Tovább éleződik a vita a Barátság Kőolajvezeték kapcsán a magyar kormány és az EU között: ezt a választ adta Brüsszel

A Barétság Kőolajvezeték körül kialakult vita éleződése miatt a Bizottság csütörtökön rendkívüli ülésre hívta össze az olajkoordinációs csoportot. A lépésre azt követően került sor, hogy az elmúlt hónapban egy orosz dróntámadás, illetve egyéb műszaki és biztonsági okok miatt leállt a térség ellátásában kulcsszerepet játszó Barátság-vezeték. Válaszul Budapest és Pozsony leállította az Ukrajnába irányuló dízelszállítást.

A két kormány felvetette az Adria-vezeték használatát a tengeri úton érkező olaj importjára, ezt azonban Horvátország egyelőre elutasítja. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy a magyar és a szlovák fél kilátásba helyezte az Ukrajnába irányuló villamosenergia- és gázszállítás korlátozását is. Ez a lépés a közeledő tél miatt különösen érzékenyen érintheti a háború sújtotta országot.

A testület álláspontját ismertetve Anna-Kaisa Itkonen leszögezte: Brüsszel szorosan figyeli az eseményeket, és a válságkezelési mechanizmus részeként folyamatos kapcsolatban áll a tagállamokkal. Figyelmeztetett, hogy minden érintett félnek tartózkodnia kell a feszültségnövelő lépésektől.

Ezzel egyértelműen a gáz- és villamosenergia-export leállításával fenyegetőző nyilatkozatokra utalt. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az uniós jog előírja a szolidaritást, így az energia nem válhat politikai fegyverré, különösen egy sérülékeny infrastruktúrával rendelkező ország esetében.

EZ IS ÉRDEKELHET

Keményet lépett a Mol a Barátság-kőolajvezeték leállása után: felszabadítják Magyarország vésztartalékait

Amennyiben a keleti irányból érkező szállítások a következő napokban nem indulnak újra, Magyarországon első körben mintegy 250 ezer tonna stratégiai kőolajkészlet felszabadítása válhat szükségessé.

A Bizottság tisztában van a magyar és szlovák döntés következményeivel, és elemzi azok ukrán piacra gyakorolt hatását. Ugyanakkor egyelőre nem kívántak találgatásokba bocsátkozni arról, indítanak-e formális eljárást; jelenleg a párbeszédre és a tárgyalásos rendezésre helyezik a hangsúlyt. A szóvivő szerint az eset ismét rávilágít az orosz energiahordozóktól való függés csökkentésének és az alternatív útvonalak fejlesztésének fontosságára, mivel bizonyos tagállamoknál még mindig fennállnak strukturális kitettségek.

Az Adria-vezeték kapcsán a Bizottság szintén egyeztet a felekkel a kapacitások hatékony kihasználása érdekében, a vitákat pedig a közös uniós szabályok keretein belül kívánják rendezni. Bár a jelenlegi magyar és szlovák ellátási helyzetet kezelhetőnek ítélik, a szóvivő kiemelte: az energiabiztonság humanitárius kérdés is. Ezért a szélesebb európai érdekeket szem előtt tartó, felelős magatartást várnak el minden szereplőtől.