Nesze neked keleti nyitás: Magyarországnak csak ennyi jött össze az elmúlt években

A Széll Kálmán Terv 2.0 programban 2012-ben meghirdetett keleti nyitás stratégia célja a hagyományos nyugat-európai exportpiacok mellett a gyorsan fejlődő keleti államokban való piacszerzés volt. Az eredeti kormányzati elképzelés szerint a földrajzi diverzifikáció kiemelt célpontjai a dinamikusan növekvő ázsiai gazdaságok lettek volna.

A 48 ázsiai célország adatainak elemzése azonban azt mutatja, hogy a külkereskedelmi piacok diverzifikációja nem valósult meg. Míg 2008-ban a magyar kivitel 9,4%-a irányult Ázsiába, addig 2025-ben ez az arány mindössze 7,3% volt. Ha az Ukrajna elleni agresszió miatt embargó alatt álló Oroszországot kizárjuk a számításból, akkor Ázsia részesedése 5,8%-ról 6,7%-ra emelkedett, ami inkább stagnálásnak, mintsem jelentős növekedésnek tekinthető - írja elemzésében a lap.

A diverzifikáció hiányát jelzi, hogy a tíz legfontosabb exportpiacunk összetétele alig változott. 1998-ban kilenc EU-tagállam és Oroszország alkotta a top 10-et, 2025-re pedig kilenc uniós tag mellett az Egyesült Államok került be a listába. Ázsiai ország továbbra sincs a legjelentősebb célpiacok között. A keleti nyitás legfontosabb eredménye, hogy Törökország a 19. helyről a 14. pozícióba, Kína pedig a 22. helyről a 20. helyre lépett előre. India előretörése még látványosabb: a 49. helyről a 21. pozícióba került.

A 2018 és 2025 közötti euróban számolt exportnövekedés mindössze 7,7%-a származott az ázsiai piacokról (Oroszország nélkül számolva). Ezen belül is három ország (Törökország, India és Kína) adta a növekedés háromnegyedét, de még ezek az eredmények sem egyértelműen pozitívak - írják.