Egyre nagyobb a baj a magyar kórházakban: súlyosbodik az orvos- és szakdolgozóhiány

A HVG360-nak adott interjújában Buga László, a fekvő- és járóbeteg-szakellátásért felelős államtitkár rámutatott, hogy a statisztikák kizárólag a hivatalosan bejelentett leállásokat tükrözik. A papíron még üzemelő osztályok egy részét a valóságban mindössze egyetlen orvos, költséges külsős munkaerő, vagy akár 75–80 éves szakemberek tartják fenn. Mivel az előző tárcavezetés nem hagyott hátra pontos adatokat az ágazat állapotáról, a minisztérium jelenleg egy átfogó országleltár segítségével térképezi fel a hiányosságokat.

A vizsgálatok eddig hét kritikus területet azonosítottak, köztük a sürgősségi betegellátást, a gyermekgyógyászatot, a pszichiátriát, a belgyógyászatot, az urológiát, az érsebészetet, valamint az intenzív ellátást. Az érintett osztályokon számos betegágy kizárólag a szakápolók hiánya miatt marad üresen. A sürgősségi ellátás működése nagymértékben a külsős orvosokra támaszkodik, a helyzetet pedig tovább nehezíti, hogy az alapellátási ügyeleti rendszer szűkülése miatt sok beteg inkább a sürgősségi osztályokon várakozik órákon át. Így ugyanis azonnal elvégzik rajtuk azokat a CT- vagy ultrahangvizsgálatokat, amelyekre a normál betegúton csak hónapokkal későbbre kapnának időpontot. A feszültségek enyhítésére a tárca növelné a sürgősségi szakterület rezidenshelyeinek számát.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fajsúlyos változás jön az orvosi rendelőkben: rengeteg beteget érint a Tisza-kormány egészségügyi reformja

A Tisza Párt egészségügyi programja több pénzt, önálló minisztériumot, rövidebb várólistákat, erősebb alapellátást, szuperkórházakat és komolyabb prevenciót ígér.

Súlyos problémát jelent az ellátás egyenetlen színvonala és a szakorvosok aránytalan földrajzi megoszlása is. Míg Budapesten és Pest vármegyében például 774 nőgyógyász rendel, addig az ország összes többi részén mindössze 944. A kormány nem tervez kórházbezárásokat, ám az intézmények profilját átalakítják. A kisebb, vidéki kórházakat életpályamodellel, lakhatási támogatással és versenyképesebb bérekkel igyekeznek majd vonzóbbá tenni a szakemberek számára.

Az egészségügyi szakdolgozók bére a tervek szerint már az idei évben emelkedik, és ez a bérfejlesztés kiterjedhet a kórházakban dolgozó, nem egészségügyi végzettségű munkatársakra is. A várólisták hosszát többletfinanszírozással, valamint a nyilvántartások felülvizsgálatával csökkentenék, amelynek során például törlik a rendszerből azokat a betegeket, akiket a magánellátásban már megműtöttek.

Az államtitkár a kórházi klímaprogramot csupán átmeneti tűzoltásnak, a kórházi fertőzések visszaszorítását pedig hosszabb távú feladatnak tekinti. Bár a fertőzési adatokat szeptembertől nyilvánossá teszik, az érdemi javuláshoz még évekre lesz szükség. Buga László kiemelte, hogy a belgyógyászati osztályokat érdemben tehermentesítené, ha a kizárólag ápolásra szoruló idős betegek az aktív kórházi ellátás helyett a szociális ellátórendszerben vagy egy kiterjesztett hospice-hálózatban kapnának elhelyezést. Erről az egészségügyi tárca már megkezdte az egyeztetéseket a szociális ügyekért felelős minisztériummal.