Vészesen fogynak a magyar háziorvosok: milliók maradhatnak ellátás nélkül, soha nem volt ilyen rossz a helyzet

A KSH idősoros adatai szerint a háziorvosok és a házi gyermekorvosok száma évek óta folyamatosan csökken Magyarországon, miközben a hozzájuk tartozó lakosság száma alig változik. Ennek következtében egyre több ember ellátása hárul egy-egy orvosra. A legnagyobb visszaesés továbbra is a gyermekellátást érinti: 2024-ről 2025-re 48-cal, 1253-ról 1205-re csökkent a házi gyermekorvosok száma, ami 3,8 százalékos mérséklődést jelent. Ez az elmúlt 26 év legnagyobb éves visszaesése. A felnőtt háziorvosok száma ez idő alatt 50 fővel (1,2 százalakékkal) 4216-ról 4166-ra csökkent, így 2025-ben mindössze 5371 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott az országban, szemben az egy évvel korábbi 5469-cel.

Nemcsak az orvosokból, hanem a praxisokból is egyre kevesebb működik. Míg 2013-ban még 6645 háziorvosi és házi gyermekorvosi praxis működött Magyarországon, számuk 2017-re 6575-re, 2021-re 6516-ra, 2025-re pedig 6420-ra csökkent. A tendencia azóta sem fordult meg: a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatai szerint 2026-ban újabb 36 körzettel lett kevesebb. Mindez annak ellenére történt, hogy a bejelentkezett betegek száma érdemben nem változott, így egy praxisra átlagosan már 1559 beteg jut.

A csökkenő orvoslétszám ellenére az alapellátás továbbra is rendkívül nagy betegforgalmat bonyolít le. 2025-ben a háziorvosok 48,4 millió, a házi gyermekorvosok pedig 8,5 millió személyes betegellátást végeztek, vagyis a rendelőkben összesen közel 57 millió orvos-beteg találkozás történt.

Emellett a háziorvosok és a házi gyermekorvosok több mint 14,6 millió telemedicinás ellátást is lebonyolítottak, ami jól mutatja, hogy a telefonos és elektronikus konzultációk a koronavírus-járvány után is az alapellátás meghatározó részét képezik.

Nagyok a területi különbségek

Bár a vármegyei adatok alapján messze Budapesten dolgozik a legtöbb háziorvos és házi gyermekorvos, a fővárosban is magukért beszélnek a számok. Míg 2018-ban még 911 háziorvos és 290 házi gyermekorvos dolgozott Budapesten, 2025-re már csak 830, illetve 265. Bár a főváros népessége is csökkent, az orvoslétszzám ennél is nagyobb mértékben mérséklődött, így Budapest sem kivétel az országos tendencia alól.

A fővárost Pest vármegye követi, ahol 497 háziorvos és 172 házi gyermekorvos, összesen 669 orvos dolgozott tavaly. A harmadik helyen Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye áll 559 orvossal, míg Győr-Moson-Sopronban 532, Hajdú-Biharban pedig 531 háziorvos és házi gyermekorvos látta el a betegeket. Ezekben a térségekben koncentrálódik az ország lakosságának jelentős része, így nem meglepő, hogy az alapellátás legnagyobb humánerőforrása is itt található.

A lista másik végén ugyanakkor több olyan vármegye is található, ahol jóval kevesebb orvosnak kell biztosítania az alapellátást. Tolna vármegyében mindössze 164, Somogyban szintén 164, Nógrádban és Zala vármegyében 155-155, Vas vármegyében 135, Komárom-Esztergomban pedig 194 háziorvos és házi gyermekorvos dolgozott 2025-ben. Bár ezekben a vármegyékben a népesség is alacsonyabb, az orvoslétszám csökkenése itt is különösen érzékenyen érintheti az ellátást, hiszen egy-egy nyugdíjba vonuló vagy távozó háziorvos pótlása sok esetben nehezebben megoldható, mint a nagyvárosi térségekben.

A tartósan betöltetlen praxisok egyre nagyobb problémát jelentenek

A legnagyobb problémát azonban továbbra is a betöltetlen praxisok okozzák, amelyek száma annak ellenére is folyamatosan nő, hogy közben, ahogy írtuk korábban, a praxisok száma csökken. Magyarországon 2026 januárjában 6388 háziorvosi vagy házi gyermekorvosi praxis működött, ezek közül pedig 1006 volt betöltetlen, vagyis a körzetek 15,7 százaléka. Egy évvel korábban még 14,6 százalék volt ez az arány, 2023-ban pedig 12,8 százalék.

A nyilvántartások külön kezelik a tartósan betöltetlen körzeteket, vagyis azokat, amelyek legalább fél éve üresen állnak. Míg 2019 elején még 373 ilyen praxis volt, számuk 2021-re 482-re, 2022-re 559-re, 2023-ra 601-re emelkedett. 2024-ben a 826 betöltetlen körzetből már 675 számított tartósan betöltetlennek, 2025-ben a 940-ből 833, 2026 januárjában pedig az 1006 üres körzetből már 915.

A tartósan betöltetlen körzetekhez tartozó ellátandó lakosság száma is folyamatosan emelkedik. 2025 januárjában még 1 millió 128 ezer ember tartozott ilyen praxisokhoz, ami 27 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi értéket. 2026 januárjára ez a szám már közel 1 millió 240 ezerre nőtt, vagyis egyetlen év alatt újabb mintegy 110 ezer ember került tartósan betöltetlen körzetbe.

Július elején Kunetz Zsombor közérdekű adatigényléssel fordult az Országos Kórházi Főigazgatósághoz, hogy pontos képet kapjon a tartósan betöltetlen felnőtt- és gyermekorvosi praxisok számának alakulásáról. Az általa nyilvánosságra hozott adatok szerint a 2023-ban elindított ügyeleti reform óta csaknem megduplázódott a betöltetlen háziorvosi praxisok számának növekedési üteme: az elmúlt két évben 251-gyel nőtt az üres praxisok száma. Míg korábban csaknem négy év kellett egy ekkora mértékű növekedéshez, az átalakítások óta ez az idő nagyjából a felére csökkent.

Nem csoda, hogy az orvoshiányt egyre több helyen különböző ösztönzőkkel próbálják enyhíteni. A Józsefvárosi Önkormányzat például néhány hónapja átfogó kampányt indított háziorvosok és szakorvosok toborzására. A háziorvosok számára ingyenesen biztosítja a praxis működéséhez szükséges helyiséget, átvállalja a közüzemi költségeket, emellett recepciós alkalmazását és eszközfejlesztéseket is támogat.

Az országos adatok alapján azonban egyelőre ezek az intézkedések sem tudják megfordítani a trendet: miközben az alapellátásban dolgozó orvosok száma tovább csökken, a betegek száma és a rendelők terhelése lényegében változatlan maradt. Ez pedig azt jelenti, hogy a megmaradt háziorvosokra évről évre egyre nagyobb teher hárul.