Mégis mi történik a magyar kórházakban? Egy év alatt újabb ezer működő kórházi ágy szűnt meg

A KSH adatbázisában megjelentek a legfrissebb adatok a magyar kórházak és ezáltal a magyar egészségügy főbb statisztikáiról, teljesítményéről. A kórházi ápolásban az egyik legfontosabb mérőszám a működő kórházi ágyak száma, és a lakosságra jutó arányuk. A 2025-ös évben 60 185 ágy működött, 1,8 százalékkal kevesebb, mint 2024-ben és 11,2 százalékkal kevesebb, mint a koronavírus járvány kezdetén, 2019-ben. A csökkenő tendencia nem új keletű, már 2014 óta megfigyelhető. Tavaly óta viszonylag belassult azonban a csökkenés, miután 2024-ben mérték az évtized legnagyobb arányú visszaesését, 3,4 százalékot.

Bár a magyar lakosságszám is folyamatosan csökken, de még mindig nem olyan mértékben, mint a működő kórházi ágyak száma: A 10 ezer lakosra jutó működő ágyszám 63,4-re csökkent – ez az elmúlt bő egy évtized legalacsonyabb értéke, és folytatja azt a lejtmenetet, ami 2012 óta. 2024-ben még 64,3 ágy jutott 10 ezer lakosra, 2019-ben pedig 70. Az ágykihasználási százalékok ugyan javultak, de itt érdemes figyelembe venni, hogy a működő ágyak csökkenése mellett történt mindez, illetve hogy a pandémia előtti szinttől ez a mutatószám is elmarad még.

Több beteget bocsátottak el, folytatódott az egynapos ellátás bővülése

A kórházakból elbocsátott betegek száma viszont évről évre nézve szinte stagnált. A 2025-ös mutató 2 004 380 volt a 2024-es 2 010 204-hez képest és továbbra is jócskán elmarad a járvány előtti, 2019-es 2,26 milliós szinttől. A 100 lakosra jutó elbocsátott betegek száma viszont tovább nőtt: 21,07-re (2024-ben ez a szám 21,02, míg 2023-ban 20,76 volt). A 2019-es 23,4-es érték azonban még itt is távolinak látszik.

Az egynapos ellátási esetek száma viszont rekordot döntött: 357 814 darab ellátást regisztráltak 2025-ben, ami 6,1 százalékos növekedés a 2024-es 337 336-hoz képest, és folytatja azt a tartós, évtizedes bővülést, ami a fekvőbeteg-ellátásról az egynapos sebészet felé tolja a rendszert. Ez a szám meghaladja a 2019-es rekordot is, akkor 345 084 esetet rögzítettek.

Javuló ágykihasználtság, csökkenő ápolási idő

Az aktív ellátásban mért ágykihasználási százalék 59,48-ra nőtt, míg a krónikus ellátásban mért 76,93-ra. Az összesített, területi bontásban is közölt mutató szerint az országos átlagos kihasználtság 2025-ben 65,94 százalék volt, szemben a 2024-es 64,89-cel. Ez azt jelenti, hogy bár egyre kevesebb az ágy, azokat egyre intenzívebben használják ki. Ezek szerint a kapacitáscsökkenés önmagában még nem vezetett ellátási vákuumhoz, legalábbis országos szinten.

Az ápolási napok száma a 2024-es enyhe növekedés után azonban újra csökkenni kezdett, 14,4 millióra a tavalyi 14,6 millióról, 2019 óta pedig 18,61 százalékos visszaesést tapasztalhatunk. Ennek megfelelően az ápolás átlagos hossza az aktív és a krónikus ellátásban is csökkent egy év viszonylatában. 

A kórházi halálozási százalék 2024-ben 4,11 százalék volt, minimálisan kevesebb, mint 2023-ban (4,14%). 2017-2019-es időszakban ez a mutató még 3,67 százalék volt, azelőtt pedig még kedvezőbb. A járvány első éveiben jelentősen romlott ez a mutató. A kórházi halálozási százalék 2025-ben 4,08 százalékra mérséklődött a 2024-es 4,11-ről és a 2023-as 4,14-ről. Ez azt jelenti, hogy a mutató negyedik éve folyamatosan javul a 2021-es pandémiás csúcs (6,08 százalék) óta, de a 2019-es, járvány előtti 3,67 százalékos szinttől még mindig távol van.

Nagy különbség van állami, magán- és egyházi kórház között

Ha megvizsgáljuk mélyebben is adatokat, akkor azt láthatjuk, hogy akár az elbocsátott betegek száma, a működő kórházi ágyak kihasználtsága vagy a halálozási arány is nagyban eltérhet attól függően, milyen fenntartásban működik egy intézmény.

A KSH szerint a működő ágyak 0,2 százalékát adják az önkormányzati egészségügyi intézmények, 74,2 százalékát a központi intézmények, 18,9 százalékát egyetemek, 2,5 százalékát vállalkozások, 3,8 százalékát egyházak, a maradék 1 százalékuk pedig egyéb (KHT, alapítvány, stb.) fenntartású a 2025-ös adatok alapján.

Elbocsátott betegek számában már nem feltétlenül egyeznek ezek a mutatók, ahogy az ágykihasználás is a 62-től 93 százalékig terjedhet. A halálozási arány fenntartók szerint szintén jelentős szórást mutat: az önkormányzati intézményekben mindössze 0,11 százalék, itt viszont az ágykihasználtság meghaladja a 134 százalékot is, ami extrém leterheltségre utal. Az egyéb fenntartású intézményekben viszont 8,63 százalék ez a szám, amit azonban nagyban torzíthat az esetösszetétel is, többek között a hospice-jellegű ellátás is, így nem feltétlenül következtethetünk rosszabb minőségű ellátásra a halálozási ráták alapján.

A megyék között továbbra is nagy a szórás

Területenként is érdemes megvizsgálni, hogyan vizsgáztak a kórházak 2025-ben. A 10 ezer lakosra jutó működő ágyak száma 2025-ben is Pest vármegyében a legalacsonyabb (22,2), Budapesten pedig a legmagasabb (91,2), bár ez utóbbi 2024-hez képest csökkenést mutat a 93-ról. Mivel csaknem egész Pest vármegyét már az agglomeráció teszi ki, ezért érdemes ezt a két területet együtt vizsgálni: ha a fővárost és Pestet együtt, Közép-Magyarországként szemléljük, a mutató kiegyenlítettebb, tízezer lakosra így 60,5 ágy jut.

Az ágykihasználtságban 2025-ben Veszprém (71,3%) és Baranya (70,6%) vármegye állt az élen a vidéki területek közül, míg Nógrád (56,8%), Békés (57,3%) és Bács-Kiskun (58,2%) maradt le leginkább az országos, 65,9 százalékos átlagtól.

A 100 lakosra jutó elbocsátott betegszámban ismét Budapest (35,8) és Baranya (30,5) emelkedik ki, míg Pest vármegye (5,8) és Komárom-Esztergom (14,1) számai a legalacsonyabbak. Ezek a különbségek nagyrészt abból fakadnak, hogy mely területeken koncentrálódnak a nagy, szakellátást is nyújtó intézmények.

Mit hoz a jövő?

A TISZA Párt az egészségügyet már a választások előtt is az egyik kiemelt ügyének tekintette, majd a kormányváltást követően az ágazat átalakítását a kormányprogram egyik központi elemévé tette. Programjában a párt azt írta, hogy az Orbán-kormány az elmúlt években mintegy 10 ezer kórházi ágyat szüntetett meg, erre a magyar egészségügy egyik súlyos problémájaként tekintenek.

Konkrét vállalást azonban a program nem tett arra, hogy hány ágyat állítana vissza, vagy milyen kórházi kapacitásbővítést tartana indokoltnak. A hangsúlyt ehelyett a várólisták csökkentésére, az egészségügy finanszírozásának növelésére, az infrastruktúra fejlesztésére, valamint az alapellátás megerősítésére helyezi, hogy minél több beteg már a háziorvosi és járóbeteg-ellátásban megfelelő ellátáshoz jusson, tehermentesítve ezzel a kórházakat. A kormány egészségügyi vállalásairól és a szakmai szervezetek várakozásairól itt írtunk részletesebben:

EZ IS ÉRDEKELHET

Fajsúlyos változás jön az orvosi rendelőkben: rengeteg beteget érint a Tisza-kormány egészségügyi reformja

A Tisza Párt egészségügyi programja több pénzt, önálló minisztériumot, rövidebb várólistákat, erősebb alapellátást, szuperkórházakat és komolyabb prevenciót ígér.

A kormányzati célkitűzések egybecsengenek azzal, amiről korábban lapunknak Tóth Gábor, a Magyar Kórházszövetség elnöke is beszélt. A szakember szerint a magyar egészségügy egyik legfontosabb feladata az alapellátás megerősítése, mert enélkül nem lehet érdemben csökkenteni a kórházak terhelését.

Úgy fogalmazott: Magyarországon hosszú évtizedek óta a fekvőbeteg-ellátásra épül az egészségügyi rendszer, ami rendkívül költséges, miközben jelentős szakemberkapacitást köt le. Véleménye szerint ezért arra kellene törekedni, hogy minél több egészségügyi probléma már az alapellátásban vagy a járóbeteg-szakellátásban megoldható legyen, és csak azok a betegek kerüljenek kórházba, akiknek valóban szükségük van fekvőbeteg-ellátásra.