Meghátrált a kormány: itt az új növekedési prognózis, ez nem néz ki valami jól

A kormány hivatalos makrogazdasági prognózisát Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter ismertette egy keddi sajtóháttérbeszélgetésen. Az új előrejelzés szerint 2025-ben mindössze 1%-os gazdasági növekedés várható a korábban prognosztizált 2,5% helyett, míg 2026-ra 3,1%-os bővülést vetítenek előre.

A miniszter bejelentette, hogy a kormány gazdaságpolitikája hat pillérre épül, amelyhez 70 konkrét intézkedés kapcsolódik. Ezek között szerepel egy új, állami alkalmazottaknak szóló lakhatási támogatási program, amelyet szeptemberben terveznek elindítani. "Az állami alkalmazottaknak speciális lakhatást segítő programot indít a tervek szerint a kormány. Ők 430 ezren vannak" - jelentette be Nagy Márton, hozzátéve, hogy a 3%-os kedvezményes hitel mellé további támogatást biztosítanának.

A kis- és középvállalkozások támogatása érdekében a Demján Sándor Program 1+1 elemének kiterjesztését tervezik, miután a jelenlegi kifizetések a végükhöz közelednek. A tárca vizsgálja a Széchenyi Kártya Program további kamatelőny-lehetőségeit is.

Nagy Márton előrevetítette, hogy a kormány új adócsökkentési megoldásokon dolgozik, amelyekről szeptemberben várhatók részletek. "A lakossági állampapírok esetében gondolkodunk szeptemberben új konstrukció létrehozásán" - közölte a miniszter.

A gazdasági növekedés lassulásának okait elemezve a tárcavezető elmondta, hogy a második negyedévben stagnálhatott a GDP. Ebben kisebb részt az ipar, nagyobb részt a mezőgazdaság gyengélkedése játszott szerepet, utóbbi 0,3-0,4 százalékpontot vihet el a növekedésből. A harmadik és negyedik negyedévben 1-2% körüli éves növekedési ütemet prognosztizál.

A miniszter hangsúlyozta, hogy a fogyasztás erősen támogatja a gazdaságot. "Ha nem lenne fogyasztásnövekedés, a GDP-növekedés már rég negatív lenne" - fogalmazott, hozzátéve, hogy a kormány gazdaságpolitikai intézkedései nélkül a külső környezet miatt már negatív lenne a GDP.

A költségvetési kilátásokkal kapcsolatban Nagy Márton kiemelte, hogy a lassabb növekedés ellenére a büdzsé bevételei a várakozásoknak megfelelően alakulnak, különösen az áfa és az szja-bevételek esetében. A vállalati adóbevételeknél tapasztalható elmaradás, ami azt jelzi, hogy a növekedés elmaradása inkább a vállalatokat sújtja, kevésbé a lakossági oldalt.

A védelmi klauzula aktiválása révén a GDP 0,9%-ának megfelelő, 700-800 milliárd forintos költségvetési mozgástér nyílik 2026-ra. "A GDP arányában a magyar kormány 0,9 százalékpontnyi kiadást elkölthet bármilyen célra" - hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy ez nem jelenti automatikusan a teljes összeg elköltését.

Az inflációs kilátásokról szólva elmondta, hogy júliusban 4% körüli szintre csökkenhet az éves ráta, az idei évre 4,7%-os, jövőre 3,7%-os átlagos inflációt várnak. Megjegyezte, hogy az árrésstopok nélkül a júniusi 4,6% helyett 6,1% lett volna az infláció.

A nyugdíjasok ősszel várhatóan 42.600 forintos kiegészítést kaphatnak az 1,5 százalékpontos inflációs korrekció miatt, ami 105 milliárd forintos plusz kiadást jelent a költségvetésnek. A nyugdíjas utalvánnyal együtt ez összesen 200 milliárd forintra rúg majd.

EZ IS ÉRDEKELHET

Nyugdíjkorrekció 2025: itt a hivatalos bejelentés, ennyivel nő novemberben a nyugdíj Magyarországon

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter bejelentése szerint a nyugdíjasok 1,5%-os emelésre számíthatnak.

A hároméves bérmegállapodással kapcsolatban a miniszter kijelentette, hogy jogi értelmezés szerint nem lenne szükséges annak újratárgyalása, de közgazdasági szempontból indokolt lehet. "A bruttó átlagos rendszeres bérek 50%-át kell elérni 2027-re a minimálbér tekintetében, ez a cél, ami rögzített" - emelte ki.

Nagy Márton hangsúlyozta a hitelminősítők szerepét is, kiemelve, hogy el kell kerülni a leminősítést, különösen a Standard & Poor's részéről, amely októberben vizsgálja felül Magyarország besorolását. "Nem elfogadható kockázat, hogy ősszel leminősítés következik be Magyarország esetében" - szögezte le.

A tárcavezető beszámolt arról is, hogy Magyarország 20 milliárd euró értékben nyújtott be igénylést a SAFE eszközre, ami forintban átszámítva 8 ezer milliárd forint hitelt jelent a védelmi képességek fejlesztéséhez. Ez a finanszírozás 200 bázisponttal olcsóbb, mintha az ország a piacról finanszírozná magát, ami jelentős kamatmegtakarítást eredményez.

címlapkép: Hegedüs Róbert, MTI/MTVA