Vírusként terjed a távmunka a magyar munkahelyeken? Ismét a dolgozók lehetnek nyeregben: szívhatja a fogát sok cég

Megjelentek a 2025-ös évre vonatkozó távmunka adatok. A KSH friss adatsora szerint a tavalyi évben 6,3 százalékkal többen végeztek rendszeresen távmunkát, mint a járvány legsúlyosabb időszakában, 2021-ben. Az alkalmanként távmunkát végzők száma ugyan azóta sem érte el a 2021-es szintet, a 2019-ben alkalmanként távmunkában dolgozók száma több mint négyszeresére emelkedett 2025-re. Az összes foglalkoztatottnak 8,4 százaléka dolgozott tavaly távmunkában.

2025-ben 168,5 ezer fő végzett távmunkát rendszeresen és 222,4 ezer fő alkalmanként. 2019-ben, a koronavírus világjárvány kitörése előtt mindössze 35,3 ezer fő végzett rendszeresen és 54,1 ezren alkalmanként távmunkát. A karanténidőszakban, 2021-ben volt a legmagasabb az otthonról dolgozók száma: 158,6 ezren rendszeresen, 261,8 ezren pedig alkalmanként home office-oltak. 2022-ben kezdődött meg a dolgozók tömeges visszarendelése az irodákba.

Ha az alábbi grafikonon megfigyeljük az azóta uralkodó tendenciát, látható, hogy 2022 óta folyamatosan emelkedik a rendszeresen távmunkát végzők száma. Ez pedig azt mutatja, hogy a munkáltatók kénytelenek voltak meghajolni a dolgozói igények előtt és részben, vagy teljesen engedni a home office-t számukra:

A most publikált adatokból az is látszik, hogy a tavalyelőtti számokhoz mérten a 15-24 éves korosztályban csökkent, az idősebbek körében viszont nőtt a távmunkában dolgozók száma. Még az 55 év feletti korcsoportban is emelkedett ez a szám. 

Érdekes, hogy amíg Budapesten 197,7 ezer főről 201,1 ezerre nőtt 2025-re egy év alatt a távmunkában dolgozók száma, Pest megyében 58,6 ezerről 43,7 ezerre csökkent. A távmunkában dolgozók szinte minden más régióban is emelkedett, kivéve a Dél-Dunántúlt, ahol volt egy minimális csökkenés. Ha az elmúlt két évet vizsgáljuk, akkor az is szembetűnő, hogy a nők körében látunk jelentősebb bővülést: 2023-ban 153,9 ezer nő dolgozott alkalmanként vagy rendszeresen távmunkában, 2025-ben már 182,1 ezer fő. Míg a férfiak esetében a 2023-as adat 189,5 ezer fő, a 2025-ös 208,8 ezer fő. 

Az adatokat szektoronként vizsgálva pedig látható, hogy továbbra is a szolgáltatási ágazatban a legmagasabb a távmunkában dolgozók aránya, 10,6%-os. Az iparban 4,3 százalék, az agráriumban 2,7 százalék a távmunkát végzők aránya. A részmunkaidőben dolgozók 12,4 százaléka, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak 8,1 százaléka dolgozott 2025-ben távmunkában valamilyen formában. 

Nyugvópontra juthat a home office-konfliktus?

Amióta a pandémia bebizonyította, hogy rengeteg munka otthonról is elvégezhető, a dolgozók igénye megnőtt a home office iránt. A Randstadt friss felmérése szerint a hazai vállalatok HR-döntéshozói továbbra is úgy látják, hogy egy munkahely legfontosabb vonzereje a versenyképes fizetés és juttatási csomag (95%), és a munka-magánélet egyensúlya (77%) mellett a rugalmas munkavégzés lehetősége (70%). A toborzás legnagyobb akadálya 2026-ban is az irreális fizetési elvárás (89%), melyet a limitált vagy hiányzó releváns munkatapasztalat követ (69%). Viszont a home office iránti elvárások (33%) szintén jelentős szerepet játszanak a toborzási nehézségekben.

A felmérés szerint a home office kapcsán nem várható jelentős változás idén sem a munkáltatók hozzáállásában: a cégek 91%-a nem tervez módosítást 2026-ban. A legelterjedtebb modell továbbra is a heti két nap otthoni munkavégzés, míg a teljesen rugalmas vagy teljesen remote megoldások továbbra is ritkák.

Az is valószínű viszont, hogy a cégek számára versenyhátrányt jelent, ha nem engedik legalább részben a home office-t, így sok munkáltató a hibrid munkavégzés mellett marad. A fenti KSH adatok arra engednek következtetni, hogy a lassuló, de folyamatos emelkedés mögött az a tendencia áll, hogy egyre több munkahelyen és munkakörben kénytelenek engedni a munkaadók a dolgozói nyomásnak a távmunkát illetően, de drasztikus változásokat ez nem jelent.