Évtizedek óta várt az emberiség erre a lépésre: így sikerülhet megfékeznünk a globális klímatragédiát?

Régóta várt lépésről döntöttek az ENSZ 29. éghajlat-változási konferenciáján, ahol sok más mellett a házigazda, Azerbajdzsán fosszilis tüzelőanyag-termelése miatt kritikák kereszttüzébe került. A tálibok első alkalommal vesznek részt a rendezvényen.

Simon Stiell, az ENSZ éghajlat-változási ügyvezető titkára megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy a résztvevőknek meg kell állapodniuk egy új globális éghajlat-finanszírozási célról. Kiemelte, hogy az éghajlatfinanszírozási támogatás nem jótékonyság, hanem minden nemzet érdekét szolgálja.

Ha a világ nemzeteinek legalább kétharmada nem engedheti meg magának a kibocsátás gyors csökkentését, akkor minden nemzet brutális árat fizet

– figyelmeztetett Stiell.

A konferencián közel 200 országból mintegy 80 000 résztvevő gyűlt össze, köztük kormányzati vezetők, szakértők és aktivisták. Mukhtar Babajev, Azerbajdzsán környezetvédelmi minisztere és a COP29 elnöke hangsúlyozta, hogy a találkozó eredménye a tetteken múlik majd.

Azerbajdzsán számára a konferencia lehetőséget és kockázatot jelent. Az ország igyekszik növelni nemzetközi presztízsét, ugyanakkor kritikák érték a belső ellenvélemény elnyomása miatt. Ilham Alijev elnök szeptemberi kijelentése az olaj- és gázkitermelés növeléséről aláásta az ország éghajlati üzeneteit.

A konferencia sikerének esélyeit csökkenti, hogy több befolyásos vezető, köztük a kínai Hszi Csin-ping távol marad az eseménytől. Az Egyesült Államok viszonylag alacsony szintű delegációt küld, és Donald Trump esetleges választási győzelme bizonytalanságot kelt az USA jövőbeli részvételével kapcsolatban.

A COP29 lehetőséget teremthet regionális kérdések megvitatására is. A tálibok első alkalommal vesznek részt a konferencián, ami esélyt ad a közép-ázsiai államoknak, hogy tárgyaljanak velük a vízgazdálkodás kérdéseiről, különös tekintettel a Qosh Tepa-csatorna projektjére.