Fájdalmas rezsiár-drágulás elé néz Magyarország: fű alatt válunk le az orosz gázról, sokba fog kerülni

Mától 2026-ig ingyen dolgozik minden magyar nő: egyre komolyabb a bérszakadék itthon

Az Európai Unió új bérátláthatósági irányelve hamarosan részletes jelentéstételre kötelezi a közép- és nagyvállalatokat: nyilvánosságra kell hozniuk, hogyan alakul a női és férfi dolgozók fizetése azonos értékű munkakörökben. Ennek kapcsán beszélgettünk Csernus Fannival, az Amnesty International Magyarország nemek közötti egyenlőség szakértőjével, aki segít eligazodni a jogi lehetőségek között, és rámutat, hol történik jogsértés, és mit tehet az, aki érintett. A beszélgetésben részt vett egy édesanya is, nevezzük Enikőnek, aki saját munkaerőpiaci tapasztalatait osztotta meg: hogyan maradt jogi védelem nélkül, amikor kisgyermekes nőként diszkrimináció érte a munkahelyén.

Döbbenet: ezeken a hazai településeken kockázatos este egyedül sétálni az utcán

A közbiztonság érzete Európa-szerte jelentős eltéréseket mutat – miközben Észak-Európa országai a biztonság mintaképei, Magyarországon az emberek kevesebb mint fele érzi magát biztonságban sötétedés után. A CHART by Pénzcentrum legfrissebb elemzése az OECD és az Eurostat adatai alapján vizsgálta a kontinens biztonsági térképét. Az eredmények rámutatnak, hogy a biztonságérzetet nem kizárólag a rendőrségi kiadások befolyásolják, hanem a társadalmi bizalom és az életminőség is. A magyar adatok ugyanakkor aggasztó képet festenek a lakosság szubjektív biztonságérzetéről.

EZ IS ÉRDEKELHET

Eladó a Balaton-felvidék ikonikus betyáros csárdája: leesik az állad, mennyiért kínálják a Répa Rozit

A Balaton-felvidék egyik legkedveltebb csárdája új gazdát keres Nemesvitán – teljes berendezéssel, vendégkörrel és hamisítatlan magyaros hangulattal.

Csaknem félmillió magyar állhatna már munkába holnap: ezért nem dolgoznak - pedig illene nekik?

7,2 millió munkaképes korú magyarból 454000 fő áll a munkaerőpiac partvonalán "kihasználatlanul" különböző okokból. A 2024-es adatok alapján ez a teljes hazai foglalkoztatottság 6,3 százalékát jelenti, ami nemcsak bőven az Európai Unió összesített átlaga, azaz 11,7 százalék alatt van, hanem egyben az egyik legalacsonyabb érték is az EU-n belül. Szintén alacsony a kihasználatlanság, azaz kevesen nem élnek teljes munkaerőpiaci potenciáljukkal még Lengyelországban, Máltán és Szlovéniában is, míg a legmagasabb arányú pangás Spanyolországban, Finnországban és Svédországban volt tetten érhető. Ezt a munkaerőpiaci kihasználatlanságot eltérő tényezők okozhatják: míg egyes országokban a munkanélküliség, máshol a részmunkaidős alulfoglalkoztatottság vagy a passzív munkakeresés a fő probléma.

Fájdalmas rezsiár-drágulás elé néz Magyarország: fű alatt válunk le az orosz gázról, sokba fog kerülni

Bár nyilvánosan továbbra is az orosz gáz- és kőolaj a legfőbb ellátója a magyar energiahálózatnak, a háttérben már megkezdődött az arról való leválás  – állítja Deák András György, energiapolitikai szakértő a Pénzcentrumnak adott nyilatkozatában. Szerinte a technológiai lehetőségek adottak, a hazai infrastruktúra fokozatosan alkalmassá válik a váltásra, és a kormány is kezdi belátni, hogy az orosz függés hosszú távon fenntarthatatlan. A folyamat lassan, de biztosan zajlik – csak nem a kirakatban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Súlyos hírt kapott, aki fával fűtene 2025 telén: eddig nem látott krízis van kilátásban

A piaci kereslet átalakulása, a munkaerőhiány és a klímaváltozás hatásai együttesen alakítják át az ágazat működését.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez a magyar tűzifa-maffia legújabb trükkje: tömegeket szednek rá így a 2025-ös fűtési szezonban

Összeszedtük a legfontosabb tanácsokat vásárlóknak, amivel elkerülhetik a csalókat. Illetve mutatjuk azt is, melyek a legjobb tűzifák a kályhába, kandallóba.

Fontos változás élesedik rengeteg magyar bankszámláján: jön a rendkívüli végrehajtási rendelet

A Pénzcentrum értesülései szerint hamarosan fellégezhetnek a kriptoszolgáltatók, mert már véleményezés alatt van az a végrehajtási rendelet, amely részletesen meghatározza a validálási szabályokat, vagyis egyértelművé válnak a jövőbeni követelmények. Jelentős változások várhatók a kriptovaluta-adózás terén is, amelyek az első, technikai és jogharmonizációs célú adócsomag részeként kerültek társadalmi egyeztetésre, és információink szerint előreláthatóan 2026 januárjától lépnek életbe.

Ezért csúsznak le most rengetegen az Otthon Start-hitelről: súlyos pénzeket bukhatnak így, mégsem figyelnek erre

Szeptembertől indult el az Otthon Start Program, mely már bejelentésétől jelentős hatást gyakorolt az ingatlan- és a hitelpiacra egyaránt. Sokan már meg is igényelték a kedvezményes 3%-os hitelt, megkötötték az adásvételi szerződést és hitelbírálatra, folyósításra várnak. Mások azonban még mindig vacillálnak, tartanak az esetleges buktatóktól. Viszont - akár megtörtént már a hiteligénylés, akár még a beadás előtt állva - mindenképp érdemes megfogadni a szakértők tanácsait annak kapcsán, mire érdemes figyelnie, aki most Otthon Start-hitel felvételére készül. A Pénzcentrumnak a témáról Várkonyi Ádám közgazdász, a MIOSZ-szakértője nyilatkozott. 

Örökre vége lehet a hagyományos iskolai modellnek: tanórára, osztályokra, tanteremre sincs szükség?

A mesterséges intelligencia az oktatás egyik legnagyobb kihívása és lehetősége egyszerre – a magyar oktatáspolitika azonban egyelőre láthatóan nem tud mit kezdeni vele. Bár a kormány új AI-stratégiája hangsúlyozza a digitális kompetenciák fejlesztésének fontosságát, a dokumentum inkább technológiai, mint pedagógiai szemléletű, és nem foglalkozik azzal, milyen alapvető változásokra lenne szükség az iskolákban ahhoz, hogy az valóban hasznosuljon. Nahalka István oktatási szakértő szerint a stratégia nem mutat valódi irányt, legfeljebb kijelöl néhány kompetenciát, amelyeket „valahogy” fejleszteni kellene, miközben a rendszer egészét érintő problémákról – a tanulók szövegértési gondjairól, a kritikai gondolkodás hiányáról, az elavult pedagógiai módszerekről – egy szót sem ejt.

Megdöbbentő, mennyibe kerül kutyát tartani 2025-ben Magyarországon: jól gondold meg, ha gazdi lennél

A kutyatartás Magyarországon továbbra is kiemelkedően népszerű: a háztartások harmadában él legalább egy négylábú társ. Ez nemcsak a magyarok állatszeretetét tükrözi, hanem jelentős gazdasági tényező is. Egy kutya élete során akár 1,5–2 millió forintos kiadást is jelenthet a gazdáknak, ami meghaladja az uniós átlagot. A CHART by Pénzcentrum elemzése bemutatja, hogyan alakítják a kulturális és anyagi különbségek a kutyatartási szokásokat Európában.

EZ IS ÉRDEKELHET

Brutális, mekkora pénzért toboroznak kémeket Magyarországon: te lennél ennyiért besúgó?

A Információs Hivatal több pozícióra is toboroz munkaerőt a hírszerzőtől kiberbiztonsági szakemberig.

Kiderült, ekkora fizetéssel már jómódúnak számítasz Magyarországon: egyre drágább szegénynek lenni, tágul a szakadék

2024-ben is tovább nőtt a jövedelmi olló Magyarországon: a leggazdagabbak fejenként több mint négyszer annyit keresnek, mint a legszegényebb háztartások. Az alsó ötödbe tartozók havi nettó 101 ezer forintból élnek, miközben a háztartások felső húsz százaléka átlagosan 458 ezer forintot keres per fő. A szegénységi küszöb az elmúlt kilenc évben több mint a duplájára nőtt, ami jól mutatja, mennyire megdrágult a megélhetés. A jövedelmi különbségek nemcsak nagyságrendben, hanem szerkezetben is mélyültek: míg a szegényebbek főként állami juttatásokból élnek, a tehetősebbek jövedelmét már döntően a munkájuk és a vagyonuk hozama adja - mintsem a családtámogatások és egyéb juttatások.

Sokk a magyar boltokban: nem képzelődnek a nyugdíjasok, tényleg ezért drágább nekik jóval az élet

Bár 2025-re már látványosan lecsillapodott az előző évek brutális inflációs hulláma, a pénzromlás még most is tartja magát. A statisztika szerint tehát mérséklődés van, a valóságban azonban sok magyar háztartás még mindig úgy érzi, mintha minden drágább lenne, mint valaha - és ennek bizony a számok nyelvén is van alapja. Az elmúlt tíz év adatai azt mutatják, hogy az élelmiszerek ára jóval gyorsabban nőtt, mint az általános infláció, különösen a 2022–2023-as válságévekben, amikor a bolti árak gyakorlatilag elszabadultak. Ez pedig azt is jelenit, hogy nem az emberek készülékében van a hiba, amikor azt érzik, számukra a mindennapok nyelvén jobban drágul az élet, mint amit az átlagos adatok mutatnak. Ráadásul mindez kifejezetten igaz a nyugdíjasoknál, akik jövedelmük nagy részét élelmiszerre költik.

EZ IS ÉRDEKELHET

Ez a bájos kisváros lehet a magyar utazók új kedvence: csak egy köpésre van, elképesztő ütemben épül

Több mint 65 millió eurót költöttek el eddig Trencsén Európa Kulturális Fővárosa címére

Most közölték: ennyibe fog kerülni a ponty, harcsa kilója a boltokban karácsony előtt, zsebbenyúlós lesz az ünnep 2025-ben

Idén karácsonykor a magyar haltermelők igyekeznek a tavalyi árszinten tartani a legnépszerűbb halfajták árait, annak ellenére, hogy a termelési és fenntartási költségek jelentősen nőttek. A MA-HAL tájékoztatása szerint az élő ponty kilója 2000–2500, a pontyszelet 3500–4500, míg a harcsafilé 4500–5500 forintba kerülhet.

EZ IS ÉRDEKELHET

Itt a tervezet, tényleg hozzányúlna a kormány a magyarok megtakarításaihoz: rengeteg embert érint

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta az önkéntes nyugdíjpénztárak, valamint az egészség- és önsegélyező pénztárak szabályozását módosító rendeleteket.

Most már papírunk is van róla: így nézik le a magyarokat a nagyhatalmú külföldiek - azért lenne még hová fejlődni

Bár tavalyhoz képest javult Magyarország megítélése a G7 országokban, így is csak a 35. helyről a 32-re javítottunk, olvasható egy 2025-ös rangsoron. Hazánk márkaértékét főként a kulturális vonzerő, a regionális szerepvállalás, a nemzetközileg elismert felsőoktatási intézmények, valamint a relatív közbiztonság növeli, ám ezen kívül bőven akadnak olyan problémák is, amik korlátozzák a versenyképességünket. A lista élén álló országok, mint például Svájc és Kanada szintén figyelmet érdemelnek, ám a legdöbbentőbb változásokat az Egyesült Államok helyzetében láthatjuk, ők 18 helyet estek vissza a nemzetközi megítélésükben.