedése áthelyeződik:

• India,
• Délkelet-Ázsia,
• a Közel-Kelet egyes gazdaságai,
• és Afrika egy része

lesznek a fő keresleti motorok.

Míg a 2010-es években Kína adta az olaj- és gázkereslet bővülésének több mint felét, a 2020-as és 2030-as években ez a szerep szélesebb körre oszlik, ami egyben azt is jelenti, hogy az iparosodó országok kihívásai meghatározóvá válnak a globális szén-, olaj- és villamosenergia-piacokon.

A tanulmány kiemeli: 2035-re az energiakereslet-növekedés 80 százaléka napfényben gazdag régiókban keletkezik. Ez egyszerre óriási lehetőség és hatalmas kihívás, hiszen a gyors napenergia-terjedéshez stabil hálózati háttér és jelentős beruházás szükséges.

EZ IS ÉRDEKELHET

Hatalmas gázüzlet az USA-val – ez az import alapjaiban változtathatja meg a piacot

Történelmi jelentőségű megállapodást kötöttek az indiai állami finomítók amerikai LPG importra.

Jelenleg a világ szénfelhasználásának fele négy országban összpontosul:

• Kína
• India
• Indonézia
• Délkelet-Ázsia államai

A megújulók fejlődése nélkül ezekben a régiókban nem várható érdemi csökkenés. A STEPS szerint 2035-re már érezhető visszaesés indul, de a CPS forgatókönyv figyelmeztet: ha a hálózati integrációs problémák miatt megáll a szél- és napenergia bővülése, a szén ismét visszatérhet.