Elfogytak az érvek vagy soha nem is voltak: hamarosan óriási gazdasági megállapodást köthet Európa

A vámcsökkentésre épülő egyezmény kritikusai attól tartottak, hogy a megállapodás kiszolgáltatott helyzetbe hozza az európai termelőket. Mára azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy az aggodalmakat elsősorban politikai hangulatkeltés táplálta. Nem született ugyanis olyan tanulmány, amely alátámasztaná, hogy a latin-amerikai termékek megjelenése komoly árzuhanást idézne elő az európai piacon. Bár az Európai Bizottság ellenőrző szerepével kapcsolatban még merülhetnek fel kételyek, a tények mást mutatnak: a vita tárgyát képező pontok többségét a gyakorlati tapasztalatok már megcáfolták.

A Magyar Közgazdasági Társaság témával foglalkozó szakmai beszélgetésén kiderült, hogy az elmúlt évtizedben mindössze négy magyar vonatkozású tanulmány készült a megállapodásról. Ezek egyike sem tartalmazott azonban érdemi hatásvizsgálatot arra nézve, hogy a dél-amerikai áruk milyen konkrét következményekkel járnának a hazai termelőkre. Az Európai Bizottság egyetlen releváns becslése is mindössze 1–2 százalékos árcsökkenést valószínűsít.

A félelmek alaptalanságát a nemzetközi példák is erősítik. A Kanadával kötött szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) esetében az észak-amerikai ország négy év alatt a rendelkezésére álló vámmentes kvótának csupán a 3 százalékát tudta kihasználni. Emellett érdemes figyelembe venni az arányokat is: a Mercosur-blokkal folytatott kereskedelem az EU globális forgalmának csupán 2 százalékát teszi ki. Amennyiben mégis piaci zavarok lépnének fel, szigorú védelmi mechanizmus lép életbe. Ennek értelmében a Bizottságnak három héten belül vizsgálatot kell indítania, amelynek eredményeként akár teljes mértékben is felfüggeszthetik az adott termékre vonatkozó vámkedvezményeket.