Bukhatja a MOHU az üvegvisszaváltási rendszert Magyarországon? Egy uniós rendelet tehet keresztbe

Az új szabályokat a 2025/40-es uniós rendelet tartalmazza, amely a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezeléséről szól. A rendelet minden tagállamra kötelező érvényű, és két fontos feltételt állít fel a DRS-rendszert üzemeltető szervezetekkel szemben: csak nonprofit alapon működhetnek, és kizárólag az üvegvisszaváltással foglalkozhatnak - írja a Szabad Európa. 

Ez a szabályozás azonban jelenleg nem összeegyeztethető a magyarországi modellel. A MOHU – amely a Mol 100 százalékos tulajdonában áll – 2023-tól 35 évre szóló koncessziós szerződéssel látja el a hazai hulladékgazdálkodás jelentős részét. A vállalat nemcsak a lakossági és intézményi hulladékszállításért felelős, hanem az EPR (kiterjesztett gyártói felelősség) rendszer és a DRS működtetéséért is – vagyis többféle feladatot is ellát, ráadásul profitorientált alapon.

Az uniós rendelet ugyanakkor egyetlen kivételt ismer. Ha egy tagállamban már bevezették az üvegvisszaváltási rendszert, akkor a működtető cég mentesülhet a nonprofit és egytevékenységű működésre vonatkozó előírások alól – de csak akkor, ha a visszaváltási arány eléri a legalább 90 százalékot.

Ez azt jelenti, hogy a MOHU előtt most komoly feladat áll: három és fél év alatt kell elérnie a 90 százalékos visszaváltási arányt ahhoz, hogy a jelenlegi formában továbbra is üzemeltethesse a hazai DRS-rendszert. Ha ez nem sikerül, a rendszer működtetését át kell adni egy nonprofit, kizárólag üvegvisszaváltással foglalkozó szervezetnek – ahogy az már több más uniós tagállamban is történik.

Címlapkép: MTI/Kocsis Zoltán